Kövess minket!

Marketing

„Hiszek az átláthatóságban és a párbeszédben” – exkluzív interjú Elise Mitchellel

A Dentsu Public Relations Network igazgatójának tevékenységével nem kisebb magazinok és folyóiratok foglalkoztak korábban, mint az Inc., az Entrepreneur, a Huffington Post vagy a Mashable. Az International Communications Consultancy Organisation (ICCO) budapesti rendezvényén találkoztunk a szervezet elnökével és az „elbújás” stratégiájáról, a felülírt médiaszabályokról, a sajtó és a vállalatok közti feszültségekről beszélgettünk.

Hogyan érzi magát Budapesten?

A magyar főváros fantasztikus és gyönyörű. A szüleim korábban pár hónapig itt éltek. Az édesapám kémiaprofesszor volt egy egyetemen, de azóta már nyugdíjba vonult. Ők mondták, ha egyszer Budapestre jövök, akkor feltétlenül nézzem meg az Operaházat. Úgy tervezem, hogy a mai nap erre sort kerítek (az interjú június 8-án készült – a szerk.).

Az első nap gyalog körbesétáltam a várnegyedet. Szeretek fényképeket készíteni, rengeteg Instagram Storyt töltöttem fel, hogy megmutassak mindent a barátaimnak. Ők is azt mondták nekem, hogy „Wow, Budapest gyönyörű!”

2017-ben magyar csapat nyerte a Young Lions PR-díját, ebben az évben pedig a Sabre Awards-nak van hazai jutalmazottja. Képesek-e arra a magyar cégek, hogy felkerüljenek a nemzetközi PR-térképre?

A tegnapi prezentációk lenyűgöztek, ismertettek esettanulmányokat, bemutattak különböző kutatásokat különösképp arról, hogy az elmúlt pár évtizedben mennyit fejlődött, hova jutott a szakma. Az ICCO elnökeként a világot járva azt tapasztalom, hogy sok eltérés van az országok és a régiók között.

Elise Mitchell felszólal az ICCO európai meetingjén - UC. Agenc
Elise Mitchell felszólal az ICCO európai meetingjén – UC. Agency

Mi a magyar PR különlegessége?

Egy kevés időt – talán egy napot – anno töltöttem Kelet-Berlinben is, amikor főiskolára jártam. Ezek után nagy figyelemmel követtem a berlini fal lebontását.

Hát a „kelet-európai idea” akkor még másról szólt.

Magyarország – ahogyan az a közép-kelet-európai országok többsége – átmeneti állapotban van. A közelmúltban voltunk a szlovák fővárosban, Pozsonyban, ahol nagyon hasonló a környezet. Figyelemreméltó a gazdasági növekedés és a szakmában lévő emberek nagyravágyása, illetve a multinacionális vállalatok jelenléte.

Az ICCO éves európai meetingjének az egyik kiemelt témája a megváltozott médiakörnyezet és a PR-szakma kapcsolata. Említette, hogy szereti használni az Instagramot. Mit szól ahhoz, hogy az említett applikáció és a YouTube átírja a szabályokat?

Az új csatornáknak és platformoknak örülni kell, mert képesek arra, hogy összekössék az embereket. Erősítik a versenyt, és lehetőséget teremtenek a polgároknak az önkifejezésre, arra, hogy felvegyék egymással a kapcsolatot, megtalálják a közös nevezőt. Ez üzleti lehetőséggel is kecsegtet.

Minél több lehetőségünk van arra, hogy kapcsolódjunk, annál jobb, hiszen így kerülhetünk közelebb a közönségünkhöz és a fogyasztókhoz. Egyszóval, minél több csatorna és platform van, annál jobb.

Elise Mitchell a Mitchell alapítója, amely cég a vezetésével öt év alatt több mint 500 százalékos növekedést produkált. Olyan ügyfelekkel dolgozott együtt, mint a Canon, a Walmart, a Procter and Gamble és a Hilton Worldwide. Később a cégét eladta, így ő lett napjaink egyik legjobban fejlődő ügynökségének, a Dentsu Aegis Networknek az ügyvezető igazgatója. Számos nemzetközi díj nyertese, az ICCO elnöke, a közelmúltban jelent meg első könyve, Leading trhough the turn címmel.

Figyeli Magyarország politikai, illetve médiapiaci változásait?

Egy keveset láttam belőle.

Mit látott?

Ahogyan korábban említettem a piac átmeneti állapotban van.

Magyarország egy olyan ország, amely keresi az útját.

Szeretné kielégíteni a polgárait, ugyanakkor szeretne sikeres is lenni és tovább fejleszteni a gazdaságát.

Az útkeresést hogyan értékeli?

Keveset tudok az itteni helyzetről ahhoz, hogy erre a kérdésre érdemben válaszoljak.

Magyarországra jellemző, hogy a döntéshozói – legyen szó politikusokról, üzletemberekről, vállalkozókról – nem szeretnek a kritikus hangokra reagálni. Ez egy jó PR-stratégia?

Nem szeretnék egy olyan márka vagy kormány nevében beszélni, akit nem képviselek, nem ismerem a stratégiájukat. Viszont hiszek az átláthatóságban és a párbeszédben.

Így lehet kideríteni, hogy mi sikeres és hatásos. Egy cégnek át kell gondolnia, hogy ki az ő közönsége, minden szervezetnek meg kell találnia a támogatóit, ehhez meg kell érteniük egymást.

Szóval az elbújás helyett, jobb kielégítő válaszokat adni?

A párbeszéd minimum két embertől függ, ez a jó kommunikáció alapja. Ugyanakkor minden szervezetnek magának kell eldöntenie, hogy mi számára a jó stratégia. A transzparencia nem azt jelenti, hogy mindent megosztasz.

Mit tehet akkor egy szervezet, ha nincsenek jó válaszai?

Ez a fogyasztókkal való kapcsolattól függ, amely a bizalomra, az őszinteségre és a tisztességre kell épüljön. Ezek a PR meghatározó tényezői.

Ahogyan említette számos multinacionális vállalat van Magyarországon, sokuk kapacitás hiányában kiszervezik a PR-tevékenységüket külsős cégekhez. Ez esetenként nehezíti a párbeszédet, hiszen ahhoz, hogy el lehessen őket érni egy harmadik személyen keresztül vezet az út. Mikortól érdemes kialakítani saját kommunikációs osztályt és mikor érdemes ügynökségekhez fordulni?

Megint csak azt tudom mondani, minden szervezetnek magának kell eldöntenie, hogy mi a legjobb neki, hiszen komoly üzleti megpróbáltatásokkal kell szembenézniük. Az említett is ilyen: kialakítani egy részleget vagy kiszervezni a feladatot. Egy társaság minél nagyobb, annál nagyobb szüksége van erőforrásokra, olyan munkavállalókra, akik nagyon jól ismerik a szervezet belső felépítését.

A kooperációk viszont friss nézőpontokat, ötleteket tudnak eredményezni. Mivel én az ügynökségi oldalról jövök, mindig azt fogom gondolni, hogy jó dolog bevonni külsősöket kreatív ötletekhez és stratégia tanácsokért (nevet).

Térjünk át kicsit a médiával való kapcsolatra. Számos alkalommal előfordul, hogy a nagyobb társaságok nyomást gyakorolnak egyes orgánumokra, hogy mi jelenjen meg és mi nem. Mi a fontosabb: a sajtószabadság vagy a jó megítélés?

A legfontosabb a fogyasztókhoz való közeledés. Legtöbb szervezet nagyon átgondolja, hogy miképpen kommunikál, legyen szó bejelentésről vagy egy ügy értelmezéséről. Hibák előfordulnak, illetve az is előfordul, hogy egy társaság tesz egy állítást, viszont valami történik, amely felülírja azt. Tudni kell korrigálni.

Amíg el tudod magyarázni a közönségednek, hogy miért változtattál, addig a fogyasztók elégedettek lesznek.

Erre nincs előre kidolgozott minta, mert akkor az emberek nem fogják megérteni, hogy miért nem mondtál igazat elsőre. Azt tudom javasolni mindenkinek, hogy legyenek körültekintőek a kommunikációjukat illetően.

A legfontosabb, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek?

A legfontosabb az óvatoság és az alaposság. Mindent meg kell tenni az őszinte és pontos kommunikációért, illetve azért, hogy a helyes információ kerüljön ki elsőre. Ez nem mindig valósul meg, de ez a cél.

Meddig mehet el egy társaság és egy médium, ha nem értenek egyet egy publikációs kérdésben?

Szerintem jó, hogy a sajtónak megvan a lehetősége, hogy ellenőrizze a tényeket, ezt várjuk el tőle.

Magyarországon az üzleti körök kezdik felismerni a CSR-kommunikációban rejlő potenciált, sokszor azonban megkérdőjelezhető, hogy e mögött valós törekvések vannak. Miből lehet látni, hogy egy vállalkozás jobbá akarja-e tenni a világot vagy csak tetteti?

Szerintem a fogyasztókban nagyok a remények és az elvárások – nem csak Magyarországon, hanem a világ számos más pontján is –, hogy a márkák jobb hellyé tegyék a Földet. Fontos, hogy egy brand átgondolja milyen szaktudással rendelkezik, és mit tud visszaadni a közösségének. Például, ha olyan területen dolgozol, amely hatással van a környezetre, akkor oda kell összpontosítanod.

Egy társaság nem tud mindenhol sikeresen beavatkozni, ezért kell a speciális területre fokuszálni. Nem mellesleg ezt a fajta szemléletmódot az alkalmazottak is értékelik, így lehet ambiciózus munkaerőre szert tenni, mert akkor azt fogják gondolni, hogy „ez a cég teszi a dolgát”.

Ez egyben azt is jelenti, hogy ennyi év tapasztalattal a háta mögött el tudja dönteni, melyik márka törekszik és melyik márka tettet?

Mindenki tehet valamit. Ha egy társaság nem akar jobbá válni korábbi önmagához képest, akkor egy idő után a fogyasztók elkerülik. Soha ne feledjük: a vásárlók hatalmas erőt képviselnek.

Van olyan társaság, amelynek nincs szüksége CSR-kommunikációra, mert annyira erős?

Nem jut ilyen az eszembe.

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom