Kövess minket!

Marketing

Erre figyelnek a közeljövőben az autóipari marketingesek

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autóipar szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat. A beszélgetés záró része következik tanulásról és a közeljövő irányairól.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik, záró rész. (A harmadik, a digitális márkaépítéssel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

Folyamatos tanulás

Miközben a digitális költések növelésének megvannak a maga szektorspecifikus gátjai, a médiadivatokat az autóipari marketingesek is szoros figyelemmel követik. Vérten Sándor szerint részlegesen igaz csupán, hogy el vagyunk maradva az amerikai piactól. A magyarok például arányaiban jóval többet hajlandóak áldozni a high-tech mobil eszközökre, mint nyugati társaik. „A német átlagfizetés a magyar háromszorosa, és a magyar keresőképes lakosság ezen belül háromszor-négyszer annyit költ mobil eszközökre, mint a németek” – világította meg egy példával. De a szakember szerint nem csupán a fogyasztók médiahasználata nyugatias, hanem a hazai márkakereskedések is nyugati színvonalat tükröznek. „Értékelnünk kell, hogy sok esetben a német vagy osztrák színvonalat is meghaladó kereskedésekben lehet vásárolni. Ennek kialakítására a kereskedők százmilliókat, milliárdokat költöttek, ezért is okozott pénzügyi értelemben ekkora gondot a válság” – emelte ki.

„Ahhoz, hogy egy vevő betérjen egy márkakereskedésbe, bizalomra van szükség, ahhoz, hogy vissza is térjen oda, még több bizalom kell. Éppen ezért úgy kell az eszközöket mixelni, legyen szó hagyományos vagy újszerű, digitális felületekről, hogy ezt el tudjuk érni. Aztán ott eldől, hogy elég jó-e az ajánlat, milyen a fogadtatása, mire elég a kereskedő szakmai kompetenciája. De ha nem megy be a vevő a kereskedésbe, baj van, mert online nem fog autót vásárolni, ez már bebizonyosodott. Jópofa videókra lehet pénzt költeni, de ettől még nem fogunk autót eladni, márpedig a cél ez volna” – figyelmeztetett a Porsche Hungaria kommunikációs vezetője arra, hogy a hype-ok önmagukban még nem viszik előre az üzletet.

Bálint Zsófia szerint fontos két alapvető csoport megkülönböztetése. Az egyik a hagyományos eszközökre fogékony, és azt kell látni, hogy ma ők vesznek autót, azaz jelenleg belőlük származik a márkák és a kereskedők profitja. „Őket tehát digitális vonalon is a hagyományosabb eszközökkel kell megszólítanunk.” Ezzel párhuzamosan jelen van egy olyan réteg is, amely „a trendi, high-tech dolgokra vágyik. Őket nem feltétlenül ma tudjuk vásárlóvá tenni, de néhány év múlva beérhet a kommunikáció. Itt jön képbe a YouTube, az okostelefonok, a táblagépek” – tett különbséget a Peugeot marketingigazgatója, aki szerint a cél az, hogy megfelelő egyensúlyt találjanak a két csoport megszólítása között. A szakember a legfájóbb digitális hiányként a targetálási kérdéseket jelölte meg, mondván, fontos lenne pontosabban meghatározhatóvá tenni, hogy a fogyasztók honnan, mely kommunikációs eszközökön keresztül érkeznek a márka felületeire.

A piac egésze, így maguk a marketinges döntéshozók is tanulási folyamaton mennek keresztül, hívta fel a figyelmet Somodi Viktória. A digitális tér jóval bonyolultabb, mint a televízió, ennek következtében már ahhoz nagyobb felkészültség kell, hogy az ügynökségi, illetve a médiapartnereknek a megfelelő kérdéseket tudják feltenni. „A legtöbb digitális eszközről és technikáról, amelyet most használnunk kell, az egyetemen még csak nem is hallottunk, így óriási fokú nyitottságra van szükség. Lehet, hogy az ezeken keresztül elérhető fogyasztók csak öt év múlva válnak vásárlóinkká, de már most el kell köteleznünk őket. Ez pedig csak az új eszközök révén lehetséges” – foglalta össze.

„Éppen az adja a digitális erejét, hogy mindig változik, és rengeteg újdonság elérhető. Ezen új lehetőségek kiaknázásában pedig sokat segítenek a médiatulajdonosok, a sales house-ok, illetve az ügynökségek is” – tette hozzá Vízkeleti Ildikó, aki szerint a digitális kommunikáció egyre fontosabb szerepet tölt be a kommunikációs mixben. A Nissan számára egyébként is fontos az innovatív eszközök kipróbálása, az, hogy „digitálisan elkötelezett” márkatulajdonosként mutatkozzon meg – mondta a szakember.

Tanulniuk persze nemcsak a marketingeseknek, hanem a digitális térben szolgáltatóknak, a digitális médiatulajdonosoknak is kell. Burovinc Eszter például arra hívta fel a figyelmet, hogy a partnereknek meg kell tanulniuk az ő KPI-aikhoz igazodni, és azokra rímelő ajánlatokkal előállni. Ha eltér a két fél gondolkodási kerete és célmeghatározása, nehezen tudják a marketingesek elfogadtatni a menedzsmenttel vagy a nemzetközi központtal a még oly jónak és hatékonynak tűnő ötleteket is. „Mivel a helyzet összetettebb, mint korábban, szorosabban kell együttműködnünk az ügynökségekkel. Mi tréningeljük őket a mi piacunkra, ők pedig minket az új eszközökre. Figyelembe kell vennünk a divatokat, de abban a partnereinknek is szerepük van, hogy ne azokra a hype-okra kapaszkodjunk fel, amelyeknek öt perc múlva már nyoma sincs” – magyarázta a Mazda marketingvezetője.

Fülöp Tamás a nemzetközi hálózatok – például Google, Facebook – innovációkatalizátor-szerepére hívta fel a figyelmet. Ezeknél megvan a kísérletezéshez a kritikus tömeg, és fokozott hangsúlyt fektetnek a mérhetőségre, illetve a jó célozhatóságra, amelyek előkelő helyen szerepelnek a hirdetők elváráslistáján. A szakember hozzátette: látható a törekvés a hazai médiatulajdonosok részéről is, ám esetükben egyelőre csekély az innovatív (például táblagépes) felületeken keresztüli elérés, így eszközeik inkább a márka „megmutatására” alkalmasak, a kisebb piacméret miatt pedig számos olyan megoldás nem érkezett még ide, amely nemzetközileg már a mainstream része, ilyen például a valós idejű licit (RTB).

 

A közeljövő fókuszai

A beszélgetés lezárásaként arra is kíváncsiak voltunk, mi foglalkoztatja szakmailag az autóipari marketingeseket az elkövetkező 12 hónapban. Kulcsár Dénes, a Duna Autó marketingvezetője a keresőmarketing-kampányok és a kommunikációs eszközök hatékonyságmérésének további szofisztikálását jelölte meg fontos feladatként, illetve az autóalkatrészek és -tartozékok online értékesítésében lát kitörési pontot.

Vízkeleti Ildikó elmondta: a Nissannál számos újdonság várható még az idén, és szeretnék ezeket innovatív módon kommunikálni. Burovinc Eszter szintén az innovatív modellek látványos bevezetését, a márkaismertség és a saleskonverzió egyidejű növelését jelölte meg célul, ami nem kis kihívást jelent majd a Mazda számára.

Somodi Viktóriát, a Ford kommunikációs vezetőjét a márkakereskedői oldalak egységesítése köti le az elkövetkező hónapokban, amelynek nyomán tisztább elvárásokat lehet majd marketingtéren is megfogalmazni a partnerek felé. Ezenkívül a Ford saját weboldalát is frissítik. Bálint Zsófiát szintén a márkaarculat egységesítése foglalkoztatja: ettől a márkával szembeni bizalom növekedését várják. Emellett a Peugeot mind nagyobb hangsúlyt fektet a digitális térben a célcsoportoknak megfelelő digitális megoldások alkalmazására, valamint új CRM-eszközök feltárására. A szakember ezenfelül személyes kihívásnak tekinti a digitális világ jobb megismerését.

Vérten Sándor leginkább arra kíváncsi, milyen kreatív és hatékony, az autós hirdetők igényeire szabott eszközökkel állnak elő a médiatulajdonosok. Emellett a Porsche Hungaria szakembere a márkakereskedők helyzetének konszolidálását nevezte kiemelt célnak a „négyévnyi túlélést követően”.

A Fiat esetében a régiós központtá válás határozza meg a 2013-as, de a jövő évet is. Mint Fülöp Tamás elmondta: különösen nagy kihívás, hogy több piacon, több márkát kell kommunikálni, amelyeknek szerteágazóak a céljaik is. Digitális területen pedig a CRM újragondolása, illetve a közösségi média stratégiába illesztése jelent egyebek mellett feladatot.

 

A következő, a pénzügyi szektor marketingkihívásaira fókuszáló beszélgetés elsőként a Médiapiac októberi számában jelenik meg. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom