Kövess minket!

Marketing

Fejlődés a tévé árnyékában

Gondolkozz digitálisan! címmel indított kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Első alkalommal az FMCG-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés második része következik.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap március-áprilisi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Második rész.  (Az első, a büdzsékkel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Fejlődés a tévé árnyékában

Az FMCG-szektor hagyományosan televízió-központú marketingkommunikációs mixet alkalmaz, ám azt az állapotot a kerekasztal-beszélgetés minden résztvevője meghaladottnak tekintette, amikor az jelentett némi innovációt, hogy a szpotok mellé vásároltak a médiatervezők “egy kis” bannermegjelenést is. A televízió ugyanakkor továbbra is egyértelmű referenciapontnak számít a kommunikációs szakemberek gondolkodásában, amit relatív olcsósága mellett az egyértelmű mérőszámok megléte és a jól kitaposott működési, vásárlási modell indokol.

Az azonban tagadhatatlan, hogy a digitális kommunikációs eszköztár az FMCG-márkatulajdonosok számára is mind fontosabbá válik. A televízió és az online felületek együttes használatának hatékonysága ma már sokszorosan bizonyított, ám az “összefonódást” még inkább segíti az online videoreklám – és ezen belül is elsősorban a YouTube – érzékelhető erősödése. A tévéreklámok így egy újabb, ráadásul a videós tartalmak számára természetes közegben használhatóak fel újra, és – mint azt többen kiemelték – az árak terén is egyre versenyképesebb az online videó, legalábbis a YouTube.

A televízió és az online média szembeállítása már csak azért sem értelmes, mert a határok a két – önmagában is mind komplexebbé váló – médiatípus között egyre inkább elmosódnak. Mint Németh Norbert, a Tchibo e-kereskedelmi vezetője megjegyezte: tudható, hogy a Google-t erősen foglalkoztatja az interaktív televíziózás, így belátható időn belül könnyebbé válhat a több képernyős kampányok futtatása, akár performance-alapon is.

Egészen más oldalról vizsgálja a televízió és a digitális felületek kapcsolatát Bokros Gábor, a Gyermelyi marketingigazgatója, akinek nem épp trendi terméket, jelesül tésztát kell eladnia, amely leginkább a 35–45 éves nőket érdekli. Emiatt a digitális felületeket óvatosan építik be a mixbe, így van ez például a közösségi médiával is, amelytől a célcsoport-fiatalítást várják, ám eközben azt veszik észre, hogy e platformon is elsődlegesen az alapvető célközönségüket érik el.

Urbán Zsolt, a Hiper.hu vezérigazgatója úgy véli, a digitális média több okból sem találta meg egyelőre a megfelelő helyét a mixben, ennek a televíziós árszinteken túl a printkiterjesztések is okai, de ennél is többet nyom a latban, hogy a vállalatok jelentős része nem tudja megfelelően elhelyezni az online területet az életében, működésében. A gondot éppen az jelenti, hogy sokan költenek rá, mert divatos, mert “fontos ott lenni”, de nem teszik igazán a marketingstratégiájuk részévé. Azaz a márkatulajdonosok az ügynökségeikre hagyják, hogy “csinálgassanak valamit” a digitális térben, ezzel azonban messze nem használják ki a benne rejlő potenciált.

 

Okosan mérni

A televízióorientált gondolkodás melletti egyik legfőbb érv a költséghatékonyság, ám nagy súllyal esik a latba a mérhetőség is. E téren a – mindig is a mérhetőségét érvként használó – online piac nagyon is versenyképes. A beszélgetésben részt vett szakemberek ugyanis egyértelmű előnynek tartják, hogy a televízió mellett a digitális felületek is jól mérhetőek, sőt, minden más médiatípusnál több mérőszámot vonultatnak fel, ám ennél eggyel tovább kellene lépni. Mint megfogalmazták: nemcsak arra van szükségük, hogy mindent mérni lehessen, hanem hogy rendelkezésre álljon az a néhány nagyon egyértelmű és egységes mérőszám, amely – a televíziós GRP-hoz hasonlóan – jól megérthető és az üzleti döntéshozók felé hatékonyan kommunikálható.

Tóth Gergely, aki a Heineken marketingkommunikációja mellett az IAB Hirdetői Klubjának egyik irányítója is, elmondta: májusban bemutatásra kerülő “manifesztójuk” egyik fontos sarokpontja éppen a mérés kérdése. A magyarországi hirdetők azt szeretnék elérni, hogy a kampányok teljesítményét, elérését és hatékonyságát a médiatulajdonosi portfóliókon átívelően lehessen mérni. Az egyes médiatulajdonosok jelenleg azt tudják teljes biztonsággal megmondani a hirdetőknek, hogy az ő felületein keresztül hány főhöz jutottak el, de – tervezési, kampányhatékonysági szempontból – következő lépésként fontos volna az egyes portfóliók elérése közötti átfedésekről is információval rendelkezni.

Németh Norbert szerint látható, hogy a digitális közönségmérés hazai szolgáltatói dolgoznak a kérdés megoldásán, miszerint legyen e-GRP, és megfelelő célcsoportkövetést lehessen alkalmazni, ám ehhez jelentős technikai fejlesztésekre van szükség a hirdetéskiszolgálási oldalon is, és az látható, hogy a hazai médiatulajdonosok – bár értik és elfogadják az ügyfelek érvelését – egyelőre kezdeti fejlettségi fázisban vannak. A Tchibo e-kereskedelmi vezetője úgy véli, jelenleg a nemzetközi szereplőknél – Google, Facebook – érhetőek el olyan célzási opciók, amelyek a megfelelően finomhangolt célzás ígéretét magukban hordozzák. Amíg a hazai médiatulajdonosok e téren nem lépnek előre, marad a “kaptam kilóra valamit” érzése. A szakember hozzátette: nem hisz a performance mindenhatóságában, az “igazság” valahol a teljesen performanciaalapú gondolkodás és a klasszikus médiatulajdonosi szemlélet között húzódik.

Nagyobb transzparenciát, a mérhetőség és a targetálhatóság terén a nemzetközi szereplőkhöz való felzárkózást tartaná fontosnak Offenbecker Judit, a Nestlé digitális márkastratégája is, aki szintén tagja az IAB Hirdetői Klubjának. Kiemelte: szó sincs arról, hogy az online ne lenne mérhető, ám e területeken kívánatos volna az előrelépés. Tóth Gergely hozzátette: éppen azért igyekeznek az online piacot ebbe az irányba tolni, mert hisznek a hatékonyságában és abban, hogy ez a jövő médiuma.

A televízió hatékonyságával kapcsolatban már számos más szakmai beszélgetésben is elhangzott, hogy ez a percepció legalább annyira imázskérdés, mint bizonyított tény. Németh Norbert szerint épp emiatt bizonyos esetekben némileg igazságtalan helyzetbe is kerül az online média, ahol sokkal több minden mérhető, mint a tévé esetében, és a hirdetőknek be kellene látniuk, hogy a televíziónál a “hivatalosan” GRP-ban kifejezett egyszerűsített mérhetőséget és az elérésarányos olcsóságot szeretik, a tévés hirdetések performanciaalapú eredményei másodlagosak. Ilyen módon a televíziót az online-hoz képest nem éri túlzottan sok kihívás, bár – mint hozzátette – ez változhat, ha valamely internetes nemzetközi szereplő komolyan betör a hagyományos televíziók versenyterepére. Egy ilyen fejlemény nem csupán az interaktív televíziózásnak adna lökést, közelebb hozva a televíziót és az online médiát, hanem a pontosabb mérhetőség és célzások terén is előrelépést hozhatna. Ráadásul ezek a cégek tovább csökkenthetik a tévéhirdetések árát úgy, hogy azok a célozhatóság révén hatékonyabbá válnak.

A következő részben az FMCG és az e-kereskedelem viszonya kerül terítékre. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashattok bővebben.

Marketing

Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat

A magyar filmgyártást évtizedekig meghatározó operatőröket elismerő Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat kap Szilágyi Virgil, Lukács Lóránt, Kovács Gyula és Rák József – közölték a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny szervezői az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Virgil többek között az Átok és szerelem (1986) és az Isten malmai (1976) című alkotások fényképezésével a magyar tévéfilmek egyik legmeghatározóbb operatőrévé vált. Lukács Lóránt az Abigél (1978) és a Kisváros (1993) című sorozatokban nyújtott operatőri munkásságával írta bele magát a magyar mozgóképművészet történelmébe. Kovács Gyula kameraman olyan filmekben dolgozott, mint például Makk Károly Szerelem (1971) vagy éppen Szabó István Oscar-díjas Mephisto (1981) című alkotásai.

Rák József kiemelkedő munkái mellett – például A gímszarvas (1971) vagy a Visszafelé (1983) című alkotások -, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyújtott nagy értékű, lassan négy évtizedes munkájáért kap életműdíjat.

A Bojkovszky Béla-díjat idén Stecz István műteremmester, fővilágosító kapja, aki harminc éven át dolgozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Média Intézetének műtermében, ahol kezei alatt számtalan diák vált a szakma mesterévé.

Az idei versenyre március 5-ig hat kategóriában – diákfilm, dokumentumfilm, természetfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm – nevezhetnek a 2020-as magyar filmek alkotói és gyártói. A diákfilm kategória versenyzőinek ismét esélyük van elnyerni a Sparks kamera és lámpakölcsönző cég hatvanezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagját.

A 2021-es Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny zsűritagjai Bordás Róbert, Tóth Zsolt H.S.C. és Vajda Péter H.S.C. operatőrök – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Új digitális piac köti össze a magyar termelőket a vásárlókkal

Egyelőre tesztüzemben működik a kozertplusz.hu felülete, de nyár végére szeretnék az egész országot lefedni a házhoz szállítással.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg.

A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszerlogisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszerkereskedelmi megoldások,

melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet.

Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását.

A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését.

A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik

Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak.

A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál.

„Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter.

Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányval, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgy mint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen.

Tordai Péter hangsúlyozta,

nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással,

és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát.

A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

Tovább olvasom

Marketing

Átadták a Marketing Diamond Awards elismeréseit

A megméretés rekordmennyiségű, összesen 94 gyémántdíjjal zárult.

Közzétéve:

Borítóképünkön az egyik díjazott interjút ad a díjátadón, forrás: Lounge Group

A különös év igazán kreatív ötleteket kívánt meg, ami abból is jól látszik, hogy egészen újszerű projektekkel jelentkeztek a nevezők – így foglalja össze a hatodik Marketing Diamond Awards verseny eredményét a szervezők közleménye. A megméretést a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) azzal a céllal hívta életre, hogy megteremtse a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásainak legnagyobb hazai elismerését. A kiírásra 2020-ban korábban nem látott számú, 125 pályázat érkezett. A verseny történetében először az MMSZ egy ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazta a legkreatívabb kommunikációs kampányokat.

Idén „Az Év Megbízója” a Billingo Technologies Zrt., „Az Év Ügynöksége” a Kreatív Vonalak Kft., az „Az Év Marketing Nagykövete” pedig a Klausz Social Group Kft. lett, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház pedig a Lounge Group különdíjában részesült.

A négy kiemelt nyertesnek a Lounge Group különdíjakat is felajánlott, szakmai előadások közül választhattak a legjobbak. A Kreatív Vonalak Kft. és a Billingo Technologies Zrt. Szabó Zsófia – a Lounge Group kutatási divízióvezetője – által tartott Kutatási projektszemlélet képzést választotta, míg a Klausz Social Group Kft. és a Móricz Zsigmond Színház az ügynökség Head of Digital szakértője, Kelemen Zsolt Socialmedia-tartalom és hirdetésmenedzsment kurzusa mellett döntött.

A díjátadó, a jelenlegi egészségügyi helyzetre való tekintettel vendégek nélkül, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva zajlott, és a Lounge Group videós stábja gondoskodott arról, hogy megörökítse a kétnapos eseményt. A gyémántdíjasoknak Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség operatív igazgatója, a fő- és különdíjasoknak pedig Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke és Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója adták át az elismeréseket.

A díjátadó megörökített pillanatai a Lounge Group weboldalán tekinthetők meg, a videókból többek között az is kiderül, hogy melyik versenyző ünnepelte „munkaszünettel” az örömhírt.

Tovább olvasom