Kövess minket!

Marketing

Fabricius Gábor: Köszönjük, kedves Fogyasztó!

Túltoltuk? Igen. Erőszakosan mindent reklámfelületté alakítottunk? Igen. Sokszor untattunk vacak reklámokkal? Igen. Hát, most itt van a visszajelzés: egyre kevesebben akarnak reklámokkal találkozni, és nem csak rosszakkal, jókkal sem. Nem másról, erről szól az adblocking.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy az embereknek elegük van a reklámokból, amelyek élvezhetetlenné tették az internetes böngészést. Kiszerettek belőle. Ami egykor ünnepelt művészeti ág volt a tévézés és rádiózás idejében, az ma csak zavaró villódzás a képernyőn, ami feszültséget, ellenérzéseket és elutasítást szül. Ennek eredményeképpen világméretű járványként terjed a fogyasztói reklámkerülés. Egyre többen telepítik számítógépeikre és élnek az adblocking programok nyújtotta lehetőségekkel. Az internet-felhasználó ma már saját maga dönt a tolakodó és számára haszontalan hirdetések kizárásáról.

Mit jelent ez a számokban?

  • Az internetes közönség 11%-a már teljesen blokkolja a hirdetések megjelenését (2016. december).
  • Ez 615 millió ad-blockerrel ellátott eszközt jelent.
  • A reklámtagadás leggyorsabban az online fogyasztás szempontjából legfontosabb „18-29” éves korosztályt érinti. A világ legérettebb hirdetési piacán, az Egyesült Államokban ennek a legértékesebb célközönségnek már közel a fele, mintegy 41%-a használ ilyen programokat.
  • Éves szinten, világszerte 30%-kal növekszik az ad-blockot használók száma (2015. december – 2016. december).
  • Az ad-block szoftvereknek köszönhetően a reklámipar évente mintegy 22 milliárd dollár bevételtől esik el.

Minden hírolvasó rémálma a következő kép:

 

Azonban a reklámszakmának a sok rossz hír mellett van egy jó is: az adblock-felhasználók 77%-a továbbra is nyitott lenne más hirdetési formákra. A régi vicc szerint a magyar értelmiség előtt két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Szerencsére a reklámszakma helyzete lényegesen jobb ennél. De mégis mit lehet tenni?

Jobb reklámokat kell csinálunk.

Ugye, nincs olyan, hogy végleg elrontott kapcsolat. A reklámügynökségek dolga, hogy olyan hirdetéseket készítsenek, amelyekkel a lehető legrövidebb úton lehet eljutni a fogyasztóink szívéhez, és amelyekkel újra fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket, figyelmüket, végső soron pedig a vonzalmukat. Egyszóval a reklámiparnak egy mély lélegzetet kell vennie, és alaposan át kell gondolnia a hosszú távú jövőjét a digitális világban. Mint minden mélyponton lévő kapcsolat, ez sem helyrehozhatatlan, igaz el fog tartani egy darabig és minden résztvevőtől komoly munkát és kreativitást fog követelni.

Máshogy mondjunk el, amit szeretnénk.

Lehet, hogy az egész oldalas hirdetések, állandó pop-upok, automatikusan megszólaló videók nagyobb márkafelidézéshez vezetnek, de ugyanakkor elidegenedéshez is. Itt az ideje, hogy elkezdjünk a fogyasztók nyelvén beszélni. Nem csak új eszközöket, de új formákat is találunk: konstruktív párbeszédet kezdeményünk és edukálunk. Az izgalmas formanyelv mellett még jobban és mélyebben megértjük azokat, akik a termékeinket (azaz magunkat) megvásárolják. Elgondolkozunk azon, hogy mit és milyen gyakorisággal érdemes hirdetni. És persze még komolyabban vesszük a natív reklám lehetőségét, amellyel úgy teremtünk értéket a fogyasztóink számára, hogy közben elérjük a vágyott márkacélokat is.

Előre szólunk: ez utóbbit nem lehet majd gépekkel elvégeztetni, a munka nem csak borzasztóan erőforrás-igényes lesz, de minden kampány esetében teljesen egyedi megoldásokat is igénylő formátum kell. Ez most akkor jó hír, vagy nem? Szerintem mindenkinek jó: jó lesz a fogyasztóknak, mert számára sokkal érdekesebb és tartalmasabb reklámokkal fog találkozni, jó lesz az ügynökségeknek, mert megtanulnak újra másképp gondolkodni, és jó lesz a hirdetőknek, mert sokkal hatékonyabban használhatják majd el hirdetési költségvetésüket.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom