Kövess minket!

Marketing

Indul a licit

A magyarországi ügynökségek közül elsőként indít agency trading desket márciusban a Fastbridge. A Cadreon piacra lépése kapcsán a real-time bidding jelentőségéről, a digitális világ ígéretéről és az ügynökségek szerepéről beszélgettünk Erős Attilával, a Fastbridge ügyvezető igazgatójával.

Az interjú elsőként a Médiapiac 2014. január-februári számában jelent meg.

Erős Attila

A real-time biddingről (RTB, valós idejű licit) nagyon sok szó esik, de még bőven vannak homályos foltok. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznod, hogy mi a programmatic buying és ezen belül az RTB-alapú rendszerek jelentősége, mit mondanál?

Programmatic buyinggal már most is sokan foglalkoznak. Ennek a definíciója nagyon egyszerű: programozott vásárlás előre beállított paraméterek mentén. Ez nem teljes, de nagymértékű átfedést mutat az automatizált vásárlással, ami azt jelenti, hogy bizonyos automatizmusok épülnek be a folyamatba.

E fogalmakon belül a real-time bidding egy szűkebb szegmens, ennek lényege, hogy valós időben licitálunk a megjelenésekre bizonyos paraméterek alapján. A döntést egy algoritmus hozza meg arról, hogy egy adott megjelenés értékes-e számunkra. A real-time bidding sok szempontból hasonló a PPC-rendszerekhez, de azoknál a célzási lehetőségeket illetően továbbmegy. Az egyik legjelentősebb előrelépést az jelenti, hogy az inventory nemcsak tágabb, hanem jellemzően jobb minőségű is.

Ez utóbbi állítással egyelőre lehet vitatkozni, de azon dolgozunk, hogy mind mennyiségi, mind minőségi oldalról igaz legyen. Erre korábban azt a példát hoztam, hogy jelenleg egy Forma–1-es autóval száguldozunk egy poros úton. Ilyen autója már többeknek van: nekünk saját versenyautónk van, míg van, aki másét használja. Az utat ugyanakkor fel kell még építenünk, és a helyzet napról napra javul.

Magyarországon az ügynökségek közül elsőként indít a Fastbridge RTB-alapú rendszert. Miért hisztek a Cadreonban?

Március elsején indítjuk el e név alatt az agency trading deskünket. Agency trading desknek az ügynökségi hálózatok RTB-re specializálódott kereskedőit nevezik. Nagyon kevés olyan ügynökség és hirdető van, amely egyáltalán használ real-time bidding eszközöket. Így a fő üzenet az, hogy végre elérhető közelségbe kerül a technológia, amely egyelőre szűk körben hozzáférhető, a bevezetése költséges, időigényes, a technológiai szolgáltatók pedig csak adott költés felett állnak szóba a partnerekkel.

Októberben döntöttünk a hazai bevezetés mellett, akkorra vált ez reális lehetőséggé. A hálózatunkban van előtörténete a Cadreonnak, eddig a magyarországi működést egy dániai központból koordinálták. Nem véletlenül beszélünk féléves bevezetési folyamatról: idehaza egyszerűen alig lehet megfelelő szaktudású embert találni. Olyan dologról van ugyanis szó, amit láttunk már, de még nem csináltunk.

Úgy gondolom, az RTB bevezetése szempontjából a hálózati ügynökségek jelenleg helyzeti előnyt élveznek. A mi esetünkben pedig az is fontos, hogy nem Magyarországra, hanem a régióra dedikált csapatot hozunk létre. Magyarország mellett Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia valamint a volt jugoszláv régió is hozzánk fog tartozni. A dánok eddig több mint egy tucat országért feleltek, ezek közül válik ki a mi régiónk. De akár az is elképzelhető, hogy az osztrákokat vagy a szerb, török, görög piacokat is mi fogjuk kiszolgálni.

Mivel vívta ki a magyar csapat ezt a bizalmat? Régen számos régiós központ volt itt, ma már jellemzően menekülnek, kivonulnak, áthelyezik a központjukat a cégek.

Szerepet játszik Magyarország földrajzi elhelyezkedése, de nagyobb szerepe van annak, hogy a saját hálózatunkon belül jó pozíciót vívtunk ki az elmúlt években. A Fastbridge a klasszikus médiaügynökségi tevékenységeken túl számos egyéb területtel foglalkozik, ami nem feltétlenül jellemző a hálózaton belül. A harmadik tényező, hogy az ügynökségcsoportunkat Magyarországon vezető Németh Béla a kelet-közép-európai régió vezetője is egyben. Így időben felismertük, hogy van tér a fejlesztésre, holott egyébként a dániai koordinációval is vígan elműködött volna a rendszer, a roadmapben talán 2016-ban szerepelt a magyarországi bevezetés. Olyan gyorsan nőtt azonban a kampányok száma, a megrendelések volumene, hogy a dán koordináció túlzottan leterhelődött. Azzal egy időben, hogy létrehozzuk a magyarországi trading desket, például a svédek is leválnak a dán központról. Ilyen növekedésre senki nem számított.

Az, hogy ide kerül a koordináció, abból a szempontból is fontos, hogy könnyebb lesz a magyarországi és a régiós médiatulajdonosokkal egyeztetni. Nagy részük ugyanis eddig egy rendszerhez sem csatlakozott. Számomra az derült ki, hogy sokan nem is ismerik ennek a módját, a benne rejlő lehetőségeket. Ezen is változtatni szeretnénk. Sok a tévhit: az összes piacon, ahol RTB-rendszereket építenek ki, az az első sejtés, hogy biztosan az újabb árletörés a cél. A cél azonban a jó minőségű inventory, fejlett célzási lehetőségekkel. Idővel akár prémium felületek is kerülhetnek a rendszerbe, kezdetben viszont az a cél, hogy a most jellemzően CT-kampányok vagy csomagok keretében megvett felületek elérhetővé váljanak egy automatizált rendszerben. A folyamatok automatizálásán túl szofisztikált célzási metódus áll rendelkezésre, és az algoritmus képes külső információ- és adatforrásokat is beépíteni.

Ez valóban finomhangolt megoldásnak tűnik. De mennyire meggyőző ez az érv az olcsó kattintások piacán?

Az RTB rosszabb eredményt biztosan nem hoz a hirdető számára, ha pedig előnyösebb, mint az eddigi megoldások, akkor biztosan nem ugrik el előle. Ha előnyökről beszélünk, akkor Szávuly Krisztiánt idézem, aki azt mondta, hogy végre elérkezett a digitális médium ígérete, azaz az igazán pontos célzás, ami lehetővé teszi, hogy valóban a számunkra legértékesebb fogyasztókat érjük el.

Médiatulajdonosi oldalról pedig az az ígéret, hogy az inventory kihasználásán lehet javítani. Ha egy CT-kampány teljesítéséhez a médiatulajdonosnak feleannyi inventoryt kell felhasználnia a rendszernek köszönhetően, akkor az megéri. A nemzetközi példákból az látszik, hogy az egységnyi CPM 70–200 százalékkal nőtt.

2009-ben jelentek meg az első, RTB-funkcióval is bíró ad exchange rendszerek, mi pedig 2014-ben lépünk be erre a piacra. Ha ezen eltelt idő alatt bebizonyosodott volna, hogy ez a rendszer valamelyik oldalnak eredendően nem jó, akkor már megszűnt volna.

Mi az oka, hogy az ügynökségek egy része viszonylag bátran belevág az RTB-szegmensbe, míg mások kifejezetten tartózkodónak tűnnek?

Egyrészt nem minden ügynökség rendelkezik olyan ügyfelekkel, akik hajlandóak ebbe belevágni. Így nem tudnak megfelelő tapasztalatot szerezni, és alapvetően hárítani fognak. Sok téveszmével találkozunk, és Magyarországon jelenleg nincs olyan ember – beleértve akár magamat is –, aki százszázalékos tudással bír az RTB területén. Éppen ezért jelentős lépésként könyveljük el, hogy sikerült egy kompetens vezetőt találnunk, aki az elejétől fogva együtt építi majd velünk a RTB-szolgáltatásunkat. Ahogyan már említettem, a hálózati ügynökségek egyelőre előnyben vannak a technológiához és az ismeretanyaghoz való hozzáférés miatt.

Szerencsés, hogy a Fastbridge önálló cég jogi és üzleti értelemben is, saját célkitűzésekkel, profitelvárással és költségekkel. A mi ügynökségi csoportunkban is végbement az integráció, a digitális tervezés döntő része bekerült az Initiative-be, a BPN-be és a UM-be, az offline mellé. A Fastbridge által választott út a teljes körű, magas színvonalú digitális szolgáltatások nyújtása, kifejezetten beleértve az innovatív, a hirdetők céljainak elérését biztosító kommunikációs megoldásokat.

Említetted, hogy szükség van az ügyfelek nyitottságára. A Fastbridge hány ügyfele vállalkozó kedvére számíthat a kezdetekkor?

Legelőször a Fastbridge legnagyobb ügyfelével, a UPC-vel szereztünk tapasztalatot, amely az egyik legfejlettebb digitális hirdető a piacon. Ebben az esetben a fő cél új ügyfelek, előfizetők szerzése, és állandóan keressük az utat, hogyan lehetne minél jobb konverziót elérni a bekerülési költségek csökkentése mellett. Ez folyamatos, közös kísérletezést von maga után. Ha nem l’art pour l’art tesszük ezt, hanem üzletileg eredményt hoz a projekt, akkor a hirdetők részéről megvan a hajlandóság az újításra.

Nem szabad természetfeletti eredményjavulást várni az RTB-től. Azzal lehet számolni, hogy az átlagnál jobb eredményt hoz e rendszerek használata. Ehhez persze szükséges a manuális médiatervezésből eredő finomhangolás, amely egyébként meglepően hatékony. Nem növelhető az eredményesség a sokszorosára, de az algoritmusok jelentős javulást hozhatnak. Főleg úgy, hogy számos különböző adatforrást lehet e rendszerekbe becsatornázni.

Üzleti értelemben miért éri meg ennyi energiát és pénzt fektetni egy ennyire kiforratlan területbe?

Rövid távon nem éri meg: költséges a tréning, új embereket kell felvenni, a profit nem feltétlenül magasabb, mint a korábbi modellben. Középtávon azonban már más a helyzet. A mi indíttatásunk, hogy piacvezetői szerepet szeretnénk elérni ezen a területen. Hosszabb távon pedig azért jó ez a lépés, mert átalakul az ügynökségek szerepe. Úgy vélem, hogy éppen az az ügynökségek feladata, hogy az új lehetőségeket felismerjék, feltérképezzék, és ha azok a hirdetők számára hatékonyságnövelőek, szolgáltatásokat építsenek rájuk. Akkor is, ha ez eleinte nem rentábilis.

Tegyük fel, hogy előbb-utóbb minden olyan ügynökség, amely lát fantáziát a piacban, elindítja a maga trading deskjét. Ezt feltételezve mekkora lehet az RTB-szegmens három éven belül a magyar piacon?

Feltételezve, hogy a médiatulajdonosok csatlakoznak, és kellő inventory áll rendelkezésre, illetve megjelennek az ökoszisztéma egyéb szereplői is, csalódott lennék, ha 10 százalék alatt lenne az RTB részaránya a teljes digitális költésen belül.

Nem veszélyes pálya, ha egy ügynökség maga sietteti a technológia még nagyobb befolyásszerzését a kommunikációtervezésben? Hiszen az olyan óriásszereplők, mint a Facebook vagy a Google, kellő erővel bírnak ahhoz, hogy bármikor gondoljanak egyet, és átírják az iparágat. Ráadásul állandóan a technológiáról beszélnek a digitális ügynökségek, ami miatt félő, hogy kiesik a játékból a szakmai intuíció, az emberi tényező. Pedig azt mondod, hogy a manuális médiatervezés „meglepően hatékony”.

Veszélyek nyilván vannak, de szerintem az akadályok legyőzhetőek. Egyébként is alapvetően megoldásorientált vagyok, és nem is látom olyan sötéten a jövőt, ahogyan a kérdésedben lefestetted. A Cadreon nem fejleszt technológiát, hanem vannak technológiai partnerei, köztük egyébként a Google, amelyek biztosítják számára a szolgáltatáshoz szükséges algoritmusokat. A helyzet nagyon hasonló a keresőmarketing térnyeréséhez. Az AdWords-szakember sem technológus, hanem olyan valaki, aki a Google technológiáját és a saját marketinges tapasztalatait felhasználva ér el még pontosabb célzást. Az intuíció ugyanúgy szükséges, mint a kommunikációtervezés egyéb területein.

Másképp kérdezem: az utóbbi években minden létező kommunikációsügynökség-típus kifejezte, vágya, hogy közelebb kerüljön az ügyfél stratégiaalkotásához, ne adj’ isten, részt vállaljon abban, és ebből eredően nagyobb presztízsre tegyen szert, nagyobb bevételhez jusson. Ha egy digitális ügynökség folyton a technológiáról beszél, aminek az ügyfél a felét sem érti, akkor nem biztos, hogy ez menni fog. Pedig a márkák, stratégia, tanácsadás, a puha faktorok terén mutatkozó trend legalább annyira érvényesnek tűnik, mint a technológiai irány.

A marketingesnek nem kell értenie a háttérfolyamatokat, ahogyan az adwordsös kolléga sem ismeri az algoritmus minden elemét. A marketingkommunikáció tervezésén akár ügyfél-, akár ügynökségi oldalon dolgozók számára annyi a fontos, hogy a kezükben egy olyan eszköz jelenik meg, amely a korábbiaknál pontosabb, sőt, új típusú célcsoportelérést biztosít. Ráadásul belátható időn belül az RTB nem írja át radikálisan az iparágunkat, megjelenik viszont egy pluszlehetőség. Ezért gondolom a helyzetet hasonlónak ahhoz, amikor a kereső vagy a közösségi média megjelent. Akkor is voltak olyan várakozások, hogy innentől minden más lesz. Nem lett.

Ezt a várakozást a rengeteg „nagy mondással” jelentős mértékben éppen az ügynökségek generálták.

Az újdonságokról beszélni kell, de a fenti állítással nem teljesen értek egyet. A MAKSZ-nak éppen az volt a gondja abban az időben, hogy olyan emberek szólaltak meg ezekben a témákban, akik nem feltétlenül rendelkeztek releváns tapasztalattal. Akkortájt elhangzott például konferenciákon, hogy aki tévére költ, az bolond. Ez nem igaz. Én azért szeretek ebben az iparágban dolgozni, mert időről időre új szegmensek jelennek meg. Ez izgalmas, de fontos, hogy nincs szó a régebbi szaktudás kukába hajításáról. Nem véletlen, hogy 10 százalékos részarányról beszéltem, és nem 50-ről.

Feltételezzünk egy pozitív forgatókönyvet: három év múlva is a Fastbridge élén vagy, az RTB-szegmens felépült. Hogyan néz ki a csapatod méretét és összetételét tekintve?

Nehéz három évre tervezni, az RTB-vel kapcsolatban azonban már rövidebb távra is konkrét terveink vannak. Három emberrel indulunk el, de év végére a létszám a 7-8 főt is elérheti. A kampánymenedzser-csapat, az RTB-vel, illetve a PPC-vel foglalkozó teamek a tervek szerint szorosan együtt fognak működni. Az RTB-s csapat biztosan gyorsan és hektikusan fog fejlődni, így a létszámmal kapcsolatban folyamatos lesz a húzd meg, ereszd meg. Emellett a Fastbridge arra törekszik, hogy a médián túli területeket is fejlessze, elsősorban a kreatívot. A kreatívfejlesztés lehet digitális vagy nem digitális is.

Mitől tud hasznos és életképes lenni egy kommunikációs ügynökség a jövőben?

Az ügynökségek előbb találkoznak az innovációkkal, mint az ügyfelek, és azokat nagy eséllyel hamarabb is próbálják ki, a széles ügyfélkörből eredően. Utóbbiból széles körű tapasztalatok erednek, ami többletértéket jelent ahhoz képest, ami egyetlen cégben, egyetlen ügyfélnél termelődik. Az ügyfelek bizonyos tevékenységeket házon belülre szervezhetnek, de akkor a tudásbázis szűkül, a szoftverekhez való hozzáférés és a személyi költségek drágábbak lesznek. Az ügynökségek tehát hasznos szereplők; természetesen az a kérdés mindig felmerül, hogy vajon jól végzik-e a munkájukat, és kinek az érdekeit képviselik. Azt el kell fogadni, hogy önálló üzleti entitásként megvannak a magunk érdekei. A szerepünk hasonlít a tanácsadókéhoz, de előretolt marketingkommunikációs csapatként is működünk.

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom