Kövess minket!

Marketing

″Hókuszpókusszal nem tudunk szolgálni″

A MOL kommunikációs igazgatói székét hagyta hátra, hogy saját céget alapítson. Somlyai Dóra azt meséli, bejött, ám néha nehéz a cégvezetőkkel megértetni, hogy a kríziskommunikációban a megelőzés a lényeg.

Közel tíz évig volt nagy cégek kommunikációs vezetője. Folyamatosan frontvonalban volt. Nem hiányzik?

Ha pont ez hiányozna, akkor nem jöttem volna el. Az a több mint hat év, amit az ügynökségem megalapítása előtt a MOL-nál töltöttem, kommunikációs szempontból talán a legkeményebb időszak volt. 2007 januárjában álltam be, már júniusban nyakunkba kaptunk az OMV-s ellenséges felvásárlási kísérletet, amit intenzív sajtóhadjárat kísért. Aztán feltűntek a színen az oroszok, majd az állam részesedést szerzett. 2010-ben jöttek a horvátországi támadások, amikor magának az elnök-vezérigazgatónak, Hernádi Zsoltnak is nekimentek. Szédítően izgalmas volt, de egy nyugodt napunk nem volt.

Mennyire volt kialvatlan abban az időszakban?

Erre már nem emlékszem, de arra igen, hogy nem egyszer kellett nyaralást is lemondanom. Vagy strandpapucsban bemenni dolgozni vasárnap. Ezzel együtt is úgy érzem, hogy nem cserélném el semmiért ezt az időszakot, a legtöbbet akkor tanultam.

Nyugisabb életre vágyott, azért hagyta ott a nagyvállalati szektort?

Mondjuk úgy, hogy sok volt, elég volt. Vettem egy nagy levegőt, eljöttem és saját céget alapítottam. Ebben persze az is benne volt, hogy kíváncsi voltam: a nagyvállalati szektorban megszerzett tudást el lehet-e adni, megveszik-e. Megveszik. De előre megbeszéltem magammal azt is, hogy nem kudarcként fogom behúzni, ha nem sikerülne. Nem lehet mindig a biztosat választani. Úgy éreztem ki kell próbálnom, már csak azért is, hogy később ne mondhassam, hogy meg se próbáltam. Bejött. Örülök, hogy léptem. A kríziskommunikáció és reputációmenedzsment a legbizalmibb kapcsolódás ügynökség és ügyfél között. A Black Page Consultingot ma már azért választja az összes ügyfelünk, mert megoldásokat szállítunk, amik működnek. Ilyen egyszerű.

Amikor a MOL-nál volt, több mint 1,2 milliárdos büdzsé felett rendelkezett. Nemcsak a cég arculatát alakíthatta, de sportolókat, művészeket támogathatott. Ez sem hiányzik?

Szép nagy összeg volt, de egyrészt senki ne gondolja, hogy ezekről egy ember dönt. A kommunikációs igazgató nem mindenható, egy nagyvállalatban előterjesztések vannak, döntési szintek, mérési pontok, elszámolások. Másrészt ezekben amúgysem az elköltés része az igazán szép, hanem hogy olyan dolgokat hozhattunk létre belőle, amik még most is működnek. Ha belefutok az utcán valamelyikbe, akkor ma is ugyanez a jó érzés fog el.

De kommunikációs igazgatóként azért volt befolyása, hatalma.

A kommunikációs szakma a szenvedélyem, és nem pont az a hatalom, amivel egy olyan poszt járt, amit például a MOL-nál betöltöttem. Hívtak más, nagy cégek is, de nem mentem.

Biztos, hogy jól csengő név a piacon a Black Page, illetve a mottó, a Shit Happens?

A white túl hétköznapi. (Nevet.) A Shit Happens nem mottónak indult: adódott egy lehetőség hirdetésre, gyorsan össze kellett rakni a kreatívot. Az dobta be, akit felkértünk a tervezésre. Először nevettünk rajta, de aztán rájöttünk, ha már a kríziskommunikáció a fő szakterületünk, akkor ennél jobbat nem fogunk találni. Persze jobb esetben még az ügy kipattanása előtt hív az ügyfél – mert mondjuk érzi a zsigereiben, hogy valamiből baj lehet –, de sokszor „esemény utáni megoldást kérnek”, azaz shit happens…

Fotó: Nánási Pál

Tény, hogy van pár ügyfele, amelyik az utóbbi időben inkább a sajtó fekete oldalain szerepelt, mint a fehéren. Tudatosan válogatta össze őket?

Dehogy. Izgatnak a kihívások, de szó sincs erről. Bár kétségtelen, hogy ma már bármilyen jó PR-rel rendelkező céget, márkát is könnyedén ki tud csinálni egy headline, egy rosszul elejtett mondatból gyorsan lesz szupermém, és ezt állati nehéz kezelni, de ettől izgalmas. Mert amit megengedhet egy újságíró, azt a stílust nem veheti át az érintett vállalati vezető, mégis át kell vinnie a saját üzenetét. Van munkánk rendesen.

Mit lehet ezzel kezdeni?

Felkészülni, elébe menni. A Google-teret meg kell tölteni jó sztorikkal. A „seozáshoz”, azaz ahhoz, hogy a jó hírt dobja ki rólunk első helyen a kereső, pozitív tartalom kell, jó történetek. Az emberek szeretik a történeteket, meséljük el nekik. Ilyen környezetben már nehezebben támadható a márka, hiszen a fogyasztóknak, ügyfeleknek pozitív élményeik, emlékeik vannak róla. A mai napig fel tud dobni, amikor egy iszonyú komplex feladatot úgy oldunk meg, hogy megtaláljuk az ütős, egy mondatos választ. Ugyanakkor meg kell tanulni szerepelni is, hogy aztán ne az legyen, hogy a cégvezető elfut a kamerák elől, ha az orra alá dugják a mikrofont az operába menet.

Láthatóan egy olyan korban élünk, amikor erre sokan rá se bagóznak. Sokaknak nem is árt, ha tesznek a médiára.

Ez nem így van, az internet nem felejt. A menekülő cégvezetőről tíz év múlva is fent lesz a videó. Inkább az a baj, hogy ezek az emberek sokszor nem kapnak megfelelő kommunikációs felkészítést, meg talán abban bíznak, hogy túlélik a helyzetet, vagy ha be is gyakorolnak egy mondatot, már egy visszakérdezésre nincsenek felkészülve.

Az ön egyik ügyfele a MET. Mikor adott utoljára interjút Garancsi István?

A MET az ügyfeleink között van, ez azt jelenti, hogy mi a cég kommunikációján dolgozunk. Nem a tulajdonosokén. Ez azt hiszem magától értetődő, és világszerte mindenhol így működik. Nem a Coca-Cola PR-osai intézik Warren Buffett interjúit.

Mégiscsak hozzá kötik a médiában a MET-et. (A cég menedzsmentje május 30-án jelentette be, hogy a MOL, Garancsi és a másik résztulajdonos, Nagy György is kiszállt a MET-ből. Az interjúnk a bejelentés előtt készült – a szerk.)

Ami szakmai szempontból megkérdőjelezhető, hiszen csak kisebbségi, 10%-os tulajdonrésze van, amellyel nincs érdemi befolyása a döntésekre.

Van értelme a prevenciónak a fake news korában? Amikor már nem is a hagyományos médiát kell kezelni, hiszen az már rég elveszítette „kapuőri” szerepét.

Ma az van, hogy amit olvasunk, nézünk, az nem biztos, hogy a valóság. De ettől még nincs más út, Nézzük meg Trumpot. Bizonyos értelemben nem volt ennél transzparensebb politikai kommunikáció: azonnal ott van minden a Twitteren. Amit csinál, vagy amit gondol. Persze a márkák nem a négyévenkénti újraválasztásra gyúrnak, minden nap el kell adniuk a termékeiket. Egy cég nem engedheti meg magának, hogy a saját verzióját ne mondja el, ezzel tartozik az ügyfeleknek, a kollégáknak. Nem engedheti, hogy a vállalata a ciki kategóriába kerüljön vagy ott maradjon. Ennek ellenére sokan mégis lebecsülik a PR jelentőségét. Tavaly készítettünk egy felmérést, amiből kiderült, hogy a cégek egyharmadánál nincs PR-terv, pedig a PR ennél jobb sorsra érdemes.

Miért mostohagyerek a PR?

Ma még mindig sokszor a “kritikus helyzetbe kerülés” hozza el a PR jelentőségét. Pedig a sajtómunka rég nem egyenlő a közleményekkel, az évi két sajtótájékoztatóval. Meg persze sokan abban is bíznak, hogy ők sosem kerülnek fel a címlapra. A kommunikációs embereknek így ma még mindig az az egyik legfőbb feladata, hogy elfogadtassák az első számú vezetőkkel, hogy ne költségként, hanem befektetésként tekintsenek a kommunikációra.

Spórolás? 2008 előtt más volt a helyzet?

Előtte sem volt jobb a helyzet. Vagy úgy is mondhatnám, hogy azóta sem javult, miközben ma már egy olyan világban élünk, amikor nem is kell egy tévéstáb a cégvezető lerohanásához, elég egy mobil, egy váratlan helyzetben. Sokan kérdezték mostanában, hogy ilyenkor mi a teendő, hogy kezeljék az ilyen szituációt. Erre megvannak a kommunikációs technikák, amiket meg lehet tanulni. Nem elfutni kell, hanem például azt lehet mondani a felvétel készítőjének, hogy szívesen válaszol a kérdésekre, de keressenek egy csendesebb helyet, és álljanak odébb. Ezzel máris időt nyert, lesz ideje séta közben kitalálni a jó választ. A választ, amit jó esetben előtte egy csapattal már átbeszélt, kidolgozott, vagyis van honnan előrántani a válaszpanelek egyikét.

Volt olyan érdeklődő, akinek nem vállalta a képviseletét?

Volt, de nem azért, mert kezelhetetlennek láttam a helyzetét, hanem mert úgy éreztem, az ő hozzáállásával van a probléma.

Van úgy, hogy egy helyzet nem menthető?

Minden menthető valamennyire. Persze vannak olyan helyzetek, amikor nincs más kiút, mint a bocsánatkérés, és ezt be kell tudni vállalni. Reagálni jól is lehet. Ott a KFC esete, amikor kifogyott több brit éttermükből a csirkehús, és úgy kértek bocsánatot, hogy egy hirdetésben FCK-ra változtatták a nevüket (FCK, azaz Fuck! – a szerk.). Imádták a fogyasztók, mém lett belőle. Hát ők nem guggolták ki.

Volt olyan ügyfele, aki éjjel hívta telefonon?

Nem hajnalban, mint az amerikai filmekben, de volt olyan esetem, amikor későn este csörgött rám valaki.

A MOL nehéz időszakában lett önből kríziskommunikátor?

Fogalmazzunk úgy, hogy ott vált erőségemmé. Ismert tapasztalat minden kommunikátor számára, hogy a krízis hatalmas lehetőség, ha jól kezelik, akkor olyan rivaldafényhez juthat egy cég, amit normális körülmények között csak nagyon drágán tud megszerezni. Ugyanakkor összerántja a csapatot, fejleszti a céges kultúrát. A MOL-nál szerencsém is volt, mert a vállalat első számú vezetője ezt nagyon értette, és remekül tudta hadrendbe állítani az embereit.

Somlyai Dóra

 

PR- és kríziskommunikációs szakember, a Black Page Consulting ügyvezető-tulajdonosa.

Korábban a MOL csoportszintű kommunikációs igazgatója, előtte a Telenor, az egykori Pannon GSM üzleti divízió marketing- illetve PR igazgatója.

Ügynökségvezetőként és executive tanácsadóként legfőbb szakterülete a vállalati- és kríziskommunikáció, a reputációmenedzsment, továbbá kommunikációs és nyilvános kommunikációra felkészítő tréningek tartása.

 

Nézze meg Somlyai Dóra teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A Black Prage Consultingot ma már azért választja szinte az összes ügyfelünk, mert 360fokos gondoskodást kapnak. Ennek három alapköve van: Egy: a személyes kapcsolattartás, vagyis nem egy 6-10 fős account team bérli ki hétről hétre az ügyfél tárgyalóját. Kettő: bármelyik kommunikációs helyzetben is lépünk be a partnerünk életébe, visszakutatunk a márka történelmében, újra betonozzuk az alapot és arra kezdjük csak felépíteni a klasszikus PR-építményt. Nagyon egyszerű példával: nem passzírozunk le egy olyan tervet a cégvezetők torkán, ami 20 sajtómegjelenést ütemez be, ha nincs mit mondani és nem áll még senki úgy, hogy hatékonyan előadja. Három: a büszkeségem, a kis létszámú, éppen ezért gyors és ütőképes csapat, aminek a tagjai nem órákon át tartó idővámpír-meetingeken tölti az idejét, hanem kutat, stratégiát készít és végrehajt. Olyan feladatot el sem vállalunk, amiben az ügyfél – elnézést a plasztikus hasonlatért – sebtapaszt kér a nyílt lábszártörésére… Hókusz-pókusszal a Black Page Consulting nem tud szolgálni.

 

Az interjú a Médiapiac 2018/5-6. számában megjelent cikk hosszabb verziója. Az influencer és sportmarketinggel foglalkozó lapszámot megvásárolhatja ezeken a standokon, illetve itt előfizethető.

 

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom