Kövess minket!

Marketing

Elérzékenyültünk a filmtől… és akkor felüvöltött egy reklám

A Columbia Business School és az Oxford University oktatói vizsgálták a témát nemrégiben.

A film drámai véget ér, a zene elhal, nézünk magunk elé, és akkor hirtelen felüvölt egy harsány és idétlen reklám, amely kizökkent minket. Bizonyára mindenkinek ismerős ez az élmény. A Columbia Business School és az Oxford University kutatói úgy gondolták, érdemes megvizsgálni, milyen hatást vált ki a nézőkből a hirtelen váltás. Úgy találták: ha nagyon elüt a tartalom és a reklám hangulata, a nézők nem képesek váltani, és teljesen figyelmen kívül hagyhatják a hirdetést.

A Consumers’ Response to Commercials: When the Energy Level in the Commercial Conflicts with the Media Context elnevezésű tanulmányt Keith Wilcox, a Columbia Business School professzora mellett Nancy M. Puccinelli, az Oxford University munkatársa jegyzi. Következtetésük szerint a márkáknak érdemes figyelmet fordítaniuk arra, hogy milyen energiaszintű reklámmal kapcsolódnak az egyes tartalmakhoz. Példának okáért egy melodráma megtekintése közben “deaktiválódunk” mind testileg, mind mentálisan. Így aztán az agyunk nem képes azonnal befogadni egy harsány, energikus reklámüzenetet. Egészen egyszerűen kikapcsol az agyunk, és az üzenet nem jut el hozzánk.

Azt már korábban is vizsgálták, hogy a médiatartalmak által kiváltott érzelmek hatnak-e a reklámokról alkotott véleményünkre, de a kutatók eddig nem foglalkoztak azzal, hogy a tartalom által kiváltott érzelem energiszintje, avagy az aktivációs szint hogyan befolyásolja a hirdetésekhez való viszonyunkat. Tehát a kérdés nem úgy merül fel, hogy a kiváltott érzelem pozitív vagy negatív-e. A düh például negatív érzelem, viszont magas aktivációs állapotot indukál. Ezzel szemben mind a szomorúság, mind az elégedettség alacsony energiaszintet idéz elő.

A kutatók hat hullámban vizsgálták a fenti kérdést, összesen 142 alany részvételével. E kutatássorozat alapján jutott a két szakember arra a következtetésre, hogy a média által kiváltott érzelmek energiszintje jelentőséggel bír. Az eredmények alapján az alacsony energiaszintű fogyasztók 50 százalékkal kedvezőbben nyilatoztak a hasonló reklámokról, mint azokról, amelyeknek magas volt az aktivációs szintje.

Ez abból a szempontból érdekes, hogy a fogyasztókat egyre nehezebb elérni a növekvő reklámzaj miatt, és ebből eredően a reklámok nagy többsége magas energiaszintű. A Hulu esetében például azt találták, hogy a beágyazott hirdetések 80 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A filmes tartalmak azonban érzelmileg ennél jóval sokszínűbbek.

A kutatók szerint a kevesebb néha több. Ha például nem tudjuk, milyen tónusú tartalom környezetében jelenik meg a hirdetésünk, jobb megoldás lehet egy visszafogottabb reklám.

Akit érdekelnek a további részletek, kattintson ide vagy ide.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom