Kövess minket!

Marketing

Dolgozhatunk-e az oroszoknak?

Hol húzódnak a PR-szakma etikai határai? Elkerülhető-e a hazugság a kríziskommunikációban? Kik a veszedelmes ügyfelek, és mire számíthat az, aki a zűrös ügyek ellenére is elszegődik egy ügynökséghez? Többek között ezek a témák is felmerültek a 20. Kríziskommunikáció Meetupon.

Már maga a válsághelyzet kihirdetése is etikai kérdéseket vet fel, hiszen a munkavállalók életét befolyásoló, a személyiségi jogokat és akár a közbiztonságot is érintő kihatásai lehetnek – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Gábor válságkezelési és válságkommunikációs szakember. Fontos, hogy elsőként a saját munkatársaink, majd az üzleti partnereink értesüljenek a krízisről, hiszen titokban tartani úgysem sokáig lehet. És míg a hazugság tankönyvi tilalma az esetek többségében megáll, a teljes igazságot nem feltétlenül kell kifejteni. Mindenképpen kerülendő az egyes személyeket érintő vélekedések közzététele, és ellenjavallt az erős érzelmek kimutatása is. A potenciális válsághelyzetekre érdemes előre felkészülni: a szimulációk mellett a szövetségesek megnyerése is fontos feladat. Amiről pedig sosem szabad elfeledkezni: a válság kezelése nem csak, sőt, nem elsősorban kommunikációs feladat.

Ha ég a gyár, elsőként a tüzet oltjuk el, utána írunk sajtóközleményt.

A szövetségek felelőssége

Ha kommunikációs cég vagyunk, az ügyfeleink is jelenthetnek végzetes veszélyforrást. Erre hozott példát Sztaniszláv András stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PersonaR vezetője, aki a Bell Pottinger-ügy tanulságait osztotta meg a hallgatósággal. Mint azt mi is megírtuk, az ügynökség egy erősen politikai töltetű dél-afrikai kampányba bukott bele, melyet a közvélemény és a szakmai szervezetek is rasszistának és súlyosan etikátlannak minősítettek. Kérdés, hogy a központi iroda szétesése után mi lesz azon munkavállalók sorsa, akik egyáltalán nem dolgoztak a problémás megbízásokon. De vajon naivnak tekinthető-e az a szakember, aki az elmúlt évtizedek ellentmondásos megbízásainak ismeretében mégis az adott ügynökséget választja?

Egyáltalán: milyen ügyfeleket szabad elvállalnunk? Dolgozhatunk-e például az orosz idegenforgalmi hivatalnak az Egyesült Királyságban, és csak akkor mondjunk nemet, ha éppen a Londonban elkövetett politikai gyilkosságokat szeretnék a segítségünkkel eltussolni? – hoz egy elméleti kérdést a szakember. Semmi sem fekete-fehér: egy megvalósult kampány során például a kemény diktatúrának tekinthető Sri Lankába szerveztek sajtóutat, azonban a résztvevők írásait semmilyen etikátlan módon nem befolyásolták, így betekintést engedve a világ számára egy kevéssé ismert és meglehetősen zárt ország életébe. Ez vajon elítélendő lenne?

De nem úszták meg a szakmai szervezetek sem. A PRCA ugyan kizárta tagjai közül a Bell Pottingert, amikor nyilvánvalóvá vált az etikai vétség, de a gyanúsítás idején még gond nélkül szerveztek rendezvényt az ügynökségnél. Az egyéni szakembereket tömörítő CIPR pedig senkit sem marasztalt el – a nem elmarasztalással végződő vizsgálatokról pedig információt sem adnak. És eleve szerepel a szakmai szövetségek etikai kódexében, hogy egymás hírnevét nem rontják. Így viszont hogyan döntik el, hogy mikor, mi alapján indítanak valaki ellen eljárást?

Vagyis a transzparencia fájóan hiányzik a szövetségek működéséből.

Az előadó elrettentő példaként megosztotta a Bell Pottinger alapítója, Lord Bell BBC Newsnight-ban sugárzott interjúját is, amelyben szinte minden kerülendő kommunikációs elem megtalálható:

 

 

 

Nem kellenek az ügynökségek?

Szintén tabukat döntögetett Szólás T. Miklós, aki az employer branding kapcsán kifejtette: egyelőre a 3T – Titkok, Trollok, Tiltások – uralják a vállalatok HR-stratégiáját, és nem maga a hazugság, hanem a hazugságtól való félelem okozza a legnagyobb problémát. Holott a cégnek nem is kellene kommunikációra költenie, hiszen minden munkatársa információhordozó.

Ők menőznek és ők panaszkodnak.

Be kell látni, hogy ma már nem a cég választ a „jelöltek” közül, hanem egyre inkább meg kell becsülni a vállalat iránt érdeklődő embereket, számukra kínálni vonzó és rugalmas alternatívákat. Ennek az első lépcsője lehetne akár a több évtizedes, elavult struktúrájú álláshirdetések és munkaköri leírások újragondolása is – állítja a szakember.

Új idők új válságai

Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő (vele készült interjúnk itt olvasható) PhD-dolgozatából osztott meg fontos tanulságokat. Úgy véli, hogy a hazugság mindannyiunk életének szerves része, és élethelyzettől és tárgytól függően foglalunk helyet az etikus-pragmatista tengelyen. Az új médiumok pedig újfajta kihívások elé állítják a szakembereket: az emberek véleménye egyre polarizáltabb, állásfoglalásuk gyakran érzelmileg telített, viszont könnyebben meg is változtatható. Ehhez több csatornán egyszerre kell profin kommunikálni, miközben figyelembe kell venni, hogy ma már a hagyományos csatornák akár egy élő Facebook-videóval is megkerülhetőek és legyorsulhatóak. A nem hivatalos forrásból származó felhasználói tartalmak lassan egyenértékűek a hivatalos médiában megjelenő hírekkel (sőt, utóbbiak is gyakran a felhasználói tartalmakat közlik már újra), a hivatalos kommunikáció késlekedése esetén pedig különösen hajlamosak betölteni az információs vákuumot, akár konteókkal is.

Mindenki a saját erkölcsi mércéje alapján értékel, és nincsenek többé kapuőrök.

Már nem bagatellizálható egyetlen felület sem, hiszen kis blogok, egyedi Facebook-posztok is kirobbanthatnak válságokat, amelyek ráadásul – a korábbi modellekkel ellentétben – már nem csengenek le végérvényesen, hanem kiszámíthatatlan módon bármikor újra feléledhetnek. Az új körülmények közepette pedig az analóg világtól elszakadt, speciális felkészültségű szakemberekre van szükség.

Az ügyfélnek tényleg mindig igaza van?

Új elvárásokat támaszt a korábban mostohagyerekként kezelt ügyfélkapcsolat is – hívja fel a figyelmet Vas Dóra kommunikációs tanácsadó. Ugyan a legtöbb vezető nem szívesen beszél erről a területről – vagy azért, mert nem büszke a teljesítményére, vagy éppen azért, hogy ne bátorítsa fel a fogyasztókat -, abban kivétel nélkül egyetértenek, hogy az ügyfelek márpedig hazudnak, egyre többet és egyre gátlástalanabbul. Az alaptalan vádak és a rosszindulatú értékelések, bejegyzések hajlamosak megbénítani a szervezetet, miközben az egyre hisztérikusabban követelőző ügyfelek vélt vagy valós problémáikra azonnali és tökéletes megoldást várnak, a nekik tetsző csatornán. Nincs idő az alapos vizsgálatra, a tankönyvi, többlépcsős kommunikációs protokollok követésére – miközben a törvényi előírásokon, adatvédelmi és személyiségi jogi rendelkezéseken könnyű zátonyra futni. A panaszhisztéria ellen is találni azonban módszereket. A szakember három fontos tényezőt említ:

  1. Az ügyfélpanaszok kezelése kerüljön stratégiai szintre a cég életében; ne az ügyfélszolgálat értesüljön mindenről utolsóként, miközben magára van hagyva azzal, hogy „oldja meg” a problémákat.
  2. Megfelelő folyamatokkal előzzük meg a panaszkodást. Ilyen lehet például a megrendelés könnyű lemondása, de akár az apró meglepetések is.
  3. Biztosítsunk egyszerű lehetőséget a visszajelzésre. Ezzel nem frusztráljuk tovább a panaszost, miközben több pozitív értékelést is bevonzunk, ami erkölcsi tőkét jelenthet a szervezetnek a viharok idején.

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom