Kövess minket!

Marketing

Hogyan rendeződik át a médiapiac a járvány után?

Hagyományteremtő szándékkal, „E-konferencia az új valóságról” címmel tartott online konferenciát június 9-én a GroupM ügynöksége, a MediaCom. Az enyhítések nyomán új szakaszba érkezik a világ és benne Magyarország is. Emiatt sokakban felvetődhet a kérdés, hogy mely trendek maradnak tartósan velünk, és melyek rendeződnek vissza.

A konferencián a GroupM és a MediaCom hazai és külföldi szakemberei is megszólaltak. A témák nem a koronavírus járványra, hanem a felépülésre és az új normák kialakulására összpontosítottak. A MediaCom tudásmegosztó márkája, a BLINK eseménylába ezzel a konferenciával debütált, a rendezvényt várhatóan több hasonló rendezvény is követi majd.

Mitől forog a Föld? Az ellenkező irányba, mint azt vártad. Egyáltalán mi mozgatja?

Mező László, a MediaCom Hungary ügyvezetője könyvajánlóval kezdte előadását. Yuval Noah Harari Sapiens című könyvében megemlíti, hogy a csimpánz és az ember között nagyon kevés különbséget találunk egyéni szinten. Viszont mégis van egy dolog, ami meghatároz minket, embereket: Ha egy csimpánz csapat 50 fő fölé nő, akkor nem tudnak kooperálni egymással, mivel fontos, hogy a vezérrel napi szinten kapcsolatban legyenek a tagok. Ha ez nem történik meg, szétszakad a horda. Mi emberek viszont képesek vagyunk olyan tömegekben is együttműködni, ahol csak nagyon keveset vagy semmit nem tudunk egymásról. Ha azt mondjuk, „magyarok” vagy „hajrá Fradi!” vagy „MediaCom”, ezek mögött a fogalmak mögött ott a kapcsolódási pont, mely révén képesek vagyunk akár olyan nagy dolgokat is megvalósítani, mint például az űrutazás. Feburár 24-én bekövetkezett az a töréspont, amikor a koronavírus uralkodóvá vált az emberek cselekedeteiben. Mező László szerint történelmi pillanat volt ez, hiszen még nem fordult elő olyan korábban, hogy az egész világ egy témára, egyetlen globális trendre összpontosított volna. A helyzet lényegét Mező úgy foglalta össze, hogy mindenki megpróbálja az új normákat és az emberek változásának irányait jobban megismerni.

Mit tanulhatunk Kínától? (First in, first out – Key learnings from China’s recovery)

A MediaCom China ügyvezetője Rupert McPetrie arról beszélt, hogy Kína egyfajta párhuzamos valóságot képvisel a marketing és média világában, hiszen sok szabály másként működik ott, mint a Föld többi pontján. Amikor az ország újra beindult, hiába nyitottak újra az üzletek, az emberek továbbra is féltek. Csak márciusban kezdett visszatérni a fizikai érintkezésbe vetett bizalmuk, amikor több olyan médiaesemény is történt, mely azt tükrözte, hogy ezt biztonságosan megtehetik, például Xi Jinping elnök Wuhanba látogatott. A hónap végére azonban ismét kitört az aggodalom, hiszen új eseteket diagnosztizáltak. Mivel Kína e-kereskedelme egyébként is nagyon fejlett, így képes volt ellátni az igényeket, de az emberek továbbra sem jártak el szórakozni vagy szocializálódni. Az általános bizonytalanság sok márkára is átterjedt, nem tudták eldönteni, milyen stratégiát alkalmazzanak a piacra való visszalépéskor. Májusra drámai változás állt be, a vállalatok az áprilisi visszaesésekből hamar visszatornázták magukat. Megszilárdulni látszik az az alapvető elképzelés, hogy Kína már túl van az átalakulási fázison. Ez persze attól is függ, hogy lesz-e a jövőben még más meglepetés, például egy második hullám. Ahogyan az előadó többször kiemelte, Kína ökoszisztémája nagyon különleges, erős belső piaci viszonyok tartják össze. Az ország korábban már megtapasztalta, milyen a SARS járvány és most elsőként azt is, milyen a COVID-19 járvány, így mostanra már van terv egy lehetséges második hullámra. Bár az egyes stratégiák erősen kapcsolódnak az ország sajátosságaihoz, a felkészülés jó tanács lehet mindenki számára.

Hogyan alakult a marketing a COVID-19 időszakban? (Marketing in the Pandemic recovery period)

A MediaCom EMEA stratégiai igazgatója Steve Gladdis globális szempontból mutatta be a járvány utáni visszaállás folyamatát. Gladdis hisz benne, hogy annak ellenére, hogy nehéz időszakon vagyunk túl, lehetőségként kell tekinteni a járvány által kialakított helyzetre. Sok ismert márka az ehhez hasonló átalakulási időszakokban szerzett új piacot. A COVID-19 „lifechanging momentje” viszont egyszerre történik mindannyiunk életében, és ez egyben fenyegetést is jelent. A vírus főként az olyan üzletekben okoz súrlódásokhoz, amik fizikai érintkezéssel, ilyen például az IKEA, ami kifejezetten a vásárlási élményre épít. Amikor a vásárló belép, a célja eléréséhez át kell haladnia egy kijelölt útvonalon. Ráadásul az üzlet általában nagyon zsúfolt. Emellett más okai is vannak annak, hogy változtatni kell az üzeneteken. Nagyon sok ember otthonról dolgozik, miközben a gyerekeik is otthon vannak és ez valószínűleg nyáron is így lesz, hiszen nem valószínű, hogy mindenki messzire utazna nyaralni. A márkáknak tehát érdemes azon gondolkodniuk, hogyan lehetne elviselhetőbbé, kényelmesebbé tenni az otthonokat vagy hatékonyabbá tenni az otthoni munkavégzést. Ez egy jó targeting lehetőség, hiszen jelen pillanatban az emberek nem költenek mozira, vagy koncertjegyekre.

Nóórmális? Méghogy új normális… A régi sem volt az! Ki érti ezt?

Kun Miklós a MediaCom Hungary stratégiai vezetője a régi és új normalitást vizsgálta és azt a kérdést feszegette, jó ötlet-e egyáltalán visszatérni a régi „normális”-hoz. A GroupM kutatása szerint az emberek 21%-ának az a véleménye, hogy sosem térünk vissza a régi megszokott életünkhöz, a Kantar szerint pedig 15% nagyon aggódik amiatt, hogy a vírus fog visszatérni hozzánk. Továbbá a megkérdezettek 62%-a gondolja úgy, hogy a korábbi növekedési értékek és fogyasztási magatartások eleve nem voltak jók és mélyebb strukturális változásokra van szükség. Az egyének azonban nem lettek tudatosabbak, így szükség van olyan „rendezőkre”, akik levezénylik ezt a változást. A kutatások alapján az emberek nagy része a multiktól, kommunikációs cégektől és médiától várják leginkább a vezetői szerep felvételét.

Nem tud mindenki elmenni bálnát menteni és fát ültetni

– fogalmazott a vezető, de a kutatásból kiderül, hogy az emberek nagy része hajlandó lenne fizetni azért, hogy más helyette megtegye a szükséges lépéseket. A megkérdezettek továbbá azt várják a márkáktól, hogy azok vezessék őket, legyenek realisztikusak, mutassák meg, hogy ténylegesen hogyan tudnak segíteni, van-e értékük? Az új normák alapkövei tehát: A sebezhetőség – ha valaki nyaralásra gyűjt vagy céget szeretne alapítani, felvetődik a kérdést, hogy egyedül vagy együtt fog tudni helyt állni ebben? Ha együtt csinálja valakivel, mint munkavállaló, mit kap a cégétől? A helyi termékek nimbusza felemelkedhet – ez jó lehetőség a kistermelők számára, amit érdemes kihasználni. Az állami szektor és a kisebb cégek is léphetnek, mivel rengeteg ember most vált karriert. Az is fontos kérdés, hogy mit kapok a pénzemért? Ha egy márka edukál, tisztább jövőképet teremt, lazít, pihentet, akkor sikeres lehet a jövőben.

Miért nem növekszünk egyenlően a felgyorsult digitalizációban? (Digital Acceleration Dividing Growth)

Bianca Best (MediaCom Global MD BLINK) szerint mindenki a digitális átállásról beszél, de a legtöbb márkának nincs megfelelő stratégiája a digitális világba való belépéshez. Ez amiatt lehet, mert egyfajta félreértés uralkodik az iparágakban. A cégek 87%-a gondolja úgy, hogy a digitális átállás fontos, de mégsem tesz meg mindent annak véghezvitele érdekében. A growth hacking manapság szorosan összefügg azzal, hogy az elméleti elemeket jól tudjuk materializálni, új értékeket tudjunk teremteni. A vásárlóközpontúság és a technológiai felemelkedés összesége vezethet csak el a méretezhető, gyors növekedéshez. A méretezhetőség rendkívül fontos, hiszen a márkáknak hosszú távban kell gondolkodniuk, a rövid távú gyors fejlődés önmagában nem jelent sikeres transzformációt. A legfontosabb szempontok Best szerint, amiket érdemes figyelembe venni, a következők: az effektív és érzelmi alapú vásárlói élmény, fókusz a gyakorlaton és a vásárlói élményeken. Jól működő partnerségi platformok kialakítása. Az új technológiák közül az 5G nagyon fontos lesz a jövőben, hiszen az AR/VR világát közelebb hozza az e-kereskedelem és sales világához, elképesztő potenciállal ruházva fel azokat. A vásárlók 83%-a szeretne a csatornák között mozogni, a cégek 50%-a azonban nem figyel a keresztcsatornás interakciókra. Hiába értük el a digitális érettséget, csak kevesek alakultak át. Pedig sosem szabad megállni és hátradőlni azzal a gondolattal, hogy a munka befejeződött, az „átállás” megtörtént, mivel ezen a téren inkább ciklusokról beszélhetünk, amikbe újra és újra be kell lépni.

COVID média (r)evolúció

Török Judit – Mediacom, Digitális vezető előadásából egyértelműen kiderült, hogy a COVID-19 megváltoztatta viselkedésünket. Olyan mértékű digitális átalakulás ment végbe a mindennapjainkban, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Mind a Spotify, mind a Netflix nemrég jött adta ki friss adatait. A Spotify előfizetői száma több mint 30%-kal nőtt. A koronavírus hatására Amerikához hasonlóan itthon is megnőtt a digitális szolgáltatásokra előfizetők száma az elmúlt időszakban. A Netflixet inkább a fiatalabb korosztály veszi igénybe, míg az idősebbek az HBO Go-t választják. A vírus után átrendeződés következik be, a 18-35 évesek között a lineáris TV fogyasztás várhatóan visszaesik majd, míg az HBO és a Netflix lehet a helyzet két nagy nyertese. Ez amiatt várható, mert a fogyasztás elkezd átterelődni a kisebb képernyőkre a (pl. mobiltelefonra). Az FMCG fogyasztás teljesen átalakult, lehetséges, hogy a szektorban a következő hónapokban eddig ismeretlen szereplők is megjelennek majd. Az online bankolás és az érintős fizetés valószínűleg részévé válik az életünknek, ahogyan a közösségi távolságtartás és a távmunka is. Utóbbi kettő inkább csak átalakul majd, eltűnni várhatóan nem fog. Ezt alátámasztja az is, hogy kialakultak az olyan szolgáltatások, például orvosi rendelők, amik vállalják, hogy előbb inkább telefonon adnak tanácsokat, mielőtt személyesen is felkeresnénk őket. Mindezek a folyamatok a digitális átalakulás irányába mutatnak. Fontos hogy megbízható partnereknél jelenjen meg a márkák által képviselt üzenet. Muszáj minél előbb meglovagolni a technológiai váltást, mert ha ez nem történik, meg akkor mindez az eszköztár-többlet elveszik.

A másfél méteres gazdaság – Avagy a távolságtartás problémája (The 1,5 Meter Economy)

Ruud Wanck (MediaCom Globális Programmatic vezető) előadásának kérdése az volt, hogy mit kíván meg az 1,5 méteres távolságtartás a szolgáltatóktól? Az e-kereskedelem drasztikusan meg fog változni, sosem lesz olyan, mint korábban. Az első fontos pont ebben a higiénia. A felhasználók 86%-a elégedett a digitális átállással és 75% jelezte, hogy a járvány után is kitart a digitális felületek használata mellett. Bár az utazások befagytak, az országok közötti e-kereskedelem virágzik.

A legnagyobb problémát a turbulens időszakokban nem a turbulencia okozza, hanem az a tény, hogy a tegnap logikáját alkalmazzuk rájuk

– idézte Peter Drucker szavait Wanck. Sid Singh (APAC vezető, MediaCom Singapore) szerint az új normális világ szerves része lesz a fogyasztók igényeinek szigorú követése, hiszen vissza kell nyerni a kereskedelembe vetett bizalmukat. Nem csak a UX vagy a UI lesz fontos ebből a szempontból, hanem az is, hogy a kereskedők hogyan bonyolítják le az üzletet. A partnerség hangsúlyosabbá válik, jó példa erre az élelmiszerüzletek kapcsolata a kiszállítókkal. A fizikai terek nem szűnnek meg, de várhatóan visszaszorul az emberi interakció. A jobb termékmegjelenítésnek kulcsszerep jut majd – azok a Shopify boltok például, amelyek 3D modelleket alkalmaznak a termékek bemutatására, átlagosan 250%-os konverzióemelkedést érnek el. Az „infomercial” műfaja még fontosabb lesz, az influenszerek hatékonyabban adják el a termékeket. A fogyasztók elvárásai megváltoznak, kiterjednek a biztonságra is. A BOPS (buy online, pick up in store) vásárlási forma a McKinsey adatai szerint egyre népszerűbbé válik. A termékkeresést a jövőben az igénykielégítés holisztikus rendszereként kell elképzelni, melyben nem csak a Google játszik majd szerepet, de az Amazon, Ebay vagy más e-kereskedelmi oldalakon való keresés és az Instagramon vagy Facebookon történő termékkeresések is. A marketingeseknek alapvetően négy területre kell figyelniük: az impulzusok újratervezésére, az adategyenlőségre, a kereskedelmi határok átalakulására, illetve a költségek átcsoportosítására.

Marketing

4+1 titok, amit nem tudtál az egyik legnagyobb marketingversenyről

Több mint 6 éve díjazza a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásait a Marketing Diamond Awards.

Közzétéve:

Fotó:facebook.com/loungegroupbudapest

A verseny nemcsak teret ad ezeknek a cégeknek, de célja, hogy segítse a hatékony marketinggyakorlatok terjedését is. A pandémia idén fenekestül felforgatta a kommunikációs szakmát, mégis minden eddigi eredményt és várakozást túlszárnyalt az egyik legfontosabb hazai marketingverseny iránti érdeklődés. A megmérettetés kulisszái mögé most a legizgalmasabb adatok segítségével tekintünk be.

Negyven

Egy ekkora verseny mögött komoly stáb áll: a 23 zsűritag – akik közül 12 visszatérő és 11 új –, a Magyar Marketing Szövetség kollégái, valamit a Lounge Group dedikált csapata. Így közel 40 ember dolgozott azon, hogy minden gördülékenyen menjen a megmérettetésen.

Hatszáz

A beérkezett 125 pályázat összesen több mint 600 oldalt tett ki, a kéthetes zsűrizési folyamat alatt ezek alapján választották ki a díjazottakat. Idén a két fődíjat a Billingo Technologies Zrt., a Kreatív Vonalak Kft. érdemelte ki, míg különdíjat a Klausz Social Group Kft. és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kapott.

Huszonnégy

Idén először neves ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazták a pályázatokat, ennek köszönhetően nem csak színvonalas szakmai előadásokkal gazdagodhatnak a legjobbak, de az érdeklődők is betekinthettek a kulisszák mögé. A versenyről, pályázókról és a nyertesekről, összesen 42 interjúalannyal 55 kisvideó készült, közel 24 órányi videónyersanyagból. A filmek megtekinthetők a Lounge Group weboldalán.

Tizenhat

A díjátadó a pandémia miatt a megszokottól eltérően alakult, hiszen vendégek nélkül, a járványügyi előírások miatt két napra bontva, fél órás etapokban valósult meg. A díjazottak külön-külön kapták meg az elismeréseket, rekord mennyiségüknek köszönhetően ezért az átadó összesen 16 órát vett igénybe. A boldog pillanatok 1-2 perces videókivonatai szintén megtekinthetők a cégcsoport honlapján.

+ 1

Négy

Minden, a szakmai zsűri által eredményesnek ítélt pályázó bekerül a Diamond List felsorolásba, valamint megkapja a Marketing Diamond elismerő védjegyét is. Az elmúlt években 4 olyan ügynökség is volt, amelyiknek több mint 10 gyémántdíjjal sikerült felkerülnie a listára.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországot dicséri a The New York Times az oltások miatt

Lakosságszám-arányosan Európában csak Málta előzi a magyarokat, világszinten pedig csak 12 országban jobbak valamennyire az adatok, mint itthon.

Közzétéve:

Az Európai Unió tagállamai között Magyarország a második legeredményesebb a tömeges oltás tekintetében, a magyarokat csak Málta előzi meg. Erről a SzegedMa is mutatott már egy ellenőrizhető adatot; de most a The New York Times vonatkozó táblázata is megemlékezik erről, igaz ők világszinten nézték a számokat és arányokat.

A SzegedMa és a The New York Times is INNEN szedte a hivatalos adatokat; nem pedig különféle politikusok nyilatkozataiból – írta a regionális portál.

A magyar oltási program állapotát bárki ellenőrizheti egyébként, csak kattintson IDE, és válassza ki a releváns táblázatokban Magyarországot, illetve az összehasonlítandó országokat.

Mint ismert, vasárnap meghaladta az egymilliót a Magyarországon beoltottak száma.

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára maga is kommentálta a fenti híreket, illetve eredményeket. Orbán Balázs azt mondta,

a baloldal a napokban ismét a tökéletes alkalmatlansággal kevert kivételes rosszindulatról tett tanúbizonyságot. A koronavírus-járvány harmadik hullámának elején, két hete, még teljes nyitást követeltek, erről ma már leginkább mélyen hallgatnak. Idejüket azóta az tölti ki, hogy a baloldali médiával karöltve támadják a futó oltási programot, meg persze tovább beszélgetnek arról a fantom Moderna-vakcináról, ami szerintük minden problémánkat megoldaná, miközben abból az adagból az első darab csak idén decemberben érkezne meg. Mire az a szállítmány megérkezne, rég azzal fognak majd támadni minket, hogy miért rendeltünk ennyi vakcinát… Időközben a szerintük összeomló magyar oltási program hatására Magyarország ma a világ 13. legjobb átoltottsági mutatóval rendelkező országává vált.

Az Európai Unióban pedig már csupán Málta áll előttünk. Köszönjük mindenkinek, aki beoltatja magát, s köszönjük mindenkinek a türelmet, hogy elviseli a menetrendszerű baloldali ámokfutást, illetve az átmenetileg visszatérő szigorításokat!” – közölte az államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Hiánypótló kutatás készül az influencer marketingről

Azt járják körül, hogyan néz ki itthon a globálisan öt év alatt ötszörösére nőtt, évi 10 milliárd dolláros piac.

Közzétéve:

Flickr

Öt év alatt több mint ötszörösére nőtt az influencer marketingre költött összeg világszinten, míg 2016-ban 1,7 milliárd dolláros volt a reklámpiacnak ez a szegmense, addig tavaly már 9,7 milliárd dollárt fordítottak erre a megoldásra a vállalkozások.

A dinamikus fejlődés idén folytatódhat, az Influencer Marketing Hub „Influencer Marketing Benchmark Report 2021” elemzése szerint az influencer marketing piac 2021-ben 13,8 milliárd dolláros lehet.

A tanulmányhoz készített felmérés során megkérdezett vállalkozások 90 százaléka szerint hatékony eszköz az influencer marketing, ennek megfelelően háromnegyedük külön büdzsét is összeállít az ilyen jellegű költésekre. Az elemzés alapján 2020-ban 240 új, influencer marketingre fókuszáló platform és ügynökség jelent meg a piacon.

Az influencer marketing itthon is évek óta népszerű megoldásnak számít a hirdetők között, azonban míg a reklámpiac számos területéről elérhetők költési adatok, erről a szegmensről nem állnak rendelkezésre olyan iparági adatok, amelyek hatékony támogatást nyújthatnának a hirdetők és az ügynökségek döntéshozóinak a kampányok kidolgozása során. A POME, a DeepInsight és a Free Association összefogásában most hiánypótló kutatás készül a témában, ami feltárja többek között, hogy mit gondolnak a hazai szakemberek az influencer marketingről, mennyire számolnak ezzel az eszközzel, illetve a marketing költségvetésen belül mekkora részt képvisel.

“Rendszeresen dolgozunk influencerekkel, és a kiválasztás során a legfontosabb szempont az, hogy mennyire hitelesek, illetve a közösségi médiában felépített személyiségük és aktivitásuk mennyire kapcsolódik a márkához. Jelentős segítség lenne a munkánk során, ha rendelkezésre állnának adatok az influencermarketing-költésekről, az ilyen kampányok megtérülési arányairól, az elérésekről, vagy arról, hogyan tudtak hozzájárulni a márkaimázs építéséhez, illetve milyen sales-támogatást eredményeztek. De nagyon hasznos lenne az is, ha több esettanulmány állna rendelkezésre, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes brandek milyen konkrét eredményeket értek el az influencerek bevonásával” – mondta el Dolezsai Gergely, a Telenor Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója.

“Úgy gondolom, marketinges szemmel jó lenne átfogó kutatást látni az influencer piacról, például közlési sorrenddel, megtérülési mutatókkal, illetve lojalitási adatokkal. De izgalmas lenne azt is megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az influencerekhez, mi motiválja őket abban, hogy kövessenek valakit, vagy mit gondolnak a termékelhelyezésről. Nagyon fontos lenne valamilyen megoldás az influencer kampányok mérésére, hogy képesek legyünk megállapítani, mennyire sikeresek, össze tudjuk hasonlítani az eredményeiket más digitális eszközökkel – ez a stratégiaalkotás, kampánytervezés során rendkívül hasznos lenne. Mi is dolgozunk influencerekkel és szerintem nőni fog majd az ilyen jellegű együttműködésekre fordított büdzsé a jövőben, de úgy gondolom, egyre fontosabb lesz a minőség. A COVID járványtól függetlenül is egyértelműen a digitális csatornák kerülnek előtérbe, a cégek pedig profi, megbízható, minőségi tartalmat és szolgáltatást nyújtó influencerekkel akarnak együtt dolgozni” – mutatott rá Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és kommunikációs vezetője.

“Évek óta tart a bűvészmutatvány az influencer-marketinggel kapcsolatban a magyar piacon, szeretnénk végre mi is látni, kiugrik-e a nyúl a kalapból. Komoly döntéshozók által szállított konkrét adatokkal, profi kutatók segítségével megvilágított releváns összefüggésekkel próbálunk választ adni a kérdésre, vajon valós üzleti eredményt képes-e generálni ez az eszközrendszer, vagy csak szemfényvesztés az egész” – mondta el Bendl Mátyás, a youth marketingre és fiatal családosokra fókuszáló ügynökség, a POME ügyvezetője.

“Ügyfél és ügynökségi oldalon dolgozó kollégákkal beszélgetve a témáról rendre előkerül az árazás problémája. Hasonló elérésű influencerek árszabása igen széles skálán mozog, az árképzés sokszor ad hoc jellegűnek tűnik. Mindenki számára fontos lenne egy iparági iránytű kialakítása, a kutatás eredményei ehhez is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá Vér Balázs, a DeepInsight kreatívigazgatója.

A kutatás során az influencer marketinget aktívan használó hazai vállalkozások szakembereit kérdezik meg, a tervek szerint április első felében mutatják majd be az eredményeket.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom