Kövess minket!

Marketing

Gondolta volna, hogy a cukiságot a főzőcske váltja fel?

Gondolta volna, hogy a cuki gyerekek és kiskutyák egyszer kihívóra találnak? Ráadásul pont a főzőcskézés taszítja le őket a marketingvilág trónjáról? A Kantar Media lapunknak készített kutatásában azt vizsgálja, mi mindent tolnak gasztrovideókkal a YouTube-on és a Facebookon.

Az utóbbi évek legnagyobb durranása hirdetési szempontból egyértelműen a social media video volt. A netezők egyszerűen imádják: iparági adatok szerint fejenként hetente átlagosan hatórányit fogyasztanak ezekből a tartalmakból.

Még a márkázott videókat is szívesen megnézik: az amerikai és a nyugat-európai online videó fogyasztók 40-45 százaléka nyilatkozott úgy egy tavalyi kutatásban (Brightcove), hogy néz márkázott social videókat. Nem csoda, hogy a hirdetők is rákaptak a gyártásukra és – különösen a Facebookon való – posztolásukra.

A Kantar Media 2014 óta gyűjti kreatív-adatbázisába a YouTube-ról a pre-roll videókat, 2016-tól pedig a Facebook-videókat is (a nagy hirdetők hivatalos Facebook-oldalaira kitett és a hírfolyamban hirdetésként megjelenő márkázott videókat). Közöttük vannak pár másodperces animált videók és többperces miniprogramok is, és nagyjából ugyanilyen széles a műfaji skála is. Van azonban egy olyan téma, amely egyértelműen kiemelkedik a többi közül: a gasztronómia.

Főzzön hitelkártyával!

A 2017. január–szeptemberében legyűjtött közel hatezer közösségimédia-videó 7,5 százalékában valamit sütöttek vagy főztek a márkák: ünnepi menüt, sörkorcsolyát, kávékülönlegességet, reggeli finomságot stb.

Az esetek 40 százalékában élelmiszer- és italgyártók, 36 százalékában kereskedelmi láncok, 13 százalékában háztartásikisgép-gyártók, a maradék 10 százalékban pedig olyan márkák, amelyekről első ránézésre nem is gondolnánk, hogy a gyomrukon keresztül keresik az utat a fogyasztókhoz.

 

A legmeglepőbb közülük talán a Jófogás, a Mastercard (gasztrokalandok Mautner Zsófival), a Kika (tízórai- és palacsintareceptekkel) és a Danubius Hotels (egy villanyrezsón bárzongora-aláfestéssel lefőzött receptekkel)

A vizsgált időszakban összesen 56 márka választotta social video készítéskor ezt a műfajt: a kereskedelmi láncok (Aldi, Interspar, Lidl, Metro, Tesco) és az Electrolux koncepciózusan, szinte minden héten kijött egy-egy újabb recepttel, míg a húsipari márkák (Herz, Família) inkább a húsvétra vagy a nyári grillszezonra koncentrálva, a szeszesital-gyártók (Aperol, Staropramen, Törley) pedig főleg a nyári időszakban jelentkeztek főzős videókkal.

Variációk egy kézre

Átnézve ezt a több mint négyszáz gasztrovideót, úgy tűnik, a hirdetőket nem nagyon zavarja, ha nem igazán egyedi az, amit ebben a műfajban alkotnak (közülük 18-an a Nosaltyra bízták a kivitelezést, amely saját logóját is rendre rátette a filmekre).

A videók – bár hosszuk 5 másodperc és közel 8 perc között szóródik – eléggé egy kaptafára készülnek: látunk egy kezet, amely – főételeknél általában tempósabb, desszertek, biohozzávalók esetén többnyire andalító – zenére aprít, kever, süt-főz, tálal.

Ehhez társulhat még menet közben némi felirat; ha ismert blogger vagy szakács főz, akkor időnként látszik az arca, vagy hallatszik a hangja. Azok a netezők, akik a gasztotartalmak tekintetében minden evők, valószínűleg észre sem veszik ezt az egyformaságot, a kérdés inkább az, érdemes-e így márkát építeni a közösségi médiában.

Hacsaknem a jelenlét a lényeg, az, hogy elkészüljön és posztolható legyen bármilyen videotartalom, aztán jöhetnek a lájkok.

(A Kantar Media kutatását eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában közöltük. A lap számára készített felmérés a tévés gasztroműsorokkal és videókkal foglalkozó összeállításunk keretében jelent meg.)

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom