Kövess minket!

Marketing

Felértékelte az automatizáció jelentőségét a járvány

Mintegy 300 vállalat megkérdezésével zajlott 2020 nyarán az a kutatás, melyet a G7 szakportál segítségével végzett az SAP Hungary Kft.

A kérdések elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen hatással voltak a gazdasági szereplők döntéseire és várakozásaira a koronavírus járvány nyomán elrendelt korlátozó intézkedések, és milyen mértékben alakult át a digitalizáció szerepe a vállalatoknál a pandémia hatására. A válaszadók köre ugyan nem volt reprezentatív – a magyar gazdaság összetételéhez képest ugyanis némileg felülsúlyozott volt az IT, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, vagy éppen az egyéni vállalkozók aránya – a 20 különböző szektorból érkező válaszok mégis jó összképet adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire igazolhatók az általános várakozások, és hol mondanak ellent a valódi tapasztalatok.

A koronavírus miatt veszteségeket szenvedő szektorok között elsőnek általában a vendéglátóipart, a turizmust, az autóipart, a kultúrát és a szórakoztatóipart szokás említeni, ezt a felmérés is igazolta. A kutatásban megkérdezettek válaszaiból azonban az is kiderült, hogy a válság sújtotta ágazatok listáján a nyomukban van az egészségipar, az ingatlanszektor és az oktatási szolgáltatások is.

A megkérdezettek 60%-a a kereslet visszaesését jelölte meg a válság elsődleges és legérezhetőbb negatív hatásaként. Szignifikáns problémának ítélték továbbá a beszerzési nehézségeket, illetve a kintlevőségek várható felhalmozódását, de minden nyolcadik válaszadó a belső kommunikáció hiányosságaira is hivatkozott.

A megkérdezett vállalatok létszámtól függően eltérően látták a teljes évre szóló árbevételi kilátásokat. A teljes minta tekintetében közel 60%-os volt azon cégek aránya, akik csökkenteni voltak kénytelenek idei várakozásaikat. A 200 főnél nem nagyobb vállalkozások mutatkoztak sokkal érzékenyebbnek a válság következményeire, körükben több mint 60% azon cégek aránya, akiknek rontaniuk kellett az árbevételi kilátásaikon. Minden ötödik cég esetében akár 30%-ot meghaladó mértékű esést tartanak valószínűnek. Ugyanakkor a 20 fő alatti cégek közül minden tizedik éppen, hogy pozitívan korrigálhatta árbevételi terveit, akár 30%-os mértékben is. Ezek meghatározóan a kis- és nagykereskedelem, a logisztika, az informatika és a pénzügyi tanácsadás területén tevékenykedő kiscégek és egyéni vállalkozók voltak. Ugyanebben a vállalati körben nyílt arra is esély, hogy új embereket vehessenek fel.

A válság nyomán meghozott döntések természetesen személyi jellegűek is voltak. Az elbocsátás kényszere elsősorban a kevesebb mint 200 főt foglalkoztató cégeket sújtotta, itt akár 20%-ot meghaladó leépítésekre is sor került, és az összképet tovább rontja, hogy a megkérdezettek további 10 százalékánál van kilátásban elbocsátás, ha nem javul a helyzet az év hátralevő részében. Ugyanakkor a több mint 200 főt foglalkoztató cégek körében csak minden tizedik cégnél kellett dolgozót elküldeni.

A megkérdezettek több mint kétharmada úgy nyilatkozott, hogy cége sikeresen ugrotta meg a távmunkára való átállás kihívását, legnagyobb részüknél a feltételek eleve adottak voltak, és csak minden nyolcadik cégnél kellett valamiféle infrastrukturális előkészület. Viszont a cégek negyede azt jelezte vissza, hogy ha akarna se tudna távmunkára berendezkedni, a tevékenység vagy a cégstruktúra okán – írják.

Jelentős eltérés a 20 főt vagy annál kevesebbet alkalmazó vállalkozásoknál mutatkozott, körükben csak a cégek 60%-a tudott megfelelni a távmunkás kihívásoknak. A távmunka eredményességére ez a szegmens is panaszkodott, ugyanakkor leginkább – megközelítőleg 30%-os mértékben – a 20 és 200 fő közötti vállalatok érezték ezt megterhelőnek. Eközben az 500 fő feletti nagyvállalatok több mint harmadánál a távmunka hatására még nőtt is a munkaerőhatékonyság, ami az irodaterületi igények jövőbeni alakulásáról is sokat elárulhat.

Amennyiben a távmunka hatását azzal vetjük össze, hogy milyen árbevételi kilátásokat fogalmaztak meg a cégek, azt láthatjuk, hogy akik a válság ellenére növekedésre számítanak, azok a távmunka hatékonyságáról is pozitívan nyilatkoznak.

„A kutatásunk visszaigazolta, hogy a pandémiás intézkedésekkel sújtott hónapok egyik legfontosabb tanulsága a digitális felkészültség felértékelődése.” – összegezte az eredményeket Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A cégeknek valamivel több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy feladataik egy-egy részterülete vagy akár jelentős része automatizált. Ugyanakkor az automatizáltság mértékének és a bevétel idei alakulásának összefüggése árulkodó. Ahol kézzelfogható előrelépés történt már korábban az automatizációban, ott válságállóbbak a folyamatok.

A megkérdezett cégeknél komoly változást hozott a digitális technológiák alkalmazásának megítélése a járvány hatására. Az 500 fő alatti cégek mintegy 20%-a ugyan még úgy nyilatkozott, hogy nem volt fontos terület eddig sem, ugyanakkor a cégek jelentős része – különösen az 500 főnél több munkatársat foglalkoztatók – inkább arról számolt be, hogy előtérbe került, vagy még inkább, elengedhetetlenné vált a digitalizáció: így nyilatkozott a megkérdezettek több mint harmada. „Minél összetettebbek az üzleti folyamatok egy vállalatnál, annál sérülékenyebbek is. Ezért megkerülhetetlen a jelentősége a digitalizációnak, hiszen ennek révén nemcsak gyorsabb, pontosabb, tisztább képet kaphat egy cég, hanem csökkentheti működési kockázatait, költségeit, és a jelen helyzetben a pandémiás kitettségét” – magyarázta Pintér Szabolcs.

Hogy a jövőben milyen digitalizációs lépéseket érdemes megtenni, arra persze vállalatmérettől, tevékenységtől, az eddigi készültség fokától függően ezerféle válasz adható. Az SAP Hungary és a G7 kutatására beérkező válaszok alapján elmondható, hogy a cégek legtöbbje jelenleg a kézzelfogható eredményt – tehát akár megtakarítást, vagy gyors megtérülést – hozó fejlesztésekre koncentrálna. Fókuszban a vállalati döntéseket segítő és a költségeket kordában tartó back-office és controlling fejlesztések, és integrált vállalatirányítási rendszerek vannak, ezeket követik az értékesítést támogató marketing automatizációs eszközök és az ügyfélkiszolgálást és ügyfélélményt erősítő digitális fejlesztések, majd pedig a munkaerő hatékonyságát növelő, illetve a munkaerőt kiváltó robotizációs fejlesztések a népszerűek. Emellett a cégek közel 20%-a költene kereslet-kínálat előrejelzést kínáló és digitális ellátási lánc menedzsment megoldásokra, digitális humán erőforrás menedzsment platformra, és fektetne ipari automatizáció, ipar 4.0 fejlesztésekbe.

A kutatás arra is kereste a választ, hogy milyen segítségre számítanak a gazdasági szereplők a kormány részéről. A megkérdezettek a lehetséges támogatások közül elsősorban az adó- és járulékcsökkentést, bértámogatást, és az informatikai fejlesztéseik központi támogatását jelölték meg potenciálisan leghasznosabbnak – teszik hozzá.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom