Kövess minket!

Marketing

Határidőt hosszabbít az Amfora Díj

A nevezők kérésére a tartalommarketing és marketingtechnológia pályázat leadási határidejét november 30-áig meghosszabbítjuk.

A marketingszakmában egyre gyakrabban hangsúlyozzák két tényező – a tartalom és a technológia – szerepét. Meggyőződésünk, hogy ezek egyre fontosabb alkotóelemei a munkánknak, viszont egymást erősítve és stratégiai megfontolásokkal kell alkalmazni őket, hogy valóban meghozzák a kívánt eredményt. Ezen gondolat jegyében indítottuk útjára az Amfora Díjat.

Az Amfora Díj nem titkolt célja, hogy a szakmát ösztönözze a stratégiai gondolkodás, a marketingtechnológiák megismerése és a minőségi saját tartalom előállítása és a célcsoporthoz való eredményes eljuttatása terén.

Az Amfora nem csak szépségverseny vagy számháború: a stratégiailag végiggondolt és jól megvalósított kampányokat díjazza. Érdemes végiggondolni, milyen kampányokra büszkék és nevezni őket, mert:

  • az Amfora Díj Magyarországon egyedülálló módon ötvözi a tartalmi, technológiahasználati és stratégiai elemeket, így a potenciális ügyfelek előtt a kreativitáson túl az új technológiák ismerete, az üzleties gondolkodás és az eredményes együttműködési képesség bizonyítására is használható mind a díj, mind az arra készített esettanulmányok, míg a meglévő ügyfeleket bátoríthatja a kreatívabb megoldások elfogadására.
  • a verseny gondolkodási kerete és nevezési lapja a nemzetközi sztenderdeket követi, így a pályázat több nemzetközi versenyre (Cannes Lions, IAB MIXX Awards) minimális munkaráfordítással továbbvihető
  • a verseny kiírói és támogatói értékes szakmai díjakat ajánlanak fel:

– minden rövidlistára kerülő pályázat benyújtója 2 darab egynapos belépőt kap a márciusi Médiapiac konferenciára (kb. 90.000 Ft értékben)

– a kategóriák győztesei 2 darab kétnapos belépőt nyernek a konferenciára teljes ellátással, valamint önálló 1/1 megjelenést a Médiapiac 2016. évi első számában

– az Integrált kategória győztese egy főt ingyenes delegálhat az Inbound Marketing Akadémiára (kb. 300.000 Ft értékben)

Az Amfora Díj „királykategóriája” az Integrált kampány (nevezhetjük inbound marketingnek is), amely a fogyasztó – és a cég – útját végigkíséri a bevonzástól az eladáson keresztül az ügyfélgondozásig, avagy technológiai oldalon PPC-től hírleveleken át a komplex CRM rendszerekig. De azoknak is lehetőséget szeretnénk adni, akik egyelőre csupán egy-két eszközt használnak, azt viszont stratégiai megfontolásból teszik, vagy a hagyományos marketingkampányaikat egésztik ki saját tartalommal és egyes online technológiák bevonásával. Ezért a követező kategóriákat hoztuk létre:

  • Integrált megoldások
  • Hírlevél és eDM
  • Közösségimédia-kampányok
  • Tartalmi projektek támogatása performance megoldásokkal
  • Blogok, weboldalak, microsite-ok, appok
  • Hagyományos médiában megjelenő tartalommarketing kampányok támogatása digitális technológiai eszközökkel

Az értékelésben az egyes területek elismert szakemberei, valamint ügyféloldali marketingesek vesznek részt, akiknek felkérésekor a tudás mellett a bizonyított stratégiai gondolkodás is fontos szempont volt. A zsűri tagjai között van Balaton Anita (Café PR), Boroznaki Gergő (Crane), Csillag Zoltán (Márkamonitor), Damjanovich Nebojsa (Senpai Consulting), Fialka Krisztina (Reach Media), Fülöp Zoltán (Hírnévügynökség), Györke Orsolya (Ford), Ihász Ingrid (MEC), Lencsés Dávid (Marquard Media), Dr. Szakács László (Grabowski Digital), Vihari Balázs (Renault).

Várjuk ügynökségek, ügyfelek, technológiai szolgáltatók, kiadók jelentkezését, 2015. november 30-áig. A részleteket és a nevezési lapokat a mellékelt dokumentum tartalmazza, kérdéseiket írják meg bizalommal a dij@mediapiac.com címre!

A verseny médiatámogatója a Marquard Media Hungary.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom