Kövess minket!

Marketing

Hogyan zöldülhetnek az ásványvizes cégek?

Mennyire fontos a vásárlóknak, hogy környezettudatos cég termékét válasszák?

A lajosmizsei Magyarvíz Kft. követve az olasz anyavállalat, a San Benedetto környezetvédelmi modelljét, már számos lépést tett a környezetünk védelméért. Csökkentették a PET palackok súlyát, így 2017-hez képest 10-12 százalékkal kevesebb műanyagot használnak fel az idén, a palackok 10 százaléka pedig újrafelhasznált alapanyagból készül. Ez az arány a következő 5 évben akár duplájára is növekedhet, az ágazati vállalásokkal összhangban. Az ásványvízgyártáshoz szükséges energiát részben napelemek adják, a számítógép vezérelte automatikus palackozásnál szinte egyáltalán nincs a töltésből származó vízveszteség. Éves szinten több tonnával csökkentették a csomagolóanyagok mennyiségét azzal, hogy a Lidl Magyarország áruházaiba szállított termékeknél vékonyabb zsugorfóliát használhatnak, ez annak köszönhető, hogy nem kell a fóliára nyomtatni, ráadásul a festéket, mint természetidegen anyagot is sikerült mellőzni. A Magyarvíz a vásárlókat is szeretné ösztönözni a környezettudatosságra, ehhez praktikus tanácsokkal látja el a fogyasztókat a honlapján, a Mizse palackokon és a facebookon is, hiszen a szelektíven visszagyűjtött PET nem szemét, hanem alapanyag – írják a sajtóanyagban.

„Nagyon sok feladatunk van még, de úgy gondolom, hosszabb távon csak azok a vállalatok és brandek maradnak meg a piacon, amelyek szem előtt tartják a fenntartható fejlődést. Kutatások azt mutatják, hogy minden második vásárló hisz abban, hogy vásárlási döntésével pozitívan befolyásolhatja a Föld védelmét. Ezzel nyomást gyakorolnak a vállalatokra, előnyben részesítve azokat a márkákat, amelyek kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk mögött. Hosszabb távon tehát a zöld szemlélet megtérül egy márka, egy vállalat életében. Egy nemrégiben lezajlott konferencián elhangzott, hogy az emberek többsége első helyen a gyártókat, másodikon a kormányokat, harmadikon a kereskedőket, negyediken saját magukat teszik felelőssé bolygónk környezeti problémáiért. A megoldást elsősorban a gyártóktól és a kormányoktól várják. Szerintem az edukáció hihetetlenül fontos, de 10-20 éves hosszú folyamat, így kormányzati szabályozókkal gyorsabban célt lehetne érni” – fogalmazott Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi vezetője.

A vállalat az NN Ultrabalaton egyik fő támogatójaként segítséget nyújt ahhoz, hogy a futóverseny a kontinensünk legzöldebb tömegsport rendezvénye lehessen. 2020-ban a 60 váltóponton felhasznált, 61,5 ezer darab frissítésre felhasznált Primavera víz PET palackjai szelektíven lesznek összegyűjtve, és hivatalos gyűjtőhelyen leadva azért, hogy ezek újrahasznosítva alapanyaggá váljanak, ne szemétté.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom