Kövess minket!

Marketing

Employer brandinggel a toborzásért

A HR új kihívásaira az employer branding, vagyis a munkáltatói márkaépítés lehet a megoldás, állítja egy ismert fejvadász-cég.

Ellentmondásosak a magyar munkaerő-piaci adatok: igaz, hogy nagyon sokan keresnek állást, mégis bizonyos területeken munkaerőhiányra panaszkodnak a cégek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2012 márciusában 591 200 volt a nyilvántartott álláskeresők száma, ráadásul tovább növeli a versenyt, hogy a Randstad Workmonitor 2012. első negyedéves felmérése szerint a jelenleg dolgozók 71 százaléka – ha nem is aktívan – szintén másik állást keres. Ugyanakkor csak márciusban 60 247 új üres pozíciót jelentettek be a vállalatok, többek között mérnökből és informatikusból már régóta nincs elég jól képzett szakember.

Ez a helyzet új kihívások elé állítja a munkaerő-kiválasztással és toborzással foglalkozó szakembereket. Egy-egy pozícióra a jelentkezők nagy tömegéből kell kiválasztani a legmegfelelőbb jelöltet, miközben a tehetségesebb vagy speciálisabb szaktudással rendelkező munkavállalókért néha valóságos harc folyik. Ezért a vállalatok számára egyre fontosabb, hogy vonzóbbá tegyék magukat a leendő és jelenlegi munkavállalóik szemében, vagyis hogy tudatosabban is foglalkozzanak az employer brandinggel (munkáltatói márkaépítéssel).

Nem a fizetés számít, hanem a jó munkahely

„A kutatások szerint az álláskeresők figyelmét elsősorban nem a magas fizetésekkel tudja felkelteni egy vállalat, hanem azzal, ha jó az adott cégnél dolgozni” – hangsúlyozta Pécsi Ferenc web 2.0 és HR szakértő, a Soreo.biz alapítója a Randstad szakmai rendezvényén. (Pécsi a Mediapiac.com bloggereként is ismert, blogja elérhető itt.)

Az employer brandingről szóló előadásból kiderült, hogy amennyiben a jó munkáltató képe társul a vállalathoz, direkt toborzás nélkül is nő a céghez jelentkezők száma, a jelöltek nagyobb arányban fogadják el a felkínált juttatásokat, és mivel nagyobb az esély a tehetségek megnyerésére is, a vállalat komoly versenyelőnyre tehet szert. „Az employer branding olyan, mint egy mágnes: a vállalathoz illő embereket vonzza és összetartja, míg a nem odaillőeket taszítja” – mondta a szakértő.

Az employer branding ugyanakkor összetett folyamat, hiszen a vállalati kultúra és élet szinte minden eleme közrejátszik benne (a jutalmak rendszerétől a belső karrierépítési lehetőségeken át a munkakörnyezet kialakításáig). „Ezért is fontos a munkáltatói márkaépítéssel kapcsolatban akciótervet kidolgozni, hogy minden lehetséges kommunikációs csatorna – a weboldal, az álláshirdetés, a jelölteknek küldött automatikus válasz és a felvételi beszélgetés – a kívánt képet közvetítse” – mondta Pécsi Ferenc.

„A Randstad nem csak a jelentkezők számának növelésében és a megfelelő jelölt kiválasztásában tud segíteni a vállalatoknak, hanem igény szerint a munkáltatói márka kiépítésében is támogatást nyújtunk” – tette hozzá Varga Balázs, a Randstad Hungary marketing és PR vezetője. A személyzeti tanácsadó honlapján a cégek például saját aloldalakat alakíthatnak ki, ahol közvetlenebb módon mutatkozhatnak be a munkavállalóknak.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom