Kövess minket!

Marketing

Hosszútávú programok elaprózott akciók helyett

Továbbra sem áll rendelkezésünkre teljes körű adat, hogy mekkora a sportmarketing és sportszponzorációs piac tényleges mérete, valamint, hogy milyen trendek láthatók a magyar sportmarketing piacon.

Ugyanakkor a terület fejlődése elvitathatatlan, lendületét jól mutatja, hogy hazánkba évről évre egyre több nemzetközi sportesemény érkezik. Kiemelkedő lehetőséget jelentnek a sportiparágban szereplő, az egyéb területeken működő márkák és vállalatok számára, hogy mind a sporteseményeken, vagy a sportolókkal való együttműködésen keresztül megkülönböztessék magukat és jelentőségteljes kapcsolatot alakítsanak ki a fogyasztóikkal. 2019-ben Magyarországon kerülnek megrendezésre az öttusa, a vívó, a kajak-kenu és az asztalitenisz világbajnokságok. Emellett az idei esztendőben Budapest tölti be az Európa Sportfővárosa szerepet, ez által még több sportesemény fog megvalósulni főváros szerte. Továbbá 2023-ban az atlétikai vb rendezésének jogát is elnyerte Budapest – írják.

A Magyar Marketing Szövetség Sportmarketing Tagozata 2018 végén a Marketing Summit konferencián résztvevő marketinges döntéshozók véleményével kiegésztve alkotott képet a sportmarketing piacról, és hogy ők milyen tevékenységet folytatnak jelenlegi cégükkel a sportpiacon. A nem reprezentatív adatokból kiderült, hogy a kitöltők mindössze 4%-a folytat jelenleg is bármiféle sportmarketing, sportszponzorációs tevékenységet, amelyre az éves kommunikációs büdzséjük 5-10%-át szánják. A sportpiacon tevékenykedő vállalatok többsége közepesen sikeresnek és sikeresnek, valamint túlnyomó részt könnyen kivitelezhetőnek tartja a sportmarketing tevékenységét. Túlnyomó részt márkaépítés céljából és a piaci pozíciójuk megerősítése, ismertségük növelése okán folytatnak. Többségük sportszervezetekkel, sportolókkal és sporteseményekkel működik együtt, alkalmi promóciós jelleggel. A jelenleg sportszponzorációs tevékenységet nem folytató válaszadók 30%-a tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben folytasson ilyesfajta tevékenységet. Többségük sportszervezetekkel és sportmédiumokkal való együttműködésben tervez, hosszabbtávú és alkalmi kooperáció formájában. A válaszadók többsége márka- és imidzsépítés, valamint célcsoport és célpiac bővítés céljából lenne jelen a sportpiacon.

Január közepén az MMSZ két meghatározó tagozata a Sportmarketing Tagozat és a Marketing Döntéshozók Klubja egy közös sportmarketing workshopot szervezett, hogy megvitassák, milyen lehetőségeket, fejlődési pontokat látnak kívánatosnak hazánkban a sportmarketing területén a top marketinges döntéshozók.

Az MMSZ Sportmarketing Tagozata küldetésének tekinti, hogy katalizátor szerepet töltsön be a magyar sport és sportmarketing piacon, és edukatív tevékenysége révén hozzájáruljon a szakterület fejlődéséhez, a piaci szereplők közötti párbeszéd elindításához. Nagy László, a Sportmarketing Tagozat elnöke a bevezető beszédében elmondta „A sport finanszírozás egyik fontos ékköve a sportszponzoráció, és minél fejlettebb egy gazdaság ez annál jelentősebb szerepet kap. Sajnos hazánkban nincs, és szándék sem mutatkozik egyelőre a sportmarketing és azon belül is a sportszponzorációs piac méretének, átlagos tranzakciós értékének, fejlődési irányának, stratégiájának megismerésére. Épp ezért tartjuk fontosnak a marketing szakemberek, a vállalati szektor minél erősebb és egységesebb jövőképét ezekben a kérdésekben képviselni az akadémiai és kormányzati szereplők felé, hogy együtt és egyetértésben tudjunk ezekben a kérdésekben pozitív irányban előrelépni a jövőben. Ennek első feltétele az olyan találkozók szervezése, mint ez a workshop a marketing szakma hazai kiválóságaival.”

A workshop célja volt a fentiek tükrében egy közös állásfoglalás kialakítása, valamint olyan tényezők közös megfogalmazása, amelyek 2019-ben jellemzőek lesznek a hazai sportmarketing piacra, valamint, mely tényezőkre érdemes odafigyelni a hazai sportpiac szereplőinek:

1. Szponzorációban rejlő lehetőségeket a cégek eddig kevésbé használták ki, gyakran egyfajta kötelezően elvégzendő feladatként élték meg azt.

2. Ma ugyanakkor látható, hogy a TAO változás komoly lehetőségeket is hordoz magában mind a vállalati, mind a sportiparági szereplők oldaláról.

3. Ezek alapján megért a helyzet arra, hogy a vállalatok egyre tudatosabban használják a sportmarketinget, mint eszközt – többek között a márkaépítés és PR értéket is felismerve benne.

4. A lehetőségek kiaknázása ugyanakkor az adott fogyasztási piac, motivációkra épülő ismeretét feltételezi.

5. A megalapozott sportszponzoráció, illetve sportmarketing kampányok azonban képesek lehetnek arra, hogy valós értéket és érdemi kapcsolatot jelenítsenek meg a márkák és a fogyasztóik között.

Ahogy Katona Norbert, az MMSZ Döntéshozói Klubjának vezetője összegezte, kitapintható az igény a megbízói oldalon, hogy olyan marketing eszközöket találjanak és alkalmazzanak, amelyek direkt reklámoknál hatékonyabb módon képesek az adott márka fő jellegzetességeinek megjelenítésre. Lényegesnek tűnik, hogy valamennyi szereplő megtalálja a számítását: elégedett legyen a sportoló, a támogató és persze maga a fogyasztó is, ezért egyre inkább nem elaprózott akciókban, hanem hosszútávú, vonzó, társadalmi célú, az egész nemzetet megmozgató programokban célszerű gondolkodni a szakembereknek.

Marketing

Másodszor készült az ügyfélélmény-érettséget vizsgáló riport hazánkban

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a CXPA Hungary által kezdeményezett CX&RESEARCH 2022 webináriumához csatlakozott nagyvállalatok és ügynökségek arra adtak választ, hogy hol is tartunk ma az ügyfélélmény-érettség területén, és milyen kihívásokkal, élményekkel és feladatokkal találkoznak a hazai szakemberek. Az idei riport eredményei és a nagy látogatottságú április végi webináriumon tartott előadások felvételei már elérhetők.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Humanize és a többi részvevő ügynökség az ügyfeleikkel közös április végi előadásokon keresztül mutatta meg, hogy hol is tart ma Magyarországon az ügyfélélmény: Burka Szilvia (Praktiker), Ferenczhalmy Bálint és Knausz Beáta (OTP), Jackson Szilvia (Telekom), Pálóczi Tamás (Deutsche Telekom), Pozvai Zsolt (Develor) és Sulyok László (Provident) gyakorlati példáikkal hasznos ügyféloldali tapasztalataikat is megosztották a webinárium több száz érdeklődőjével.

Jól megfigyelhető, hogy verseny ma már iparágakon is átnyúlik: ha valahol jót tapasztalnak az ügyfelek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik.

Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára. Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, amelyek tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapították meg a szakemberek.

Ami a B2B kutatást illeti, az elmúlt évi, sorrendben első ügyfélélmény-kutatáshoz képest a 250+ fős nagyvállalatok esetén idén megfigyelhető, hogy háromszorosára nőtt azoknak a száma, amelyeknek van ügyfélélmény-stratégiája, és másfélszeresére azoké, amelyek az ügyfélélményt a vállalati stratégiájukba építették. Ebben az évben közel kétszer annyi nagyvállalat állította azt, hogy az ügyfélélmény-mutatókat beépítették a vállalat mérési rendszerébe, és az ügyfélhangokat is egyre több cég veszi figyelembe a fejlesztéseik során (33% vs. 24%), mindeközben a munkatársak rendszeres ügyfélközpontúsági oktatása továbbra is alacsony szinten áll (12%), és ezzel párhuzamosan a munkavállalói élmény növelésére való törekvés is jelentősen csökkent, 32%-ról 23%-ra.

Ami a 250-főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek és a nagyvállalatok összevetését érinti, ez a dimenzió azt mutatja, hogy a kisebb vállalatok között kétszer többen vannak az ügyfeleiket és igényeiket teljes mértékben ismerők, és 30%-kal többen figyelnek a munkavállalói élmény javítására is, miközben a felmérés alapján az látszik, hogy a kisebb vállalatok kevésbé végeznek rendszeres ügyfélélmény-méréseket (16% vs. 45%), az ügyfélút-térképezést pedig csupán a válaszadók 5%-a használja a fejlesztésekhez ebben a vállalati kategóriában, tehát negyedannyian, mint a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

Az idei CX&Research ügyfélélmény-érettségi riport fő üzenete, hogy a teljes vezetőségnek a CX-fejlesztés mögött kell állnia, mert enélkül csak elszigetelt projekteken tudnak dolgozni a munkatársak, éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a CX-szakemberek ne csak a fogyasztókra, a munkatársakra, de a vezetőkre is figyeljenek, és találják meg azt a közös utat, ahol az érdekek és a célok találkoznak.

A folyamatos vezetői támogatás fenntartása ugyanakkor csak akkor lehetséges, ha a cég stratégiai céljaival összhangban fenntarthatóvá válik a cég növekedése, és az ügyfelek érzelmileg is kötődnek a vállalathoz. Minél következetesebbek vagyunk az ügyfeleinknek nyújtott élményeinket illetően, annál jobban fognak kötődni hozzánk és annál tovább maradnak velünk

– áll az idei CX&Research ügyfélélmény-érettség átfogó riportjában.

A 2022-es CX&Research ügyfélélmény-érettségi riportot itt érhetik el, míg az április végi webinárium előadásainak felvételeit ide kattintva tölthetik le az érdeklődők.

Tovább olvasom

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom