Kövess minket!

Marketing

Egy megawattóra lett, maradhat? Hogyan kereskednek villamos energiával a piaci szereplők?

Természetesnek vesszük, hogy van áram a konnektorban, működik a klíma, megy a fűtés, működnek az üzemek és a gyárak. Mindehhez villamos energiára van szükség, amely éppen olyan árucikk, mint a szén, az olaj, vagy a különböző mezőgazdasági termékek. Hogy kik és hogyan adják-veszik ezt a láthatatlan árucikket, annak az MVM Partner Zrt., az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedője szakértőinek segítségével jártunk utána. (X)

A jelenlegi helyzetben jelentősen felértékelődött az energiabiztonság, a pandémia során minden korábbinál egyértelműbbé vált, hogy a biztos ellátás létkérdés. Sokan azonban bele sem gondolnak, hogy hogyan is jut el az energia a fogyasztókig. Aki mégis, annak akár misztikusnak is tűnhet az áram kereskedelme. Pedig valójában ez éppen olyan tevékenységet jelent, mint bármilyen más termék adásvétele.

Csak az áramot nem az üzletekben vagy a városi piacokon értékesítik, hanem az úgynevezett áru- vagy angol kifejezéssel commodity-piacokon.

Ezeken a felületeken sok más termékkel – például arannyal, mezőgazdasági termékekkel vagy éppen olajjal, szénnel, földgázzal – kereskednek, többnyire homogén tömegárukkal. Ilyen commodity termék az áram is. Az MVM Partner alapvetően villamos energiával kereskedik, mint az MVM Csoport egyedüli villamosenergia-nagykereskedője. Emellett a szén-dioxid-kvóták, a szén és a zöld bizonyítványok piacán is aktív. A villamosenergia-kereskedelem területén a vállalat nemzetközi lefedettsége ma már mintegy 17 európai országra terjed ki.

“Mintegy 50 meghatározó árupiac létezik, ezeken összesen mintegy százféle termékkel kereskednek. A commodity termékeknek két alaptípusa létezik, a hard, vagyis kemény és a soft, vagyis puha. Az előbbi kategóriába tartoznak a primer energiaforrások, bányászott termékek, alap fémek. A soft besorolás pedig a mezőgazdasági termékeket, élő állatokat illeti, így többek közt a búzát, kukoricát, kávét, szóját, kakaót vagy éppen a sertéshúst” – mondta Hazlach András, az MVM Partner Zrt. proprietary kereskedelmi igazgatója. − “Az áram, mint »árucikk« jellegében persze különbözik a többiektől, piaca azonban lényegében azokkal megegyezően működik. Az árakat a kereslet és kínálat alakítja, azaz a villamos energia is olyan soft típusú termék, mintha almával kereskednénk.”

Az áram nagykereskedelme az úgynevezett szervezett piacok (tőzsdék) mellett gyakran cégek között kötött kétoldalú, úgynevezett OTC (over-the-counter, azaz tőzsdén kívüli) ügyletek formájában is megvalósul. Az OTC-piac bilaterális, két cég közötti megállapodást és kereskedést jelent, általában egy keretszerződésen keresztül, közvetlenül a felek között. A tőzsdei kereskedés pedig a hagyományos részvénypiacokhoz hasonlóan működik, fontos funkciója, hogy kiküszöböli a partnerkockázatokat, hiszen a kereslet és a kínálat a tőzsdei platformon keresztül közvetetten és nem közvetlenül (mint az OTC esetében) találkozik. Az áram piacán emellett léteznek tenderek, működnek brókerplatformok is. Mindezeket pedig komoly informatikai infrastruktúra szolgálja ki, illetve ez teszi lehetővé a hozzájuk való csatlakozást.

Az energiapiacoknak több típusa létezik – hangsúlyozta Varga Viktor, az MVM Partner eszközalapú kereskedelmi igazgatója.

Az MVM Partner többek között a villamosenergia-nagykereskedelmi piacon van jelen, amely az úgynevezett sztenderd és nem sztenderd, fizikai, illetve pénzügyi termékek kereskedelmét jelenti nagy tételben, akár nemzetközi szinten. Az áramot úgy lehet termékké tenni, ha meghatározzuk, hogy mikor akarjuk azt felhasználni. A sztenderd termékek közé tartozik például a zsinóráram, angol kifejezéssel baseload, ami gyakorlatilag állandóan, éjjel-nappal ugyanazt a teljesítményt jelenti, a folyamatos termelést, akár másnapra, akár a következő évre vonatkozóan. Szintén sztenderd az úgynevezett csúcstermék, amely a jellemző munkaidőhöz igazított termék, tehát olyan áramot jelent, ami például hétfőtől péntekig, 8 és 20 óra közötti időszakban érhető el. Mindemelett éjszaka is szükség van áramra, ez az úgynevezett off-peak, csúcson kívüli termék, amely az előző példánál maradva az este nyolc és reggel nyolc közötti időszakra vonatkozik. Ugyanakkor további termék lehet akár a hétvégi áram is. Ezek előre meghatározott „csomagok”. A nem sztenderd termékek pedig gyakorlatilag bármilyen időszakra vonatkozhatnak, amire a vásárló kereskedőnek szüksége van. Ha például valakinek éjfél és reggel hat között van szüksége áramra, akkor ilyen konstrukcióban is vásárolhat.

A fizikai termékek a villamosenergia-rendszer infrastruktúráján (lényegében a vezetékeken) keresztül leszállításra és felhasználásra kerülnek, a pénzügyi terméket azonban soha nem szállítják le. A villamosenergia-kereskedők jellemzően nemcsak az árammal kereskednek, hanem olyan termékekkel is, amelyek hatással vannak az áram árára. Ezek ugyanis lehetővé teszik a különböző árkockázatok kezelését.

“Ha például a szén ára emelkedik, akkor az ebből termelt áram is drágább lesz, ha viszont van szenünk, amit az emelkedő ár miatt drágábban adhatunk el, csökkenthetjük a veszteséget, vagy növelhetjük a nyereséget. Szénnel csak pénzügyi úgynevezett »paper« termékként kereskedünk szervezett piaci keretek közt, fizikai szállítási érdekeltséggel ezen a piacon természetesen nem rendelkezünk, de az ármozgások kezelése miatt fontos eleme portfóliónknak. Egy villamosenergia-kereskedő így a szén, a szén-dioxid kvóták és a zöldbizonyítványok piacán is aktív” – mondták az MVM Partner Zrt. szakértői.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom