Kövess minket!

Marketing

Hisznek a perszonalizációban, mégsem használják

A perszonalizáció fontosságát az Online Kiskereskedelmi Index kutatásban résztvevők mind elismerik, ugyanakkor a magyar piacon ma még az ügyféladatokon alapuló ajánlások ritkának számítanak, csupán a kereskedők 19%-a él vele.

Világszerte – így hazánkban is – évről évre többet és többször vásárolunk online. Ráadásul a vásárlási gyakoriság növelése ma már nálunk is sokkal fontosabb tényezője a piac bővülésének, mint az új vásárlók bevonása. Ehhez viszont egyre inkább szükség van a perszonalizált marketing eszközök használatára – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei harmadik felméréséből, melynek fókuszában a webáruház-marketing állt.

Már évi 11 alkalommal rendelünk a netről

A magyar piacon az egy vásárlóra jutó éves online rendelések száma 2017 nyarán – az elmúlt 12 hónap tekintetében – már elérte a 10,9 rendelést. Miközben 2015 egészében még csak átlagosan 9,7 online vásárlás jutott egy aktív vásárlóra, addig a 2016-os évet tekintve már 10,5 volt az átlag. A mostani ütemet alapul véve 2017 végére – 6,6%-os bővüléssel – várhatóan 11,2 alkalomra nőhet az egy vásárlóra jutó éves rendelések száma.

A legkeresettebb és legnépszerűbb termékek továbbra is a könyvek, játékok, ruházati cikkek, műszaki- és számítástechnikai eszközök, így rendszerint ezek értékesítésére szakosodik a legtöbb e-kereskedő is. Emellett 2017-ben nagyot ugrott az FMCG (élelmiszerek, háztartási- és drogéria cikkek), valamint a baba-mama termékek iránti online kereslet is.

Kínálatbővítés és/vagy specializáció

Míg a kisebb, kevésbé tőkeerős e-kereskedők jellemzően a szakosodás, a specializálódás útját választják, a nagyobb, piacvezető szereplők inkább a választék folyamatos bővítésében látják a növekedés útját. Ez utóbbi azonban egy sor, korábban nem jelentkező kihívással is jár: a végtelennek tűnő termékkínálat azt is eredményezheti, hogy a vásárlók „elvesznek” a virtuális sorok és polcok között, a kereskedő pedig fókuszt veszítve nehezebben tudja tervezni a kampányait, miközben a készletezés, raktározás is komplexebb folyamattá válhat. Bármelyik irányt is nézzük: egy évi 18-20%-os növekedést produkáló piacon a fokozódó versenyhelyzet miatt a marketing és az adatgazdálkodás szerepe felértékelődik.

2017 első félévében 20%-ot nőtt a piac

Az összesített online kiskereskedelmi forgalom 2017 első félévében csaknem 20%-os növekedéssel, mintegy 25 Mrd Ft-tal haladta meg 2016 azonos időszakának eredményét. Idén az első 6 hónapban realizált 154 Mrd Ft-os forgalom, megközelítőleg 14 millió db rendelést eredményezett.

Nem elég csak hirdetni

Az online áruházak által alkalmazott hagyományos marketingeszközök továbbra is fontos szerepet töltenek be. Azonban manapság az, hogy egy e-kereskedő:

  • hírlevelet küld (2017-ben havonta átlagosan 6x),
  • rendszeresen akciózik,
  • értékhatár nélküli vagy értékhatárhoz kötött ingyenes szállítást kínál,

nem jelent egyértelmű versenyelőnyt, sokkal inkább a felszínen maradáshoz szükséges alapvető elvárás mind a piaci környezet, mind pedig a vásárlók részéről.

Igazán kitűnni tehát olyan technikákkal lehet, melyek révén a vásárlók meg tudják különböztetni a kereskedőket egymástól.

A vevők szemszögéből a kereskedők közötti választás egyedüli szempontja sokáig csak a kiszemelt termék ára volt. Azonban a vásárlási gyakoriság és tudatosság növekedésével együtt az árközpontú megközelítés kiegészült további – legalább akkora hangsúllyal jelen lévő – szempontokkal is. Ilyen többek közt:

  • a vásárláshoz kapcsolódó szolgáltatások minősége
  • a vásárlási élményt meghatározó szempontok, melyek indirekt módon járulnak hozzá az új vásárlók megnyeréséhez, valamint a visszatérés arányának és mértékének növeléséhez

Ezek a szempontok a versenyképes árakkal kiegészülve képesek elköteleződést eredményezni a vásárlókban, ami a mai, magyar online kiskereskedelmi piac legfontosabb célja. Ugyanis, rövid távon nem várható új, érdemi vásárlóerővel rendelkező társadalmi rétegek tömeges megjelenése a szektorban. E cél eléréséhez viszont már nem elegendő csak hirdetni, ismerni is kell a potenciális célcsoportot.

Az új jelszó: perszonalizáció

A perszonalizáció fontosságát az Online Kiskereskedelmi Index kutatásban résztvevő kereskedők is elismerik.Ugyanakkor a magyar piacon ma még az ügyféladatokon alapuló ajánlások ritkának számítanak, csupán a kereskedők 19%-a él vele.

Bár a legnagyobb hazai webáruházak esetében már látszanak a szárnypróbálgatások, a kereskedők többsége egyelőre el van foglalva a hagyományosabb, kevésbé célzott marketing- és promóciós eszközök stratégiai szintű használatának elsajátításával, ami már önmagában is lényeges előre lépés az elmúlt évek ad-hoc és kampány szintű tervezéséhez képest. A marketing fontosságának növekedését jól jelzi az is, hogy a hazai piacon versenyző e-kereskedők 40%-ának már van dedikált marketingre elkülönített költségvetése, ez szintúgy megköveteli a tervezési készségek fejlesztését.

A legalapvetőbb példa a személyre szabásra, ha a webáruház a kínálatát valamilyen egységes – kategória / ár szerinti – logika helyett, az érdeklődő, vagy vásárló keresési előzményei, érdeklődési köre alapján rendezi. Emellett, a korábbi vásárlások adatai alapján például tematizált hírlevelek is küldhetők.

Gyakori példa továbbá a kosárértékhez kötött ingyenes szállítás, vagy százalékos kedvezmény. Bár ma még a legtöbb kereskedő egységesen kezeli az akciók ilyen formáit, azonban hazánkban is van olyan online áruház, ahol ezek az ajánlatok egyéni vásárlói profilra szabottak.

A személyre szabott értékesítés lényege tehát az adatok gyűjtésén és azok rendszerezett értelmezésén van. A kereskedőknél felgyülemlett adatok manuális vagy automatizált elemzésével a weboldalon belüli (on-site) és azon kívüli (off-site) marketing is hatékonyabbá tehető. A költség- és időhatékony perszonalizációnak elengedhetetlen feltétele a nagy fokú automatizáltság, ugyanis csak így lehet tömegesen és rendszeresen egyéni hirdetéseket készíteni.

Adattal könnyebb lenne

A személyre szabott marketinghez elengedhetetlen a vásárlók ismerete. Egységesen gyűjtött adatok nélkül viszont nagyon nehéz szegmentálni és tipikus vásárlói csoportokat kialakítani. Ezért ebben a tekintetben a következő időszak még komoly fejlődés elé néz, hiszen jelenleg a gyűjtött vásárlói- és ügyféladatokat mindössze a kereskedők 17%-a használja a marketing stratégiához, üzleti folyamatokhoz, döntési pontokhoz. Ennek a számnak az emelkedését lassítja, hogy a kereskedők alig 10%-a kéri be kötelező adatként a vásárlók nemét és csupán 7% tesz ugyanígy az életkorral.

A közösségi oldalakat már nem lehet a szőnyeg alá seperni

A személyre szabottság terjedése mellett a közösségi oldalakon való aktív jelenlét is egyre hangsúlyosabb. Amellett, hogy nagy tömegeket lehet így elérni, sokkal több lehetőség van az üzenetek hatékonyabb célba juttatására. Jól jelzi a közösségi média fontosságát, hogy a Facebook 2017-re szinte megkerülhetetlen csatornává vált: míg tavaly a kereskedők 78%-a volt jelen a legnagyobb közösségi oldalon, addig idén már 92%-uknak van hivatalos oldala.

A közösségi média szerepe ráadásul kettős: a többség (68%) továbbra is termékek és ajánlatok / akciók népszerűsítésére és fizetett hirdetésére használja a felületet. Emellett az elmúlt egy év során felértékelődött a felület ügyfélszolgálati funkciója is (55%). Az ilyen célú használatot ráadásul a Facebook is ösztönzi: folyamatosan bővíti a hivatalos oldalak üzenetküldési szolgáltatásait. Lehetőség van például nyitvartartási időn belüli és azon túli automatikus válaszok beállítására, valamint ügyfélszolgálati szaknyelven úgynevezett “ticketing alapú” üzenetkezelésre is. Utóbbi segítségével egy ügyfélpanasz teljes életútja transzparens módon végig követhető, és akár belső (ügyfél számára nem látható) megjegyzések, előzmények is hozzáadhatók.

Marketing

Június végéig lehet jelentkezni a Budapest Design Weekre

Október 8. és 17. között immár tizennyolcadik alkalommal, hibrid formában valósul meg a rendezvény.

Közzétéve:

Borítókép: A tavalyi rendezvény egyik helyszíne, fotó: Facebook / Budapest Design Week

A tervezett program vázlatos leírását a “Budapest Design Week jelentkezés” tárggyal, emailen keresztül várják a szervezők a designhet@designhet.hu címre – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A részvételre jogosultakat a Magyar Formatervezési Tanács tagjaiból álló szakmai grémium választja ki.

A zsűri az újszerűség, az exkluzivitás, az egyediség, a kreativitás, a relevancia és a szakmai minőség szempontjait veszi figyelembe,

és ezek alapján választja ki azokat a jelentkezőket, akiknek a programja szerepelhet a 2021-es Budapest Design Weeken. A szervezők a zsűrizés során kiemelten előnyben részesítik a kifejezetten online formátumokra (pl. élő bejelentkezés, webinar) kifejlesztett programokat. Fontos feltétel, hogy a csatlakozni kívánó programnak a Budapest Design Week időtartama alatt kell megvalósulnia – olvasható a tájékoztatóban.

Mint írják,

a rendezvénysorozat központi témája a New Standards lesz.

Ebben az évben a Budapest Design Week több olyan jelenséget, inspiratív esettanulmányt és megoldási lehetőséget fog bemutatni a dizájn friss területeiről, amely működőképes és hathatós válaszokat tud adni a vírusjárvány utáni társadalom aktuális kérdéseire.

“A Budapest Design Week lényege a sokszínűség – ennek létrejöttében pedig fontos szerepet játszanak azok a dizájnstúdiók, üzletek, galériák, múzeumok, intézmények, amelyek saját programjaikkal, saját helyszíneikkel csatlakoznak a rendezvényhez” – idézi a tájékoztató Osvárt Juditot, a Budapest Design Week kurátorát.

Kapcsolódásuk révén nemcsak a műfaji változatosságot tudják biztosítani, de azt is be tudják mutatni a látogatóknak, hogy a dizájn a közvetlen környezetünk számos pontján, karnyújtásnyira elérhető – emelte ki a kurátor.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Formatervezési Tanács (MFT) elnöke a tájékoztató szerint azt mondta: a jelenlegi helyzet kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőt emberközpontúbbá, emberléptékűbbé tegyük, ebben a folyamatban pedig kiemelkedően fontos szerep jut a kreatívipari ágazatoknak és szakembereknek.

“Emellett fontos, hogy segítséget nyújtsunk a hazai kreatívipari szereplőknek. A Budapest Design Week az egyik legjobb lehetőség arra, hogy felületet adjunk, segítsünk az ágazatnak”

– tette hozzá.

A részletes pályázati felhívás ide kattintva érhető el.

Tovább olvasom

Marketing

Megkezdte a kedvezménykuponok kiküldését az eMAG

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai nyomán született hasonló kötelezettségvállalások a versenyhatóság szerint előnyösek a fogyasztóknak és a jogérvényesítés szempontjából is fontosak.

Közzétéve:

Borítókép: eMag-csomagautomata Oroszlányban, fotó: MTI/MTVA/Jászai Csaba

A GVH még májusban közölte, hogy 200 millió forintos bírságot szabott ki, és mintegy 4 milliárd forint összegű jóvátételre kötelezte az eMAG online áruház üzemeltetőit. A hivatal 2014 júliusáig visszamenőleg vizsgálta az eMAG webáruház több száz kampányát érintő akciótartási gyakorlatát, amelyről megállapította, hogy tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.

A GVH mostani közleménye szerint

az eMAG által kiküldött kedvezménykupon fél évig használható fel, és 3000 forintos engedményt biztosít 10 000 forint feletti vásárlásból minden fogyasztónak, akik az elmúlt egy évben az eMAG platformján vásároltak.

A kupont minden jogosult e-mail üzenetben kapja meg.

A cégcsoport a 2021 májusában lezárult versenyfelügyeleti eljárásban tette a fogyasztók jóvátételére vonatkozó önkéntes vállalásait, amelyeket a GVH bírságcsökkentő tényezőként vett figyelembe.

Az utóbbi időben a versenyhivatali bírság kiszabása mellett vagy helyett kiemelten figyelembe vette, ha egy cég önkéntesen vállalta, hogy orvosolja a felmerülő versenyaggályokat és kompenzálja a fogyasztókat. Tavaly a rekordösszegű, 8,4 milliárd forint kiszabott versenyfelügyeleti bírság mellett a GVH versenytanácsa által elfogadott, közvetlenül a fogyasztóknál hasznosuló jóvátétel értéke meghaladta a 2,1 milliárd forintot.

Hasonlóan előnyös lehet a fogyasztók és a közérdek szempontjából, ha a versenyhatóság jogsértés megállapítása mellett bírságcsökkentéssel ismeri el a cégek önkéntes jóvátételi vállalásait, mint az eMAG esetében.

A közlemény szerint a kötelezettségvállalások rugalmasan képesek lezárni az eljárásokat, hiszen általában nem követi őket hosszas bírósági jogvita. A döntés ilyenkor iránymutatást adhat a többi piaci szereplő számára is. Emellett további előnye, hogy olyan területre is kiterjedhet, amelyet a versenyhivatal egyébként nem tudna kikényszeríteni – ilyen például az eMAG vállalásai a magyar vállalkozások külpiaci terjeszkedésének elősegítésére a cégcsoport külföldi platformjain.

A közleményben Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke elmondta, a hivatal 2020-ban az ügyeinek 20 százalékában fogadott el vállalásokat a cégek részéről, és zárta le eljárásait jogsértés kimondása nélkül.

Tovább olvasom

Marketing

Magyar kullancsriasztót is díjaztak a rangos dizájnversenyen

A Tickless Run ultrahangos kullancsriasztója mellett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) campusának fejlesztését és a Magyar Telekom Könyves Kálmán körúti székházának normarendszerét is díjazták a 2020-2021-es A Design Award & Competition megméretésen.

Közzétéve:

Az egyik díjazott cég MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a 2010-ben alapított ProtectOne startup Tickless Run névre keresztelt, kifejezetten futóknak tervezett ultrahangos kullancsriasztója letisztult dizájnjával és innovatív megoldásaival nyerte el az A’ Design Award- díját Biztonsági ruházat és egyéni védőeszközök kategóriában, amelyben először ismertek el magyar vállalkozást. A Tickless Run a környezeti és egészségügyi kihívásokra egyaránt reagál.

A tájékoztatás szerint a nemzetközi dizájnversenyen a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) két kategóriában is harmadik helyezést ért el 360 Design Budapest elnevezésű kiállítással. Az egyik kategória a belsőépítészetet és a kiállító terek dizájnját ismeri el (Interior Space and Exhibition Design), a másik pedig a rendezvényekkel foglalkozik (Event and Happening Design).

Az A’ Design Award & Competition a világ legnagyobb zsűrizett dizájnversenye, amelyet nemzetközi szinten évente szerveznek meg. A 2020-2021-es versenyből a dizájn 104 ágából, a világ 108 országából 2094 nyertes került ki. A nevezéseket egy 211 főből álló szakmai zsűri bírálta el.

Tovább olvasom