Kövess minket!

Marketing

Hogy a nagyi is megértse

Kell-e értenie a nagymamának, hogy mivel foglalkozik az SAP? Változtak-e a kommunikáció alapjai az utóbbi években? Miért kell a kommunikátoroknak egy kicsit értékesítőnek is lenniük?

Úgy tudom, ön az első olyan szuperregionális kommunikációs vezető az SAP-nál, aki nem német anyanyelvű. Mi ennek a jelentősége, és hogyan került ebbe a pozícióba?

1997 óta dolgozom a céggel – eleinte még a Waggener Edstrom PR-ügynökség alkalmazottjaként –, így a kiválasztásom egyik oka az volt, hogy hosszú közös múltunk van. Egy nagy vállalatnál fontos, hogy valakinek komoly belső ismeretségi hálója legyen, és én ennyi év után rendelkezem ezzel, ahogyan az SAP jövőképe és üzleti céljai sem nem idegenek számomra. A regionális központunk a német piacon van, amely egyébként is kiemelt helyet foglal el a cég és a felső vezetés életében. A kommunikációnkkal ugyanakkor nemcsak német anyanyelvűeket kell elérnünk, hanem másokat is, különös tekintettel a nagyszámú angolul beszélő fogyasztóra. Nekem angol az anyanyelvem, hátteremet tekintve pedig eredetileg újságíró vagyok. 2005 óta dolgozom az SAP kötelékében, és 2008-ban kezdtem el németül tanulni, nem vagyok tehát német anyanyelvű, de beszélem a nyelvet.

Ennyi év után biztosan nem nehéz megválaszolnia azt a kérdést, hogy mi jelenti a kommunikációs csapat számára a legnagyobb kihívást?

Az SAP esetében véget nem érő feladat a rendkívül komplikált mondandó egyszerű üzenetekké alakítása. Nemcsak a mi vállalatunk, hanem a teljes szegmens bonyolult kérdésekre ad összetett válaszokat, állandóak az innovációk, minden változik. A kommunikációnak ezeket a bonyolult üzleti problémákat és az azokra adott válaszainkat úgy kellene megmutatnia, hogy bárkinek a nagymamája megértse.

De tényleg meg kell értenie a nagyinak? Az SAP alapvetően B2B-cég, és a döntéshozók feltételezésem szerint jobban állnak a megértéssel, mint a nagyi.

Mostanra egyértelművé vált, hogy a mi technológiáink fejlődését is maguk a fogyasztók befolyásolják a leginkább. Gondoljunk bele, egy cég megvesz tőlünk egy szolgáltatást, de mi irányítja ezt a döntését? A fogyasztóival felépített kapcsolata. Így aztán nekünk is kell tudnunk mondani valami megfoghatót, ami a végfogyasztó számára is érthető, bárki is legyen ő.

Ha már fogyasztók és változások: azt hangoztatja a kommunikációs iparág, hogy a környezet rettentően átalakult, és emiatt mindent másképp kell csinálni, mint akár csak néhány évvel ezelőtt. Ön szerint is paradigmaváltás zajlik, vagy az alapok ugyanazok maradtak minden mozgás ellenére?

A kommunikáció alapjai szerintem ugyanazok maradtak. A lényeg továbbra is az, hogy egy történetet kell elmesélnünk úgy, hogy megtalálja a közönségét. Változott azonban a médiafelületek és a mechanizmusok egy része, amelyek segítségével elérhetjük a közönségünket. A közösségi médiával például még mindig sokszor azt a kört futják a kommunikációs vezetők, hogy jelen akarnak ott lenni, de amikor megkérdezi tőlük az ember, hogy pontosan mi az üzenet, akkor csak hümmögnek. Ez így nem fog menni.

A kommunikációs szakembereknek, és ez igaz rám és a csapatomra is, nem szabad puszta végrehajtó szerepet betölteniük, hanem tanácsadóként kell funkcionálniuk a szervezeten belül. Az üzleti döntéshozóknak üzleti problémáik vannak, a kommunikációnak ezek megoldásához kell hozzájárulnia. Azzal, hogy kiküldünk bármilyen csatornán egy olyan üzenetet, amely senkit nem érdekel igazán, egyáltalán nem végezzük el a munkánkat. Azt kell megfontolnunk, hogy pontosan mit várunk attól, hogy a fogyasztóknak, a piacnak küldünk egy üzenetet, szerintünk mi lesz annak a hatása, mit kezdenek az információval? Olyan ez, mint amikor az ember újságíróként megír egy cikket. Felteszi a kérdést: miért fontos az olvasónak, hogy megismerje ezt a történetet?

 

2005-ben kezdett el az SAP-nál dolgozni, ha akkor megkérdeztem volna, hogy mit tart fontosnak egy kommunikációs vezetőben, és megkérdezném most is, mi lenne a különbség a két válasza között?

Egy sor alapvető dolog nem változott. A középpontban továbbra is a történetmesélés áll. Nem elég a tények átadása, tudni kell, hogy ezek a tények hogyan állnak össze egy olyan egésszé, amely aztán megtapad a célcsoportban. Szintén nem újdonság szerintem, hogy egy jó kommunikációs vezetőnek értékesítői vénával is rendelkeznie kell, nem a hagyományos értelemben, viszont a cél, hogy a gondolatainkat átadjuk, ha úgy tetszik, eladjuk másoknak.

Tíz évvel ezelőtt ugyanakkor valószínűleg még nem ismertem volna fel a vezetői és a döntéshozói készségek fontosságát. Ezzel a két területtel nagyon sokat foglalkozom az utóbbi időben: számomra az a feladat, hogy kevesebb napi szintű végrehajtó jellegű munkát végezzek, és nagyobb hangsúlyt fektessek a vezetésre. Tizennyolc munkatárs riportol közvetlenül nekem, és könnyű lenne afféle diktátorként megmondani nekik, hogy mit csináljanak, de nem sok értelme volna. Itt vannak ezek az emberek különböző célokkal, háttérrel, és az a feladatom, hogy segítsek a céljaik elérésében, és megosszam, megértessem velük az elképzeléseimet. Korábban nem gondoltam volna, hogy a munkám ezen aspektusa ennyire más szerepet kap majd a karrieremben, mint korábban, és őszintén szólva nagyon élvezem.

Pályafutása elején újságíróként dolgozott. Mi az, amit abból az időszakból hozott magával a kommunikációs vezetői munkába?

Az ember újságíróként megtanul másokat meghallgatni és olyan kérdéseket feltenni, amelyek a beszélgetőtársat válaszokra késztetik. Erre olyan helyzetekben is képesnek kell lenni, amikor az alany egyáltalán nem valami beszédes egy témával kapcsolatban. Számomra mindig is kifejezetten szórakoztató volt, hogy mások történeteit előhívjam. Az újságírás lényege ez: olyan kérdéseket feltenni, amelyekre mások rezonálnak, és megragadni a személyes elemet, elkerülve azt az érzést, hogy a másik fél egy kihallgatáson ül. Ezeket a technikákat máig alkalmazom, amikor a munkatársaimmal beszélgetek, a találkozóink nagy részében kérdéseket teszek fel.

Korábban említette, hogy az SAP újrapozicionálja magát, és ennek jegyében egy kampány is folyik. Mit érdemes erről tudnunk?

Az SAP alaptevékenysége, céljai nem változnak, azt azonban szeretnénk megértetni, hogy a technológiánk hogyan segíti az ügyfeleket a komplexitásból eredő kihívások kezelésében, azaz hogyan egyszerűsítjük le az életüket. Ahogyan említettem, a túlzott összetettség nagy problémát jelent, mivel növeli a költségeket, és visszafogja a növekedést. Nem a technológia a lényeg, hanem az, hogy mire lehetnek képesek a fogyasztók általa. Én sem vagyok technológiai szakember, a munkám a történetmesélés. Sokat használom a számítógépemet, mert egyszerűbbé teszi a munkámat, de azon túlmenően nem érdekel a téma. Így van bármilyen technológiával az átlagfogyasztó.

Hadd említsek egy furcsa párhuzamot: az SAP olyan, mint Isten. No nem abban az értelemben, hogy mi teremtettük a világot, hanem abban, hogy Isten mindenhol jelen van, még ha nem is látjuk. Az SAP szolgáltatásai is jelen vannak a napi szintű rutinok mögött, még ha többnyire nem is érzékeljük őket. Éppen az adja a technológia erejét, ha úgy teszi könnyebbé az életünket, hogy közben nem kell foglalkoznunk vele.

Térjünk vissza kicsit a vezetői pozícióhoz. Milyen a kommunikáció szerepe az SAP-nál: ön a felső vezetés tagja, és a területét üzleti erőforrásnak tekinti a vállalat, vagy olyan csapatnak tartják önöket, akik inkább költik a pénzt, mint hozzák?

Éppen erről a kérdésről szól az a koncepcióm, amelynek mentén a kommunikációs csapatot vezetem. Nekem is helyem van a regionális vezetőségben, így nem pusztán megmondják, hogy mit csináljak. Ismerem az üzleti kontextust, azt, hogy hová tartunk, ily módon a kommunikációt stratégiai szinten kezelhetjük. Az üzlet és a kommunikáció kapcsolata nagyon fontos, ezért például a csapatom értékesítési tréningen is részt vesz, nem azért, hogy értékesítőkké váljanak, hanem hogy értsék az ő nyelvüket és gondolkodásmódjukat is. Ez azért lényeges, mert a tevékenységünk érintettjei többnyire üzleti döntéshozók, és ők nem abban gondolkodnak, hogy mi milyen történetet mesélünk éppen, hanem abban, hogy hogyan tudják hozni a számaikat.

Azon dolgozom tehát, hogy a csapatom értse a tevékenysége főbb érintettjeit, az üzletünk kulcspontjait, és így a kommunikációval támogatni tudjuk az értékesítőink munkáját. Minél jobban megy ez a fajta célirányos piaci edukáció, annál stratégiaibbá válik a kommunikáció szerepe, és nem csak egy csapat lesz, amely költi a pénzt.

Mi a nehezebb: a belső vagy a külső kommunikáció?

Azt hiszem, a külső kommunikáció, mivel számos versenytársunk nagyon hasonló üzenetekkel van jelen a piacon. Kicsit olyan ez, mint amikor a McDonald’s és a Burger King a hamburgereiről beszél. Persze tudjuk, hogy más ízűek, de kívülről mégiscsak mindkettő hamburger. Korábban sokkal több, az iparágunkkal foglalkozó kiadvány jelent meg, az újságírók nagyon jól ismertek minket, rendszeres kapcsolatot ápoltunk, szinte együtt lélegeztek a céggel. Mostanra nagyon sok kiadvány eltűnt a piacról, és ez a kapcsolat is megváltozott. Ezért is fontos, hogy a kommunikátor egyben jó értékesítő is legyen: el kell adnia a történetet.

Annyit emlegeti a salest, hogy meg kell kérdezzem: ugyanolyan kemény KPI-okkal dolgozik, mint az értékesítők? Egyáltalán mik a KPI-ai?

A csapatomnak nincsenek számszerű KPI-ai. Korábban voltak, de én ezeket nem tartom jónak. Egyszer egy munkatársam azt riportolta, hogy az elmúlt negyedévben kilencven sajtóaktivitása volt, erre persze a felső vezetés azt akarta, hogy legyen még több, amire viszont neki nincs ideje, energiája. Megkérdeztem tőle: miért mondasz nekik számokat? Ők üzletemberek, logikus, hogy ha számokat látnak, legközelebb nagyobbakat akarnak látni. Jobb ötlet azokat a kulcsfontosságú üzeneteket, eredményeket összefoglalni, amelyek segítették az üzleti célok elérését, a kommunikáció számára ugyanis ezek jelentik a győzelmet.

(Az interjú először a Médiapiac szaklap 2015/5-6. számában jelent meg.)

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom