Kövess minket!

Marketing

Ennyivel bővülhet a magyar reklámpiac

A globális előrejelzés után itt vannak a magyar piacra vonatkozó trendek és számok Bacsa Gábortól, a médiaügynökség ügyvezetőjétől.

A Carat évente kétszer frissíti reklámpiaci előrejelzését, erről már beszámoltunk, különös tekintettel a minket leginkább érintő európai piacra. Bacsa Gábort, a hazai iroda vezetőjét kérdeztük a magyarországi várakozásokról, mivel ezek az eredeti összefoglalóban nem szerepelnek.

Bacsa GáborNézze meg Bacsa Gábor teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Mint elmondta, Magyarország helyzete annyiban kedvezőnek tűnik, hogy a hosszú recesszió után tavaly végre bővült a reklámpiac. Igaz, ennek több olyan eleme is van, amelyek inkább csak rövid távon fejtenek ki pozitív hatást. Ilyen volt a három választási kampány, a foci vb, az EU-támogatások gyorsított lehívása a lejáró költségvetési periódus miatt, illetve a felturbózott állami kommunikációs kiadások (pl. MNB).

A szakember szerint nem igazolódtak a korábbi félelmek, azaz a reklámadó (pontosabban médiaadó) és a TV2 eladása nem okozott nagy változást a piacon. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bizonyos médiacégek élete ne változott volna nagyot, tette hozzá Bacsa Gábor.

Idén nincsenek nagy események – viszont a 2014-es év biztató GDP adatai és a devizahitel rendezés során a lakossághoz áramló vagy ott maradó jelentős pénz (összesen kb .200 milliárd forint) további növekedés lehetőségét vetíti előre. Ha az idén nyáron meghozott bónusz szabályozás miatt csökkennek is a büdzsék, ez csak a 4. negyedévet érinti, és nagyságrendi módosulást nem hozhat. A növekedésből – szokás szerint – a digitális terület profitálhat leginkább, de már tavaly is és várhatóan 2015-ben is jó éve lehet a TV piacnak is – az árak további emelkedésére számítunk a megnövekedett kereslet hatásaként

-mondja a Carat magyarországi vezetője, aki idén 2,7 százalékos reklámpiaci bővülésre számít, hozzátéve, hogy a magyar piac – különösen szabályozói oldalról – számos hirtelen változással szembesült az elmúlt években, így minden prognózist óvatosan kezelni.

2016-ra vonatkozóan még nehezebb helytálló becslést adni, mivel különböző és eltérő irányú hatásokkal kell számolni:

  • Lassul a gazdaság növekedése, csökkennek a beruházások, ahogy a felpörgetett EU-forráskihasználás kifut.
  • Olimpia és EB is lesz, ezek általában reklámköltéseik növelésére ösztönzik a sportban érintett cégeket és a nagy szponzorokat.
  • A bónusztörvény hatása is ekkor lesz igazán érzékelhető. A váratlan és a megszokott piaci működést drasztikusan átalakító szabályozás nem feltétlenül erősíti a nemzetközi cégek költési hajlandóságát. A törvény a szakma szerint több ponton is módosításra, kiegészítésre szorul, így elképzelhető némi finomítása.
  • Az állami költések egy „csatornába” terelése és a kiválasztott állami kampányokra szerződött ügynökségek tevékenysége komolyan befolyásolhatja egyes médiatípusok, médiatulajdonosok piaci helyzetét, hiszen az idei év alapján becsült minimum 25 milliárd forint a teljes hazai reklámköltés 12-13 százaléka is lehet.

Mindezen tényezőket figyelembe véve, csökkenő mértékű növekedést várunk 2016-ra a magyar reklámpiacon. Ebből a növekedésből továbbra is a két, meghatározóvá váló média profitálhat: a TV és a vezető szerepet fokozatosan átvevő online. A közterület és a rádió aránylag kisebb csökkenése mellett a nyomtatott sajtó fokozatos és a mozi korrekció jellegű visszaesésére számítunk. Az egyre összetettebb digitális piacon belül a fizetett kereső hirdetések jelentik a legnagyobb kategóriát, átvéve a vezető szerepet a display hirdetésektől, ahol szokatlanul alacsony a növekedés

-prognosztizálja Bacsa Gábor.

Mi várható globálisan és Európában?

Globális szinten a Carat 2015-re vonatkozóan 4 százalékos bővülésre számít, a márciusi 4,6 százalékos előrejelzéssel szemben. 2016-ban már 4,7 százalékkal nőhet a reklámköltés. Az előrejelzés szerint a trendet a mobil és az online videó, illetve India és Latin-Amerika hajtja. Jerry Buhlmann, a Caratot is magába foglaló Dentsu Aegis Network vezérigazgatója „realizmussal kiegyensúlyozott optimistának” értékelte az előrejelzést, felhívva a figyelmet arra, hogy a legfőbb piacok egyre összetettebbek és volatilisebbek.

Európában vegyes a kép, de szerencsére egyre több piac nő. Nyugat-Európában idén 2,6 százalékos, jövőre pedig 2,9 százalékos bővülés várható. A növekedés motorját a spanyol, a brit, az ír és a portugál piacok adják. Kelet-Közép-Európában a márciusi 2,2 százalékos csökkenés-előrejelzés után most már 6 százalékos szűkülést jelez előre a Carat. Mindez az óriási, ám nagy gondban lévő orosz piac zuhanásának köszönhető. Jó hír, hogy jövőre még így is 1,6 százalékos növekedést jeleznek előre. A régiónkban meghatározó további piacokon (lengyel, török) a magyarhoz hasonló bővüléssel számol a Carat, míg a szlovákok például enyhe csökkenést kénytelenek elkönyvelni, a balti országok pedig átlag fölötti bővülésre számíthatnak.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom