Kövess minket!

Marketing

El vannak tévedve a márkák a közösségi médiában

Egy Cannes-ban elhangzott előadás szerint túl kellene lépni a nárcisztikus önpromókon. Ez nemcsak a brandekre, hanem a fogyasztókra is igaz.

Mostanra teljes abszurditásba fulladt egy sor márka közösségimédia-aktivitása, miután az önfényezés vált az elsődleges megjelenési indokká, lenyomva még az altruizmust is (amely szintén nem igazán van a helyén a legtöbb brand életében), derült ki Peter Kimnek, a Cheil Worldwide digitális vezetőjének előadásából, amely a Cannes Lions fesztiválon hangzott el.

A Marketing Magazine beszámolója szerint ha a márkák és a fogyasztók az eddigieknél okosabban akarnak élni a közösségi média nyújtotta lehetőségekkel, akkor – nagyon leegyszerűsítve – vissza kell venniük az arcukból. Ez annyiban nehéz lesz, hogy a populáris kultúra is azt erősíti, hogy ha egy márka vagy egy személy szociális, akkor az nem szól másról, mint az önpromóról.

A szakember szerint ugyanakkor nem teljesen reménytelen a helyzet. Ehhez viszont a márkáknak nem elég arra törekedniük, hogy beszélgetni akarjanak a fogyasztókkal, ennél kézzelfoghatóbb ajánlattal kell előállniuk. És persze az sem árt, ha megfelelő mennyiségű pénzt fektetnek be, mivel látványosan csökken az organikus elérés.

Az egolego helyett Peter Kim hat közösségimédia-trendet ajánl a piac figyelmébe:

1. A közösségi média lehetőséget ad arra, hogy a valóban fontos társadalmi, közösségi ügyeket a márkák és fogyasztók közösen előrébb mozdíthassák.

2. A hordható eszközök már nem lesznek elegendőek, a technológia szó szerint a bőrünk alá költözhet, ami egészen átértelmezheti az “always on”/”always addressable” fogyasztó fogalmát.

3. Kína a jövő. A közösségi médiában is, így a márkák nem árt, ha figyelnek erre az óriási piacra.

4. A közösségi média sokáig egy cuki játszótér volt a kommunikációs szakemberek számára, onnan, hogy vásárlási tereppé válik a social commerce révén, már a pénzügyi igazgatók is jobban fognak érdeklődni iránta…

5. Felértékelődik az automatizáció szerepe, amivel végképp el kell engednünk azt az illúziót, hogy itt mi valódi beszélgetéseket folytatunk.

6. Erősödik a fogyasztók belső szűrője: ami nem érdekli őket, azon kíméletlenül átsiklanak. Ez már most is érezhető.

(A trendekről részletesebb kifejtést a cikkben olvashat.)

Jól hasít a Facebook

Kísérletező (tévelygő) márkák ide vagy oda, az eMarketer friss jelentése alapján a Facebooknak nagyon megy. A Nyugat-Európára vonatkozó adatok szerint mind a felhasználói trendek, mind a hirdetői hozzáállás a legnagyobb közösségi oldalnak dolgoznak. A kutatócég által megkérdezett ügyféloldali és ügynökségi szakemberek kivétel nélkül a költések további növekedésére számítanak.

Összességében a Facebook két okból nagyon vonzó a hirdetők számára. Ezek egyike a rendkívül nagy elérés, másika pedig az, hogy úgy látják, a közösségi oldal jelentős erőfeszítéseket tesz a felületén megjelenő hirdetések hatékonyságának igazolására. Emellett az érvek között gyakran visszatértek a jó célzási opciók, a mobil előretörésére adott meggyőző válaszok, illetve a fogyasztókról rendelkezésre álló adatok.

Ettől függetlenül nincs kolbászból a kerítés: Amerikához képest, amely nyelvileg és kulturálisan is egységesebb piac, (Nyugat-)Európában valamelyest behatárolja a növekedési lehetőségeket a széttöredezett piac, és az, hogy a hirdetők nem emelik be a médiamixbe olyan automatikusan a közösségi oldalt, mint amerikai társaik. Plusz, amerikai szemmel az európai hatóságok szigora (például adatfronton) sem könnyíti meg a helyzetet.

A Facebook hirdetési bevételei az eMarketer szerint Európában 59,9 százalékkal bővültek 2014-ben, és így elérték a 3,13 milliárd dollárt. Észak-Amerikában a bővülés 66,6 százalékos volt, így a bevétel 5,29 milliárd dollárt tett ki. Hiába nő azonban Európában a bevétel, a kontinens súlya a Facebook bevételein belül csökken az utóbbi években.

A szabályozásról, illetve arról, hogy hogyan látják az amerikaiak az európai piacot még sok érdekesség olvasható itt.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom