Kövess minket!

Marketing

Húszéves az európai önszabályozás

Húsz éve három, komoly önszabályozói hagyománnyal rendelkező ország alapította az európai reklámipar önszabályozó testületeit tömörítő EASA-t. A szervezet azóta húsznál több, nem kizárólag európai tagot tudhat soraiban, és Fazekas Ildikó elnök szerint mostanra talán sikerült átvinni azt a gondolatot a politikánál is, hogy az önszabályozás jó alternatíva. Ez azért fontos, mert nem csupán arról van szó, hogy mit szabad és mit nem a hirdetőnek. A fogyasztó túlvédése közvetett módon ahhoz vezethet, hogy ellehetetlenül az értékes tartalmak gyártása.

Fazekas ildikó

Nemrég tartott konferenciát az általad elnökként irányított, az európai reklámipari önszabályozó szervezeteket tömörítő EASA. Mi volt ennek az apropója, és mik a tanulságok?

A konferencia apropóját az adta, hogy húsz éve alapították az európai önszabályozó szervezetet. E mögött az állt, hogy a reklámipar alternatívát kívánt kínálni a jogalkotók számára a szakmai problémák megoldásában. Voltak olyan piacok, amelyek akkor már erős nemzeti önszabályozó testületekkel rendelkeztek: ilyen volt a brit, a német és a francia. Ezek a szövetségek úgy határoztak, hogy ezentúl nemcsak nemzeti szinten működnek, hanem létrehoznak egy olyan európai szervezetet, amely az önszabályozás gondolatisága mentén működik, és ez helyet vív ki az európai törvényhozásban. Reményeink szerint ezt a funkcióját mind erősebben képes betölteni a testület.

 

Magyarország mióta tagja az EASA-nak?

1996-ban jött létre az Önszabályozó Reklám Testület, és 1999-ben léptünk be az EASA-ba. Akkor már én voltam az ÖRT főtitkára, és emlékszem, hogy prezentációt kellett tartanunk arról, hogy az alapelveink megfelelnek-e az európai sztenderdeknek. Ilyen sztenderd az, hogy jóllehet, Európa-szerte mindenhol az iparág finanszírozza az önszabályozó szervezeteket, de azoknak döntéseikben függetleneknek kell lenniük tőle. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért érdeke az iparágnak e testületek finanszírozása. Először is rájöttek, hogy jobban járnak, ha szakmai alapon, a fogyasztók teljes ismeretében hoznak felelős, adott esetben önkorlátozó döntéseket. Másodszor, ha a fogyasztó nem bízik a reklámban, az a hirdetőnek nagyon sok pénzébe kerül.

 

Húsz év alatt meddig jutott az európai önszabályozás? Mennyire sikerült megvalósítani a kezdeti, hosszú távú célkitűzéseket, s melyek voltak e szempontból a fő lépések?

Az EASA története három nagy országgal kezdődött, de azóta több mint húsz tagja van a szövetségnek, csak Európában. Közben valódi világszervezetté vált, és India, Brazília, Dél-Afrika és Ausztrália is csatlakozott a soraiba.

Húsz év alatt elértük, hogy az önszabályozás alapelvei, módszerei követhetővé váltak. Az induláskor a francia önszabályozás már ötven-, a brit harmincéves múltra tekintett vissza, de az nagy eredmény, hogy mostanra mind több országban sikerült elérni, hogy ez a gondolkodás beépüljön a gazdaságba és a törvénykezésbe. Ezzel összefüggésben az is komoly vívmány, hogy egy közép-európai ország önszabályozásának felelőse az európai elnök.

2000-ben újrastrukturálták az EASA működését, és azóta a szavazatok és a költségek felét adják az egyes országok, a másik felét pedig az európai reklámipari szervezetek, ezen belül is a Hirdetők Világszövetsége, az ügynökségeket tömörítő EACA és a médiaszövetségek. Ez azért lényeges, mert ezeknek a szervezeteknek közvetlen rálátása van a fogyasztókra, azaz azokra, akikre hatással van a szabályozás.

Szintén fontos lépés volt 2005-ben, hogy Robert Madelin kezdeményezésére európai kerekasztal jött létre. Az ő felismerése szerint ahhoz, hogy az önszabályozás reális, elfogadott alternatíva lehessen, egy asztalhoz kell ültetni az iparági szereplőket, a civileket és a jogalkotókat. Akkor a reklámipar egy tízpontos javaslattal állt elő, amelyben azt fektették le, hogy mitől önszabályozás az önszabályozás.

 

Miért hívják még mindig EASA-nak a szervezetet? A név az európai jellegre utal, holott már India és más nem európai országok is tagjai a szövetségnek. Ráadásul a reklámipar fejlődésének is a feltörekvő országok a motorjai.

Összességében azt lehet mondani, hogy az érzékeny társadalmi kérdésekben – legyen szó élelmiszerekről vagy alkoholról – az európai jogalkotók meglehetősen gyorsan képesek reagálni. Emiatt a többi ország is egyfajta példaként tekint Európára. Az Európán kívüli országok részéről az érdeklődés és az elköteleződés mostanra erőssé vált, de a konkrét munkában még nem vesznek részt olyan aktívan. Ennek következtében még mindig nagyon fontos az európai fókusz, a brüsszeli központ.

 

Melyek jelenleg a fő kihívások, a megoldásra váró kérdések az önszabályozás frontján?

A hirdetői kategóriákat tekintve két kiemelt terület van: az alkohol- és az élelmiszerreklám. Ezután következnek majd a kozmetikumok és ezzel összefüggésben a nemi szerepek megjelenítése. Utóbbi nem egészen azt takarja, amit mi itthon gyakran gondolunk. Nem az a lényeg, hogy kivillan-e egy meztelen női mell, hanem hogy mennyire a méltóságnak megfelelő a nemek szerepeltetése, milyen sztereotípiák vannak jelen, mennyire reális a nemekről sugárzott kép, mennyire csak eszköze a figyelemfelkeltésnek, és a torzítás milyen hatással van a fogyasztó önképére. A nemi szerepeken túl a gyerekek védelme is kiemelt kérdés. Itthon még kevésbé, Európában már fontos a környezetvédelem kommunikációja: nem esik-e túlzásba a „zöldkommunikáció” (greenwashing)?

 

A magyar piacon melyek a legaktuálisabb kérdések?

Ahogy nemzetközileg, itthon is cél, hogy fogadják el minél többen: az önszabályozás jó megoldást jelent. Szintén nemzetközi trend, amihez a magyar piac is igazodik, hogy komoly felsőoktatási műhelyek kezdenek az önszabályozással foglalkozni, idehaza ilyen a Pázmány. Lényegi kérdés az is, hogy a hatóságok mennyire fogadják el az önszabályozás döntéseit. Ez biztonságot jelent a reklámozónak, mert lehet, hogy bizonyos dolgokat másképp látunk. A célcsoportról, a tipikus fogyasztóról a bizottságunk tagjai közvetlen információval rendelkeznek.

 

És mennyire fogadják el a magyar hatóságok az önszabályozás döntéseit? Több szektorban is érezhető valamiféle paternalisztikusnak ható törekvés. Ne menjünk messzire: említsük az NMHH-t példáként.

Szerencsére reklámszempontból a médiaszabályozás bevezette a társszabályozást: azaz az állam írja a szabályokat, de a konkrét ügyeket illető döntéseket kiadja egy szakértői testületnek. Azt gondolom, hogy jelenleg az NMHH és az ÖRT együttműködése teljesen rendben van.

 

A fogyasztók egy része semmibe veszi a reklámokat, legalábbis kerüli őket, ha lehet. Ennek fényében indokolt a fogyasztók védelme, ahogy néha érzékelni lehet, túlvédése a hirdetésekkel szemben?

A túlvédésük nem, a védelem azért igen. Azt pedig nem mondhatjuk, hogy a fogyasztók nem figyelnek a reklámra, és annak nincs semmilyen hatása. A cégek nem véletlenül hirdetnek, el kell fogadnunk a GVH azon álláspontját, hogy egy hirdető azért és addig reklámoz, ameddig neki jó. Ennek érdekében beruházásokat tesz, nyilván nem hiába. A fogyasztói befogadás ugyanakkor tényleg komplex, a külső tényezők, a család egyaránt befolyásolja, de ettől még a reklámot érintő felelősséget vállalnunk kell.

 

Lehet arról valamit mondani, hogy a magyarok mennyire tudatos és éber (reklám)fogyasztók más nemzetekhez képest?

Nagy szórást látunk az európai fogyasztók között is. Az angoloknál például harmincezer panasz van egy évben, ezek zöme olyan jellegű ügy, hogy a helyi kis újságban azt írták, a sarki fűszeresnél ilyen vagy olyan akció zajlik, emberünk elmegy oda, és azt tapasztalja, a dolgok nem úgy vannak. Ebben az esetben panaszt tehet a szervezetnél, és ez a fogyasztó számára a megoldás egy teljesen természetes módja. Náluk egyébként nemcsak a fogyasztó, hanem a politika fejében is ott van az önszabályozás mint megoldás. Ezzel ellentétben például a portugál kollégák azt mondják, hogy náluk nem élnek panasszal. A fogyasztók leülnek egy pohár bor mellett, megtárgyalják, milyen szörnyűek a reklámok, de eszükbe nem jut ezt jelezni valaki felé.

 

Azért első blikkre úgy tűnik, hogy jó, ha vannak fogyasztói visszajelzések, mert akkor legközelebb kisebb eséllyel követik el ugyanazokat a hibákat a hirdetők.

Részben valóban arról szólnak ezek a visszajelzések, hogy mit ne kövessenek el a hirdetők. Részben viszont a döntések arról mondanak valamit, hogy hol kell meghúzniuk a határt. Adott esetben mondhatja azt is a testület, hogy „kedves fogyasztó, nincs igazad!”. Tudom, hogy „a vevőnek mindig igaza van”, de azért ez nem ilyen egyszerű, a fogyasztónak is lehet rossz napja, amikor igazságtalan, és egyszerűen pillanatnyi érzékenység alapján ítél meg egy reklámot. Az sem mindegy, hogy mennyire érti a hirdetést: például szó szerint veszi-e, hogy a ruha fehér lesz, mint a hó…

 

Arról mindig jól elbeszélget mindenki, hogy milyen jó dolog az önszabályozás, de az EASA érvelése szerint ez nem csupán jópofa, hanem gazdaságilag számszerűsíthető haszna is van. Mit nyerünk vele?

Az önszabályozás rendkívül gyorsan és rugalmasan képes reagálni a társadalmi és technikai változásokra. Ez nemcsak a szakmának, a jogalkotónak, hanem a fogyasztónak is fontos. A cégek számára egyértelmű előny, hogy saját maguknak nyílik lehetőségük értelmes szabályok megalkotására. Számos országban – és az EU-ban – látunk arra példát, hogy a jogalkotó kivár, és vizsgálja, hogy az önszabályozás betölti-e a funkcióját. A Táplálkozás, Testmozgás, Egészség Platform, az Alkohol Fórum vagy éppen az OBA-kerekasztal reklámmal kapcsolatos vállalásai éppen erről szólnak.

Ne felejtsük el, hogy a reklám segíti a gazdaságot, a termékfejlesztést, no és persze a média fő bevételi forrása. A fogyasztó egyértelműen nem jár jól azzal, ha a túl szigorú reklámszabályozás ellehetetleníti a médiatartalmak finanszírozását. Ahogyan az is előny a fogyasztónak, hogy maga a panaszeljárás ingyenes, gyors és kényelmes.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom