Kövess minket!

Marketing

FOMO – a kimaradástól való félelem, ami függőséget okoz

Senki sem szeret kimaradni a jó dolgokból, de úgy néz ki, ez az érzelem, a fear of missing out az online térben egyenesen függőséget is okozhat. Az újabb kutatások ezt teszik felelőssé azért, hogy sok fiatal megszállottan figyeli a közösségi platformokat.

A FOMO, vagyis a fear of missing out, az attól való félelem, hogy az ember kimarad valamiből, eredményes és sokat alkalmazott hajtóerő az online marketingben. Ezt használják ki, amikor limitált kollekciót árulnak, amikor különleges kedvezményeket vagy személyes kuponokat kínálnak hírlevél-feliratkozásért cserébe, vagy amikor ingyenes szállítást ajánlanak, ha a vásárló adott időn belül rendelést ad le.

A FOMO mélyen gyökeredzik az emberi természetben. Az ember társas lény, ezért az az érzés, hogy kimarad valamiből, amiből haszna származhatna, megijeszti. Egy 2013-as brit tanulmány definíciója szerint a FOMO átható aggodalom, amelyet akkor érzünk, amikor úgy hisszük, hogy mások pozitív tapasztalathoz juthatnak, amelyről mi lemaradunk. Ezt érzi az ember akkor is, amikor ki kell hagynia egy csapatépítő tréninget vagy egy munkavacsorát. Ugyanez a tanulmány azt is megállapítja, hogy azok, akiknek nagyobb az igényük a társas érintkezésre, illetve nem kielégítő a szociális életük, hajlamosabbak FOMO-t érezni.

Nem véletlen, hogy ez az érzés a közösségi média egyik legnagyobb mozgatórugója is, hiszen az emberek azért töltenek egyre több időt az interneten, hogy nehogy lemaradjanak az új hírekről és trendekről, és hogy követhessék az ismerőseik, barátaik életét. Egy kutatás szerint az emberek 56 százaléka retteg attól, hogy kihagy valamit, ha nem naprakész azzal kapcsolatban, ami a social mediában történik.

Az Y generáció tagjai életének tehát szerves része a FOMO, ez az egyik hajtóereje ugyanis az élménygazdaságnak. Újabb kutatások szerint pedig a közösségimédia-függőségért is a FOMO tehető főleg felelőssé.

A FOMO és a közösségi média kapcsolata

A Nottingham Trent Egyetem egyik 2018-as tanulmánya kijelenti, hogy a social media függőség fő kiváltója a FOMO-jelenség, és a kimaradás érzését tovább fokozza az, ha valaki magányosnak érzi magát, nincs megfelelő mennyiségű társas érintkezés az életében.

Az egyetemisták körében készített felmérés azt is viszonylag pontosan be tudta határolni, melyik az az időpont, amikor a fiatalokon úrrá lesz a kimaradástól való félelem – a kutatás szerint ez az esti órákra tehető, és jellemzőbb a hét vége felé, mint hét közben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy napközben a diákokat lefoglalja az iskola és a tanulás, a szociális szükségleteiket ezért főleg estefelé és a hétvégi időszakban elégítik ki – vagy amennyiben nem sikerül, ilyenkor a legnagyobb az igényük a társaságra, ezért fordulnak az online tér felé.

Egy, az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a FOMO máshogy befolyásolja a különböző platformok használatát. Például sokkal inkább hat az olyan személyesebb közösségimédia-felületeken, mint amilyen a Facebook vagy a Snapchat – nem véletlen talán, hogy előbbit 3,5 milliárdan használják, és fejenként átlagosan napi 58 percet töltenek az oldalon.

Ugyanez a tanulmány arra is rámutat, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb mértékű FOMO-t tapasztalnak, rendszerint sokkal több social platformon vannak jelen (négy vagy több ilyen profiljuk is van), és többnyire több időt töltenek online.

A legtöbb tanulmány azonban arra is figyelmeztet, hogy a FOMO és a közösségi média párosa negatív spirálba lökheti azt, aki hajlamos erre a függőségre, azáltal ugyanis, hogy az ember szembesül azzal, mások hogyan élik a mindennapjaikat – például végignézi, milyen utazásokra indulnak az influencerek, vagy milyen ruhákkal van tele a gardróbjuk –, erősödhet a kimaradás érzése, és így a közösségimédia-függés és a FOMO folyamatosan erősítik egymást.

Mivel a FOMO alapvetően negatív érzelem, a marketingben érdemes óvatosan és a megfelelő érzékenységgel kezelni, mindazonáltal a social mediával való kapcsolata több mint hatékony marketingeszközzé teszi, amely kifejezetten segíthet megszólítani és aktivitásra bírni az Y generáció interneten élő tagjait.

Marketing

A vevőkre már kevésbé hatnak a hagyományos vásárlásösztönző reklámok

Egyre tudatosabb a vevők, akikre már kevésbé hatnak a hagyományos vásárlásösztönző reklámok, a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, globális fogyasztói felméréséből, amelynek eredményeiről közleményben tájékoztatták az MTI-t.

Közzétéve:

Pixabay

Az EY március vége és április eleje között készített nemzetközi kutatásában több mint 23 ezer fogyasztót kérdeztek meg 30 országban, egyebek mellett az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Japánban, Kínában és Dél-Afrikában.

A felmérés szerint a megkérdezettek 61 százaléka vett már valamilyen terméket influenszer ajánlása alapján, eközben csak a válaszadók 21 százaléka kattintott rá egy hirdetésre a közösségi médiában.

Az EY kutatása rámutatott arra, hogy a fogyasztók figyelmét az influenszerek ajánlásai mellett kézzelfogható előnyökkel, például kedvezményekkel és az exkluzív, személyes ajánlatokkal lehet a legjobban megragadni.

A márkahűséget leginkább az ingyenes szállítással, valamint a kiválasztott termékek kedvező árával lehet szorosabbá tenni a válaszadók 67, illetve 49 százalékának véleménye szerint.

A közlemény idézte Palincsár Lászlót az EY Customer & Growth területének vezetőjét, aki kiemelte, hogy az emberek Magyarországon is egyre tudatosabbak, az érzelmek helyett sokkal inkább racionális szempontból közelítik meg a vásárlást. Emiatt a korábban jól bevált – elsősorban befolyásolásra épített – hirdetési és értékesítési eszközökkel már nehezebb mozgósítani, ami új megközelítést igényel a gyártók és forgalmazók részéről – mutatott rá a szakember.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Nem okoz érdemi terhet az online piactereknek az EU új rendelete (videó)

A fogyasztók szempontjából viszont előnyös lehet az új jogszabály.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Nem hoz érdemi szigorítást az Európai Unió (EU) digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) a magyarországi online piacterek üzemeltetői szerint, mert a hazai szabályozás a legtöbb kérdésben már eddig is hasonló vagy szigorúbb kereteket szabott meg számukra, a fogyasztók szempontjából azonban előnyösnek vélik az új jogszabályt – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített friss kutatásban, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint idén februártól kell teljes körűen alkalmazni az EU digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozását, amely

elsősorban a nagy online platformok jogszerű működését, a felhasználók szabad véleménynyilvánításhoz és érdemi jogorvoslathoz való jogát, valamint a szolgáltatók átlátható működését hivatott biztosítani.

A most megjelent NMHH-kutatás a rendelet értelmében online piactérnek minősülő kilenc hazai szereplő közül hét platformról készített felmérést a jogszabály alkalmazásáról és annak kihívásairól.

A piacterek illetékesei elmondták: a rendelet kapcsán jellemzően informatikai fejlesztéseket kellett végrehajtaniuk, például a jogellenes tartalmak bejelentésének és a kereskedők nyomon követhetőségének megfelelő biztosítása érdekében, de egyes általános szerződési feltételeiken is módosítaniuk kellett.

Meglátásuk szerint ugyan a piacterek biztosítják partnereiknek, hogy teljesíthessék a rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiket, a kereskedők azonban sokszor nincsenek tisztában a jogszabály előírásaival.

A kutatás megállapította: a piacterek jellemzően beazonosíthatóan feltüntették, ki az egyes termékek vagy szolgáltatások értékesítője – ugyanakkor minden platformról hiányzott a kereskedők saját kiállítású nyilatkozata, amelyben vállalják a termékeik vagy szolgáltatásaik uniós jog szerinti megfelelőségét.

Az aktív felhasználók számát a vizsgált online piacterek mindegyike közzéteszi, bár ezen adatot nem minden felületen könnyű megtalálni. Minden online piactér biztosít felületet a jogellenes tartalmak, így a hamisított, veszélyes vagy tiltott termékek bejelentésére, de ezek nem mindegyike felhasználóbarát: van, ahol minden egyes feltöltött áru oldalán található bejelentési lehetőség közvetlenül az adott termékre, a piacterek többsége ugyanakkor csupán egy, a láblécben található fix menüpontot kínál általános panaszbejelentésre – írták.

Úgy folytatták, hogy a jogellenes tartalmak eltávolítására a platformok kétféle eljárást alkalmaznak:

  • azok vagy közvetlenül a bejelentés megtételét követően eltűnnek, és csak jogszerűségük igazolása után jelennek meg újra,
  • vagy a szolgáltató először kivizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és utána dönt a tartalom eltávolításáról.

Volt olyan oldal, amely a bejelentések ugrásszerű növekedéséről számolt be, ők a rosszhiszeműnek bizonyult bejelentőkkel kapcsolatos speciális eljárásrend kialakításán gondolkoznak – tették hozzá.

A kutatás szerint a megkérdezettek nem gondolják, hogy jelentősebb mértékben befolyásolná a jelenlegi piaci folyamatokat és struktúrát a DSA bevezetése –

„aki akar, meg tud felelni az új jogszabálynak”.

A szakemberek szerint a rendelet üzleti szempontból tisztulást hozhat, de nem annyira a piacterek, sokkal inkább az azokat igénybe vevő kereskedők szintjén – ugyanakkor nagyobb változást nem várnak tőle, leginkább a fogyasztók szempontjából gondolják előnyösnek a bevezetését.

A kutatás azt is vizsgálta, hogyan valósítják meg a DSA előírásait az egyes hazai piacterek. A felmérésben példásnak nevezték a Decathlon felületét, ahol már a termékek listázásakor látható, ha az adott terméket egy másik kereskedő forgalmazza. Az eMAG szintén jó példát mutatva nagyon részletes tájékoztatást nyújt az egyes kereskedőkről, a Jófogás pedig felhasználóbarát eljárást kialakítva az egyes termékoldalakon külön is biztosítja a jogellenes tartalmak jelentését – sorolták.

A közleményben megosztott videóban Fáczán Gábor, az NMHH Online Platformok Főosztályának vezetője osztja meg a témában a gondolatait:

Tovább olvasom

Marketing

Már várják a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatait

A pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók.

Közzétéve:

Idén immár tizedik alkalommal hirdették meg a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatát, amely most egy hosszabb pályázati időszakot ölel fel, mert ez a díj is csatlakozik a Magyar Marketing Szövetség februári díjátadó gálaestjéhez, így

a pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet versenyére. 

A hazai és határon túli települési, városi és vármegyei önkormányzatok, térségek, társulások, szakmai és civil szervezetek, vállalkozások egyaránt elnyerhetik az elismerést a városuk, településük, illetve térségük érdekében 2023. augusztus 1. és 2024. december 31. között megvalósított marketingtevékenységükkel. Ezúttal a négy klasszikus kategóriában lehet nevezni, úgymint

  • marketingkommunikációs megoldások, programok, projektek,
  • márka- és identitásépítés marketingje,
  • rendezvény-esemény szervezése és marketingtámogatása,
  • konkrét fejlesztési projektek marketingprogramjai, kampányai.

A hosszú pályázati időszakra tekintettel a zsűri öthetente értesíti a pályázókat, hogy projektükkel elnyerték-e a „szakmai minősítést”, s melyik pályázattal mennyivel nőtt a gyémántjaik száma.

Az ünnepélyes díjátadó – ahol A városmarketing fővárosa, A városmarketing nagykövete, A kisvárosi első, A marketingaktív megye nagydíjak is átadásra kerülnek – 2025. február 6-án Budapesten, a Marketing TRENDFÓRUM rendezvényen, a Városfejlesztő marketing című konferenciaszekció kíséretében, az Év honlapja és a Marketing Diamond díjakkal együtt lesz.

A legjobb városfejlesztést, városépítést támogató marketingprojektek, s mellette a vármegyei identitást, a vármegyék fejlesztését, népszerűsítését célul tűző legjobb marketingaktivitások különdíjban részesülnek.

Piskóti István, a Marketing és Turizmus Intézet igazgatója, a díj egyik alapítója, egyben a zsűri elnöke hangsúlyozza, hogy az egyre népszerűbb, az egyre több kiváló marketingmegoldást felmutató verseny jól mutatja a marketingtevékenység szerepének felértékelődését, annak sokszínűségét, erősödő szakmaiságát a területek, települések fejlesztésében, ismertsége, elismertsége építésében.

További részletek és pályázatbenyújtás a www.varosmarketingdij.hu oldalon.

Tovább olvasom