Kövess minket!

Marketing

Ezt gondolják a versenytársak az Omnicom-Publicis egyesülésről

Az AdAge megkérdezte az ügynökségi holdingok vezetőit és az ügyfeleket is. Látszólag nincs nagy ijedelem.

A hétvégén jelentette be a Publicis és az Omnicom, hogy – ha a részvényesek és a versenyhatóságok úgy akarják – már az év végére összebútorozhatnak. A két cégcsoport egyesülése nyomán egy akkora ügynökségi holding jönne létre, amelynek csak messziről nézné a hátát a második helyezett WPP.

Ennek ellenére Sir Martin Sorrell, a WPP főnöke nem különösebben ijedt meg, legalábbis ez derül ki az AdAge cikkéből. Bár hasonlóan reagált Maurice Lévy bejelentéskori udvarias szavaira, s a Publicis szempontjából bátornak nevezte a lépést, azért megjegyezte: az Omnicom gyakorlatilag felvásárolja a riválist, és kérdés, hogy ezzel jól járnak-e a felek végül. Szerinte stratégiailag nem következne egy ilyen lépés, és kérdéses, hogyan lehet az eltérő céges kultúrákat összehangolni. Bizonytalanságot hordoz magában a társ-vezérigazgatói vezetés is. Sorrel szavaiból az is kiderült: nem gondolja, hogy a WPP aktívabb akvizíciós politikát folytatna a jövőben, inkább az ügyfélkonfliktusok miatt szabadulni kívánó ügyfelekre hajtanak rá.

David Jones, a Havas globális vezére sem lát óriási fenyegetést az ügyletben, mivel szerinte elmúltak már azok az idők, amikor a méret a lényeg. Úgy véli, a gyorsaság és a rugalmasság többet nyom a latban, ezt pedig éppen nem segíti a nagyobb, különböző céges struktúrákat összehangolni készülő szervezet. Példaként hozta fel, hogy a Havas-csoportban fő részvényes, Vincent Bolloré jegyezte Bolloré-csoport sokáig meg akarta venni az Aegist, majd elálltak az ügylettől, és ez egyáltalán nem bizonyult hibának. Az Aegis végül csak elkelt: idén márciusban a Dentsu szerezte meg. Hogy a Havas célponttá válik-e, arra azt felelte: csak ha Bolloré úgy akarja.

Bár az ügynökségi főnökök kifejezetten hárították a feltételezéseket, de szakértők szerint megerősödhet az akvizíciós tevékenység az ügynökségi szegmensben. A nagy kérdés, hogy a kisebb csoportok mellett az Interpublic milyen jövőt képzel el magának. Az is kérdés, hogy maguk a márkatulajdonosok valójában mennyire aggódnak az összeolvadásból eredő ügyfélkonfliktusok miatt, amelyekben a megkérdezett riválisok annyi lehetőséget látnak. Egy másik AdAge-cikk szerint lehetnek problémás esetek és erre maguk az ügynökségi csoportok is készülnek, de valószínűleg többet nyom a latban, hogy egy nagyobb szervezet jobb árakat érhet el a hirdetők számára, ahogyan azt többen is jelezték. Másfelől ügyfélkonfliktusok eddig is lehettek akár az Omnicomon, akár a Publicis-en belül, éppen ezért tartozik minden holdinghoz több ügynökségi hálózat, legyen szó akár média, akár kreatív, akár digitális területről.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom