Kövess minket!

Marketing

Harminc milliárdos bevételt várnak a Fekete Péntektől

A GKI Digital és az Árukereső.hu kutatás-sorozatának negyedik felméréséből kiderül, hogy az e-kereskedők csak a fekete péntek napjára mintegy 1,1 millió rendelést és 25-30 milliárd forintos forgalmat várnak.

Száguldó növekedés

A hazai online kiskereskedelem 2017 harmadik negyedévében több mint 80 milliárd forint forgalmat ért el, ami 19,5 százalékos növekedés 2016 hasonló időszakához képest. Összességében az év első 9 hónapjában már csaknem 240 milliárd forint bevételt realizált az online szektor, ami tekintettel az utolsó negyedév hagyományosan erős szerepére, idén is közel 20 százalékos bővülést vetít előre az internetes kiskereskedelem idei fejlődésére.

2017 első 9 hónapjában 20 százalékot nőtt a piac

Az összesített online kiskereskedelmi forgalom 2017 első 9 hónapjában csaknem 20 százalékos növekedéssel, mintegy 40 Mrd Ft-tal haladta meg 2016 azonos időszakának eredményét. Idén az első 9 hónapban közel 240 Mrd Ft-os forgalom realizálódott, melyhez megközelítőleg 22 millió db rendelés társult.

Felkészülés az ünnepekre

Csakúgy, mint minden évben, az év utolsó negyedéve alatt a fogyasztás elsőszámú mozgatórugója a karácsony, idén várhatóan az éves forgalom 35 százalékra realizálódik az októbertől decemberig terjedő időszak alatt. Ennek megfelelően kereskedői oldalról is nagy várakozás előzi meg az ünnepi szezont, 10-ből 9 kereskedő a tavalyihoz hasonló vagy még annál is jobb eredményekben reménykedik. A kereskedők minden lehetséges módon megpróbálják felpörgetni a fogyasztást és az amúgy is aktív marketing és reklám tevékenység az utolsó negyedévben még jobban pezseg.

Akár már egész héten

Az év utolsó időszakában a különböző karácsonyi akciókat és kedvezményeket népszerűsítő reklámok szó szerint ellepik a médiát. A webáruházak több mint 60 százaléka tart idén Black Friday-t. Sok kereskedő persze nem elégszik meg csupán egy nappal, népszerű a háromnapos, hétvégére is kitolt Black Friday, valamint számos ismert kereskedő tart – az elnevezést rugalmasan kezelve – egész héten át tartó Black Friday akciót is.

Kedvezmények minden formában

A kedvezmények palettája a karácsonyi időszakban is széles, nem csak magát a terméket, de az online vásárlás esetén szintén költséget jelentő kiszállítást is érinti. A legtöbben a termékek leárazásától, az ingyenes vagy a kosárértékhez kötött kedvezményes kiszállítástól és különböző kuponok kiadásától várják az átlagon felüli eredményeket. Ugyanakkor ezek a szolgáltatások az elmúlt évek trendjeinek következében a vevők részéről már az alapvető elvárások közé tartoznak.

Újdonságot jelenthet viszont az ajánlatok személyre szabása, az idei karácsonyi szezonra már a kereskedők több mint harmada készít valamilyen szempont szerint a vásárló egyedi szokásaira alapozottan ajánlatot.

Nem meglepő módon az akciókhoz tartozó hirdetések többsége valamilyen online platformon jelenik meg: sokan hisznek a hírlevelek erejében és az online vásárlók közösségi médiai jelenlétére alapozva rengeteg kereskedő hirdet a Facebookon keresztül is.

A nap, ami mindent felülír

Az ünnepi szezont indító, november végi fekete péntek reklámozása tavaly már olyan méreteket öltött, hogy vásárlók tömegei tartották vissza októberi, novemberi költéseiket az elcsíphető akciós ajánlatok reményében. Az idei évben koncentráltan jelentkező vásárlói magatartás eredményeképp kijelenthető, hogy a hazai online kiskereskedelemben immár a fekete péntek első megtartott napja jelenti a valódi szezonkezdetet. A lerövidülő időszak azonban nem jelent kevesebb bevételt, amiben természetesen hatalmas szerepe van a Black Friday akcióinak. A GKI Digital – Árukereső.hu közös felmérésében résztvevő kereskedők az idei Black Friday időszakára 25-30 milliárd forintos forgalmat várnak, amihez az átlagnál magasabb – 25 ezer forintos – kosárérték és csaknem 1,1 millió vásárlás várható.

A Black Friday hatása

A Black Friday hazai áttörését éppen a tavalyi év jelentette. A kiemelt nap megmutatta a piacnak, hogy az akcióval párosuló árkedvezmények révén a vásárlók nagymértékben befolyásolhatók. Ennek hatására 2017-ben a legnagyobb szereplők már szinte a folyamatos „készletkisöprés”, „árzuhanás”, „ÁFA elengedés” világában forogtak. Ez egyrészt erősen növelte a koncentrációt (nőttek a nagyok), másrészt a nagyok között egyfajta tőkeversenyt generált, és ezáltal arra helyezte a hangsúlyt a piacért folytatott versenyben, hogy a nagymértékben lecsökkenő profitrátát ki tudja tovább finanszírozni. Az idei Black Friday kapcsán éppen ezért kettősek a várakozások:

• egyrészt felméréseink alapján minden korábbinál nagyobb vásárlói érdeklődés és ezzel párhuzamosan kiemelt webáruházi készülődés (62%) figyelhető meg;

• másrészt viszont kérdéses, hogy az egész évben relatív komoly kedvezményekhez szoktatott fogyasztók számára képesek lesznek-e még ezeknél az ajánlatoknál is szélesebb körű és nagyobb kedvezményű kínálattal előállni a kereskedők.

Logisztikai kihívások és azok kezelése

A Black Friday napjaira koncentrálódó keresletet tavaly nem tudták se a kereskedők, se a logisztikai cégek megfelelő tempóban lekövetni, így szinte mindenhol csúszások, torlódások voltak a kézbesítésben. Míg a kereskedők oldalán idén kevesebb probléma várható az alaposabb felkészülés következtében, addig az erős munkaerőhiánnyal küzdő logisztikai szektorban a problémák még a tavalyinál is súlyosabbak. Ezáltal mindenképp megnövekedett szállítási határidőkkel kell számolni, amit a kereskedők is igyekeznek kiemelten kommunikálni.

 

Marketing

Másodszor készült az ügyfélélmény-érettséget vizsgáló riport hazánkban

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a CXPA Hungary által kezdeményezett CX&RESEARCH 2022 webináriumához csatlakozott nagyvállalatok és ügynökségek arra adtak választ, hogy hol is tartunk ma az ügyfélélmény-érettség területén, és milyen kihívásokkal, élményekkel és feladatokkal találkoznak a hazai szakemberek. Az idei riport eredményei és a nagy látogatottságú április végi webináriumon tartott előadások felvételei már elérhetők.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Humanize és a többi részvevő ügynökség az ügyfeleikkel közös április végi előadásokon keresztül mutatta meg, hogy hol is tart ma Magyarországon az ügyfélélmény: Burka Szilvia (Praktiker), Ferenczhalmy Bálint és Knausz Beáta (OTP), Jackson Szilvia (Telekom), Pálóczi Tamás (Deutsche Telekom), Pozvai Zsolt (Develor) és Sulyok László (Provident) gyakorlati példáikkal hasznos ügyféloldali tapasztalataikat is megosztották a webinárium több száz érdeklődőjével.

Jól megfigyelhető, hogy verseny ma már iparágakon is átnyúlik: ha valahol jót tapasztalnak az ügyfelek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik.

Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára. Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, amelyek tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapították meg a szakemberek.

Ami a B2B kutatást illeti, az elmúlt évi, sorrendben első ügyfélélmény-kutatáshoz képest a 250+ fős nagyvállalatok esetén idén megfigyelhető, hogy háromszorosára nőtt azoknak a száma, amelyeknek van ügyfélélmény-stratégiája, és másfélszeresére azoké, amelyek az ügyfélélményt a vállalati stratégiájukba építették. Ebben az évben közel kétszer annyi nagyvállalat állította azt, hogy az ügyfélélmény-mutatókat beépítették a vállalat mérési rendszerébe, és az ügyfélhangokat is egyre több cég veszi figyelembe a fejlesztéseik során (33% vs. 24%), mindeközben a munkatársak rendszeres ügyfélközpontúsági oktatása továbbra is alacsony szinten áll (12%), és ezzel párhuzamosan a munkavállalói élmény növelésére való törekvés is jelentősen csökkent, 32%-ról 23%-ra.

Ami a 250-főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek és a nagyvállalatok összevetését érinti, ez a dimenzió azt mutatja, hogy a kisebb vállalatok között kétszer többen vannak az ügyfeleiket és igényeiket teljes mértékben ismerők, és 30%-kal többen figyelnek a munkavállalói élmény javítására is, miközben a felmérés alapján az látszik, hogy a kisebb vállalatok kevésbé végeznek rendszeres ügyfélélmény-méréseket (16% vs. 45%), az ügyfélút-térképezést pedig csupán a válaszadók 5%-a használja a fejlesztésekhez ebben a vállalati kategóriában, tehát negyedannyian, mint a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

Az idei CX&Research ügyfélélmény-érettségi riport fő üzenete, hogy a teljes vezetőségnek a CX-fejlesztés mögött kell állnia, mert enélkül csak elszigetelt projekteken tudnak dolgozni a munkatársak, éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a CX-szakemberek ne csak a fogyasztókra, a munkatársakra, de a vezetőkre is figyeljenek, és találják meg azt a közös utat, ahol az érdekek és a célok találkoznak.

A folyamatos vezetői támogatás fenntartása ugyanakkor csak akkor lehetséges, ha a cég stratégiai céljaival összhangban fenntarthatóvá válik a cég növekedése, és az ügyfelek érzelmileg is kötődnek a vállalathoz. Minél következetesebbek vagyunk az ügyfeleinknek nyújtott élményeinket illetően, annál jobban fognak kötődni hozzánk és annál tovább maradnak velünk

– áll az idei CX&Research ügyfélélmény-érettség átfogó riportjában.

A 2022-es CX&Research ügyfélélmény-érettségi riportot itt érhetik el, míg az április végi webinárium előadásainak felvételeit ide kattintva tölthetik le az érdeklődők.

Tovább olvasom

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom