Marketing
HiKOKI az új Hitachi
2018 októberétől a Hitachi Koki által gyártott szerszámgépek márkaneve Hitachi-ról HiKOKI-ra (ejtsd: HaiKOKI) változik.
György Tibor, a Hitachi Power Tools Magyarország cégvezetője elmondta, hogy a névváltozás a minőségi és innovatív szerszámgépek forgalmazásában semmilyen fennakadást nem okoz, több mint 450 modellből álló kínálatuk a 300 magyarországi márkakereskedőnél továbbra is hozzáférhető. Hangsúlyozta, hogy a termékek ugyanazokból a japán gyárakból, ugyanolyan modell néven kerülnek ki, mint eddig – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.
„Büszke vagyok arra, hogy a Hitachi márka Magyarországon egymás után háromszor, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is elnyerte a Superbrands díjat. A japán minőség, megbízhatóság és innovatív technológia a névváltás után sem változik” – tette hozzá.
A KKR pénzügyi befektető cég 2017 tavaszán vásárolta meg a korábbi anyacégtől, a Hitachi Koki Ltd. összes részvényét. „Ez kijelöli egy új korszak kezdetét, amire jól felkészültünk, és ami számos új lehetőséget nyit meg előttünk” – hangsúlyozta Yasushi Fukui, a Koki Holdings Europe GmbH igazgatója. Hozzátette, hogy a vállalat fel fogja használni a professzionális szerszámgépek kifejlesztése és gyártása terén szerzett több évtizedes tapasztalatát: „A HiKOKI elkötelezett abban, hogy továbbra is azt a minőséget, teljesítményt és innovációt nyújtsa, amelyet a professzionális felhasználók elvárnak a cégünktől.” Yasushi Fukui kiemelte: „Fenntartjuk növekedésünket és kihasználjuk az új lehetőségeinkből adódó előnyöket.”
Új függetlenség – új lehetőségek
Yasushi Fukui úgy látja, hogy a jövőben fontos lehetőségek nyílnak meg a japán szerszámgépgyártó cég számára. Kifejtette. a HiKOKI a Hitachi hagyományait fogja követni Európában és arra törekszik, hogy megfeleljen a különféle elvárásoknak és az európai szerszámgép piac igényeinek. A KKR-rel együtt a HiKOKI egyértelműen a további növekedésre fókuszál. Új lehetőségeket és szabadságot kíván biztosítani a vállalat számára e cél elérése érdekében.
„Európai partnereink és felhasználóink is élvezni fogják ennek a stratégiának az előnyeit. A növekedés érdekében egyedi termékeket fejlesztünk majd ki, olyan értékekkel, amelyek nyilvánvalók a vásárlók számára” – hangsúlyozta a cég igazgatója.
Új név, új innovációk
A HiKOKI név az angol „High” (magas) szóból és a japán „Koki” kifejezésből ered, amely „ipari gépek”-et jelent. A „Hi” szócska az új márka víziójára, a technológiai és minőségi vezető szerepre utal. A hamarosan HiKOKI névre váltó Hitachi különösen három kulcsfontosságú erősségére büszke: a cég széles, technológiailag kimagasló fúrókalapács és bontókalapács választékára, a technológiailag vezető szögbelövőkre és az új Multi-Volt akkumulátor technológiára. A társaság elsőrendű célcsoportja az építőipari cégek és ipari felhasználók.
Fúrókalapácsait és bontókalapácsait az ő számukra fejlesztette ki. A Hitachi / HiKOKI cégre jellemző egyedülálló tulajdonság, hogy nem csupán akkus fúrókalapácsokat kínál szénkefementes motorral, hanem a hálózati gépeknél is felhasználja ezt a technológiát. A szénkefementes motorral hajtott fúrókalapácsok és bontókalapácsok lényegében nem igényelnek karbantartást, ami a hosszú, folyamatos üzemidőnek köszönhetően magas hatékonyságot eredményez az építkezéseken.
A cég szögbelövői az innovációk révén szintén kiemelkednek a versenytársak hasonló termékei közül. A Hitachi / HiKOKI cégnek sikerült ötvöznie a pneumatikus technológia és az akkus meghajtású gépek előnyeit. A cég új generációs szögbelövői integrált magas nyomású légsűrítővel vannak felszerelve, amely a működéséhez szükséges energiát egy akku csomagból kapja. Így az akkus gépek rugalmasságát és könnyű használatát nyújtják és olyan gyorsan és finoman működnek, mint a pneumatikus szögbelövők. Ez egyedülálló a piacon.
Ugyanez mondható el a cég új Multi-Volt technológiájáról is, amelyet 2018 májusában vezetnek be a piacra. A Hitachi / HiKOKI új generációs akkumulátorai 36 és 18 V-tal egyaránt üzemeltethetők. Méretük és tömegük olyan, mint a mostani 18 V-os akkuké. Az okos elektronika felismeri, hogy a csatlakoztatott készülék 18 vagy 36 V-os, majd annak megfelelően szabályozza a leadott energiát. A rugalmasság különösen a magas energia-tartományban hasznos. A 36 V- os gépek a 18 V-osokhoz képest fele akkora áramerősséget igényelnek, hogy elérjék ugyanazt a teljesítményt. A kisebb áramerősségnek köszönhetően az akkumulátor lassabban melegszik fel és hosszabb ideig tudja az energiaellátást biztosítani. Az új Multi-Volt technológia használható az összes magas energiaigényű akkus gép esetében.
Marketing
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra
A 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt – hívja fel a figyelmet a VG.
Jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát 2019 óta – derült ki a Dentsu médiaügynökség elemzéséből. Mint írják, a költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett.
Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is – írja a Világgazdaság.
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt
– derül ki a cikkből.
Megjegyzik: a tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Tizenhét év televíziós reklámozási gyakorlatát vizsgálta az NMHH
A reklámozási hajlandóság a nézettségcsökkenés ellenére is meredeken emelkedett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át annak érdekében, hogy a hirdetési piac ezen nem elhanyagolható súlyú szegmensének legfőbb trendjeit meghatározza.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy
elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszált a kutatás.
Kifejtették, hogy 15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006-2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság.
Az NMHH a mintát úgy állította össze, hogy az a közszolgálati és az általános műsorrendű kereskedelmi televíziók mellett tematikus csatornákat is tartalmazzon – közölték.
Emlékeztettek, hogy a médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6-24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot.
A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18-59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált.
A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű: 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek.
A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem, igaz, az állami fenntartású adók “reklámadagja” – az eltérő szabályozás miatt a közszolgálatra más törvények vonatkoznak – ehhez képest elenyészőnek tűnik (5 százalék) – írták.
A legszembetűnőbb trend, hogy a reklámozási hajlandóság a televízióknál megfigyelhető nézettségcsökkenés ellenére is – a GRP-alapú értékesítés “logikájának” megfelelően – meredeken emelkedett.
A kutatás szerint a magyar tévénézők többsége reklámkerülő, az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot eredményez.
A hirdetési szektorok tekintetében évről évre ugyanazok a szereplők állnak a toplista élén: a gyógyhatású készítmény, a kereskedelem és az élelmiszerszektor termékei és szolgáltatásai – állapították meg.
Úgy folyatták, hogy a 2000-es évek közepét még kiegyensúlyozott reklámkibocsátás jellemezte, hiszen 2013-ig évente nem egészen 1,3 millió hirdetést tettek közzé a televíziók.
Kivételként a nemzetközi pénzügyi válság Magyarországra érkezésének évét, 2009-et lehet kiemelni, amikor a szpotok száma 13 százalékkal visszaesett.
Ezzel szemben 2014 és 2019 között valóságos “reklámözönvíz” árasztotta el a televíziókat. Akkoriban évente átlagosan több mint tíz százalékkal bővült a vizsgált csatornák hirdetéseinek száma – tették hozzá.
Az elmúlt öt év adatai alapján úgy tűnik, hogy a vásárlóerő és a reklámkerülés között nincs statisztikailag igazolható összefüggés, azaz a legmódosabb nézők nagyjából ugyanolyan arányban morzsolódnak le, mint a legalacsonyabb vásárlóerejűek.
A kutatás szerint 2016 óta a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem, az élelmiszer, továbbá a szépségápolási termékek, a telekommunikáció és a pénzintézetek hirdetései voltak a leggyakoribbak.
Mellettük a szabadidőszektort, a háztartási cikkeket és a közlekedést kell még megemlíteni, azonban ez utóbbiak reklámmegjelenései statikusak voltak, alig változtak az évek során.
Az elmúlt közel két évtized adatai alapján megállapítható, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek – áll az NMHH kutatásában.
Marketing
Büszkeségeink, a hungarikumok – ezzel a címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyad várában
Október közepéig lehet megtekinteni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Nagy István agrárminiszter a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban berendezett kiállítás csütörtöki megnyitóján az MTI beszámolója szerint kiemelte: a tárlat megrendezésével a múzeum fontos küldetést vállalt magára. A tárlatot megtekintve a magyarok rácsodálkozhatnak arra, hogy mennyi értékünk van, és a külföldről érkezők is láthatják eredményeinket.
“Nekünk, magyaroknak van hitünk, van hagyományunk és van kultúránk”
– mondta, hangsúlyozva: erre a hármas egységre lehet építeni egy olyan jövőt, amely a 21. században is tartós marad. Hozzátette: ezen a hármas egységen az ékkövek a hungarikumok, amelyek nemzetünk legjavát tudják bemutatni.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kiemelte: a hungarikum mozgalom legnagyobb eredménye, hogy az emberek figyelmét ráirányítja arra, hogy mi az érték, hogy vegyék észre a körülöttük lévő értékeket.
“Legyünk hát büszkék Szent István ünnepéhez közeledve arra, hogy ily csodákra vagyunk képesek, ily értéket tudunk teremteni”
– mondta.
Estók János, a múzeum főigazgatója kiemelte: augusztus 20-án az államalapításra, Szent Istvánra emlékezünk, a kiállítás pedig azt mutatja be, hogy hogyan formálódtunk magyarrá. Ezalatt a bő ezer év alatt hogyan formálódott lelkiségünk, gondolatiságunk, életvitelünk és az a szellemi és anyagi kultúra körülöttünk, amlynek mentén magyaroknak nevezzük magunkat. A hungarikumok azok, amelyek ezt az érzületet megtestesítik – emelte ki.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Elmondta: a csaknem 90 hungarikum közül az agrárszférához – a mezőgazdasági termelés mellett az életmódhoz, életvitelhez és az élelmiszeriparhoz – kapcsolódó több mint 50 hungarikumot emelték ki. A tárlat igazi összegzés, az a gondolatiság ismerhető meg, amely ezekben a tárgyakban, hagyományokban, viseletekben, a lelkiség különböző megnyilvánulásaiban, beleértve a népmeséket is, jelen van.
Kiemelte: a tárlaton megjelenő témákat ki is bontják, hiszen az elmúlt időszakban a Herendi Porcelánmanufaktúrával két időszakos kiállítást valósítottak meg közösen, tavasszal zárták a halasi csipkét bemutató tárlatot, őszi tárlatuk középpontjában pedig a Hortobágy áll, a hungarikumokat is megjelentetve.
A Büszkeségeink, a hungarikumok című tárlat összegyűjtve mutatja meg a magyarság kincseit: nyelvünk, irodalmunk, tudományunk eredményeit, az egykori és mai lángelmék teljesítményeit. A kiállításon együtt vannak jelen a történelmi múlt a tudomány, és a kultúra teljesítményei, a gasztronómia kiválóságai és a kreatív magyar elme találékonyságai – áll az ismertetőben.
Az október közepéig látható tárlat kurátora Orosz Diána gyűjteményi főosztályvezető, a látvány Sárik Zsanett grafikus munkája.