Kövess minket!

Marketing

Hamarosan megtudjuk, hogy mennyi mikroműanyag van a folyóinkban

A mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a természetben: kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentenek. Egy független laboratórium úgy döntött, megméri a magyarországi felszíni vizek mikroműanyag-tartalmát, a Parányi Plasztiktalány megfejtése lehet az első lépés a globális probléma megoldása felé.

A Parányi Plasztiktalány (PPT) projekt célja nem a pánikkeltés, hanem az, hogy felhívja a figyelmet a mikroműanyagok egyre súlyosabb problémájára. A www.mikromuanyag.hu oldalon egy mindeddig egyedülálló, hiánypótló tudásbázis született meg, ahol összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, és ugyanitt folyamatosan közlik a felszíni vizeink mikroműanyag-méréseinek eredményeit – tudtuk meg a lapunknak elküldött közleményből.

Parányi Plasztikhiány logója - Wessling
Parányi Plasztikhiány logója – Wessling

 

Mint írják, tavaly a Tiszán és idén a Tisza-tóban más projektekhez kapcsolódóan elvégzett mérések már sajnos igazolták azt az előfeltevést, miszerint jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is.

 

Az idén a PPT projekt során éppen ezért arra vállalkoztak, hogy megmérjék az Ipoly, a Rába, a Bükkös-patak és a Duna mikroműanyag-koncentrációját (ez utóbbi esetében két ponton: Budapest fölött és alatt is végeznek majd méréseket). Ezek az eredmények – a már rendelkezésünkre álló tiszai adatokkal együtt – már teljesebb képet adnak arról, mennyire fenyegetik környezetünket a parányi plasztikok.

A sokszor szemmel nehezen kivehető mikroműanyag szemcsék - Wessling
A sokszor szemmel nehezen kivehető mikroműanyag-szemcsék – Wessling

A mikroműanyag.hu oldal Mikrotudás rovatában a szakemberek összeszedték a legfontosabb tudnivalókat a műanyagokról, az azokkal kapcsolatos veszélyekről, meghatározták a mikroműanyag definícióját, az eddigi külföldi és hazai kutatási eredményeket, létrehoztak egy releváns szószedetet (Mikroszótár), videó- és képgyűjteményt (Mikrofilm).

Így az ide látogató érdeklődők nem csak a mérési eredményeket ismerhetik meg, hanem naprakész információkkal gazdagíthatják a tudásukat a témában. A projekt fontosságát mutatja, hogy a Parányi Plasztiktalányt elindító, működtető és finanszírozó WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. munkáját fontos szakmai tanácsokkal segíti az Országos Vízügyi Főigazgatóság, és a kezdeményezés mögé állt a Magyar Víziközmű Szövetség is.

A PPT-t támogatja emellett a környezetszennyezés ellen a környezetszennyező anyagok felhasználásával küzdő PET Kupa, illetve a Csodák Palotája, Magyarország első interaktív tudományos játéktere is – több tízezer fiatal érdeklődőhöz juttatva el a PPT eredményeit. A projekt médiapartnere a Laboratorium.hu tudományos portál, amely már évek óta kiemelt figyelmet szentel a mikroműanyagok témakörének.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által védjegyként is bejegyzett Parányi Plasztiktalány eredményeit ősszel egy konferencia keretében mutatják be az újpesti WESSLING Tudásközpontban, addig is érdemes minél sűrűbben ellátogatni az említett honlapra, ahol közösen járhatunk a Parányi Plasztiktalány végére – zárul a közlemény.

 

A környezetbe kikerült műanyaghulladékok döntő többsége nem bomlik le, hanem nagyon apró részekre esik szét. Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik. Bizonyos szennyezőanyagok képesek a műanyaghulladék felszínére is kötődni. Laboratóriumi kísérletek igazolták azok káros hatását, a szennyezőanyagok megkötődését, illetve azt a tényt, hogy a szerves szennyezőkkel kialakított kapcsolat után azokat koncentráltabb formában juttatják ez élőlények szervezetébe, így még veszélyesebbek.

Természetes vizeinkbe két fő úton kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből (ezekbe szándékosan tesznek apró műanyaggolyócskákat), valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok (például az autógumi, szigetelések) fizikai-kémiai aprózódása útján.

Előfordulásuk kutatása az utóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés középpontjában áll, azonban eddig elsősorban tengeri környezetben hajtottak végre vizsgálatokat. Különböző kutatócsoportok ugyan már európai folyókban és tavakban is végeztek néhány vizsgálatot, azonban Közép-Kelet Európában eddig a mikroplasztikok jelenlétére csak következtetni lehetett a nagy mennyiségű, szemmel is látható, a vízen úszó, illetve a talajokon szerteszét heverő hulladékból.

A mikroműanyagok vizsgálatával Magyarországon egyedüliként foglalkozó és környezeti vizsgálatok területén piacvezető WESSLING Hungary Kft. független laboratórium a PET kupa céljainak támogatása érdekében elsőként végezte el mikroplasztikok mintavételét és vizsgálatát hazánkban.

A fentebb leírt probléma egyelőre beláthatatlan következményekhez vezethet a jövőben. A már meglévő műanyagszennyezés felszámolása – különös tekintettel annak természetére és mennyiségére – jelenleg nehezen elképzelhető.

A mikroműanyag-szennyezés megismeréséhez további kutatásokra, illetve a fentebb leírt módon robosztus adatok gyűjtésére van szükség a hatáselemzéshez. Ezen anyagok megfigyelését célszerű mihamarabb integrálni a hosszú távú monitoring programokba, így például az EU Víz Keretirányelvbe (2000/60/EC).

 

 

 

Marketing

Gyanús internetes reklámokra hívja fel a figyelmet az NMHH

Érdemes fenntartásokkal kezelni a gyanúsan csábító, hangzatos ígéreteket tartalmazó reklámokat az interneten – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint az internetes hirdetések mintegy 20 százaléka úgynevezett “hidden” reklám, amelyek legtöbbször extrém figyelemfelkeltőek, sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotókat használnak, valamint hangzatos ígéreteket tartalmaznak, amelyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása.

A megtévesztő reklámokat arról lehet például felismerni, hogy a termék weboldalának fejlécében halmozódnak a tudományosnak ható szervezetek logói, az oldalon megjelenő “vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak, sürgetik a vásárlási szándékot, a termékről “szakértő”, “tudós” vagy a termék megalkotója nyilatkozik és túlzó állítások olvashatók a termékről

– írta az NMHH.

Hozzátették, ezeknél a reklámoknál meghatározhatatlan a reklámozó cég, személy vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes, vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni.

A médiahatóság kutatása szerint napi szinten majdnem 800 ezer emberhez jutnak el a “hidden” reklámok, egy ember fél év alatt több mintegy 300 ilyen hirdetéssel találkozik. Az ebbe a kategóriába tartozó hirdetések legnagyobb része valamilyen étrendkiegészítő, vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő “csodaszer”, és mivel a krónikus betegségek alapvetően az idősebb korosztályt érintik, így ezek a hirdetések jellemzően őket célozzák meg.

Ilyen reklámokkal lehet találkozni a közösségi oldalakon (Facebook, YouTube), a különböző keresők felületein (Google), valamint a hagyományos oldalakon is, de a legtöbb internetező a Facebookon megjelenő “hidden” reklámokat tölti be – olvasható a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kiemelten figyel a GVH a családok védelmére a tisztességtelen reklámokkal szemben

Kiemelten figyel a családok védelmére a tisztességtelen piaci reklámokkal szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt is elmondta: az aggasztó jelenségek miatt családbarát munkacsoport létrehozását kezdeményezték.

Közzétéve:

Pixabay

Rigó Csaba Balázs a lap keddi számában közölt interjúban hangsúlyozta:

az utóbbi időszakban azt vették észre, hogy a gyermekek, az idősek és a betegek mellett a családok is a megtévesztő reklámok, az agresszív, tisztességtelen marketing kiemelt célpontjai lettek.

A jogellenes kereskedelmi akciók elsősorban az online térben, a közösségi médiában érik el a családokat. “A Fogyasztóvédelmi Kerekasztal munkáját segítve igyekszünk meghatározni, miképpen lehet az eddiginél nagyobb jogvédelmet garantálni a családoknak” – mondta a GVH elnöke.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy válsághelyzetekben a független hatóságoknak is van tennivalója. “Elemezzük például, hogy a kereskedelmi ágazat egy-egy részében miért ugranak meg az árak: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, esetleg a nyersanyagkínálat miatt tapasztalható-e a drágulás vagy a résztvevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje miatt. Ha utóbbira utaló jeleket tapasztalunk, azonnal lépünk” – ismertette.

Hozzátette ugyanakkor, az nem jogellenes, ha egy áruház megemeli egyes termékeinek árát, hogy kompenzálja azt a kiesést, amit az ársapkás árucikkek forgalmazása okoz, az már más kérdés, hogy etikus és korrekt-e.

A GVH vizsgálódik majd az élelmiszerkereskedelemben, de azt megelőzően piaci konzultációba kezdett. “Nemrég a Pékszövetséggel találkoztunk, a jövő évben pedig egy élelmiszeripari érdekképviselettel és további ágazatok képviselőivel egyeztetünk” – mondta.

Az úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálat formájában a GVH-nak megvan a rövid határidejű és hatásos eszköze arra az esetre, ha a gazdaság valamely szektorában rendellenes jelenségek mutatkoznak.

“Ha alappal feltételezhető, hogy a piaci verseny torzul vagy korlátozódik, és sürgős beavatkozás indokolt, ilyen eljárásba kezdünk”

– fejtette ki, és megjegyezte, hogy az utóbbi időszakban nemcsak az élelmiszerkereskedelemben, hanem az energiahatékonysági megoldások terén is tapasztaltak piaci problémákat, ezek előzetes elemzése jelenleg is zajlik.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy a GVH-hoz érkezett beadványok több mint felét idén is a fogyasztóvédelmi megkeresések adták.

A fogyasztóvédelem mellett a kartellügyek is jelen vannak, idén három nagy vizsgálatot zártak le, és a versenytanács több mint nyolcszázmillió forint bírságot szabott ki. A három eljárásból kettőnél közbeszerzési eljáráson játszottak össze a kartellezők. A GVH-elnök, aki korábban a Közbeszerzési Hatóságot vezette, azt mondta, nem igazak azok a baloldali és brüsszeli állítások, amelyek szerint Magyarországon a kormánypártokhoz sorolható gazdasági érdekkör egész ágazatokban szünteti meg a versenyt, miközben sorra nyeri a közbeszerzéseket, amiket áthat a korrupció. “A felvetés hangzatos, ugyanakkor sok minden nincs mögötte. Elég legyen annyit említenem, hogy az Európai Bizottság 12 szempont szerint rangsorolja a tagországokat a helyi közbeszerzések alapján. Ebben a rangsorban a középmezőnyben vagyunk – jegyzem meg – Franciaországgal, Németországgal és a Benelux-államokkal együtt. Ami pedig a verseny ügyét illeti: ott éppen az Európai Bizottság friss kutatásai tesznek hiteltelenné minden Magyarországot támadó kinyilatkoztatást” – mondta.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom