Kövess minket!

Marketing

Direkt neked! Direkt neked?

A digitális reklámpiac egyik fő szakmai iránya a minél pontosabb célzás, a minél testre szabottabb kommunikáció. Kérdés azonban, hogy mennyire szeretjük a személyre szabott reklámokat? Erről a kérdésről Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója tartott előadást a Digitálián, friss kutatásuk eredményeit bemutatva.

A felnőtt internetezők körében készült kutatásból kiderült, hogy alapvetően nagy a fogyasztók ellenállása a reklámokkal szemben. A megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem szereti a reklámokat, 76 százalékukat zavarják a hirdetések, 79 százalékuk pedig igyekszik elkerülni őket. A kép azonban nem egységesen sötét: 63 százalékuknak tetszenek bizonyos reklámok, 40 százalékuk szokott „neki szóló” hirdetésekkel találkozni, a válaszadók harmada pedig odáig merészkedik, hogy a reklámokból hasznos információkhoz lehet jutni.

Ha az egyes médiatípusokban megjelenő hirdetéseket nézzük, a netezők a tévéreklámokat és az óriásplakátokat tartják a leginkább figyelemreméltónak, ám a digitális hirdetéseket tekintik kifejezetten nekik szólóknak. Ha az online eszköztáron belül vizsgáljuk, hogy mely csatornákon szoktak kifejezetten személyre szóló reklámokkal találkozni, akkor a hírlevelek, e-DM-ek vezetnek, amelyeket a közösségi média és a webáruházak követnek. Ezek egyike sem meglepő, hiszen az e-mail marketing itthon alapvetően beleegyezéshez kötött; a közösségi média idehaza kis túlzással még mindig egyenlő a Facebookkal, amely remek célzási opciókat kínál; míg a webáruházak professzionálisabb része komoly eszköztárral monitorozza a látogatók viselkedését. Érdekes azon elgondolkodni, hogy a mezőny második felében tanyázó híroldalak vajon hol szerepelnének néhány év múlva egy hasonló kutatásban, amikorra a programozott vásárlás már – vélhetően – érettebb szakaszba jut, és fokozottabban épít a lokális prémium inventoryra a magyar piacon is.

Az NRC azt is tudni akarta, hogy milyen típusú célzási metódusokat azonosítottak a fogyasztók az őket megszólító kampányok során. A legtöbben (50 százalék) találkoztak olyan hirdetéssel, amely egy általuk korábban keresett terméket/szolgáltatást reklámozott. Ezt az érdeklődési körnek megfelelő hirdetések (44 százalék), a korábbi online vásárlásokkal összefüggő reklámok (42 százalék), a Facebook-aktivitáshoz kapcsolódó hirdetések (31 százalék) és a személyes adatokkal összefüggő üzenetek (26 százalék) követik.

Az internetezőknek azonban mindössze a 31 százaléka örül a személyre szabott hirdetéseknek, az ilyeneket rendszeresen kapók körében ez az arány magasabb (49 százalék), ám még mindig szűk kisebbséget jelent. A személyre szabott reklámok mellett szóló érvek között felmerült az, hogy ezek érdekesebbek; jobban találkoznak a felhasználó érdeklődésével; „kapóra jönnek”, mert egy konkrét kérdésre, érdeklődésre adnak választ; „figyelnek” a fogyasztóra, azaz figyelembe veszik az igényeit; és egészében véve kevésbé zavaróak, mint az emberre vacsora közben a televízióból rátörő hüvelygombareklámok.

A legtöbb pozitívumnak persze megvan az árnyoldala is, így miközben öröm a figyelem és a relevancia, ijesztőnek tűnik a fogyasztók számára a személyre szabott reklámokkal kapcsolatban az erőszakosság, a nyomulás, a magánszférába való behatolás, „a nagytestvér figyel” érzés. Voltak olyan vélemények, amelyek szerint ezen elvileg releváns hirdetések valójában annyira nem „nekem szólóak”, azaz hiába a célzás, nem találják el, hogy a felhasználó mire vágyik. Visszatérő ellenérvként merült fel az ügyetlen, de legalábbis nem elég kiforrott remarketing következménye. Azaz olyan hirdetésekkel bombázzák a felhasználót, amely már tárgytalan, mert megvette, amire szüksége volt; de az is előfordul, hogy egyszerűen „csak” nézelődött, nem volt komoly vagy legalábbis azonnali a vásárlási szándék, így irritáló a folyamatos „üldözés”.

E kérdések egy része technikailag kezelhető, ám nagyobb részük a marketing szintjén, a márka és a fogyasztó közeli, de nem zavaró kapcsolata révén orvosolható. Az, hogy az érvek és az ellenérvek gyakorlatilag ugyanazon tényezők köré rendeződnek, azt sugallja, hogy a márkáknak nagyon vékony mezsgyén kell ügyesen egyensúlyozniuk. Van azonban egy olyan fogyasztói frusztráció, amelyet egy márka önmagában nehezen tud kezelni: ez pedig az a helyzet, amikor üres a zsebünk, így hiába találnak meg minket a legizgalmasabb, leginkább nekünk szóló reklámok, azok valójában nem nekünk szólnak. Hozzátartozik ugyanakkor, hogy – nem kizárólag a digitális térben és nem kifejezetten a személyre szabás szempontjából – az alapvető marketingfeladat, hogy megtaláljuk a valóban fizetőképes keresletet.

Ha egy marketinges a személyre szabáson gondolkodik, fogyasztói oldalról azt kell figyelembe vennie, hogy e hirdetések a hagyományos reklámokhoz képest hasznosabbak (45 százalék), „kevésbé zavaróak” (40 százalék), és szívesebben megnézik őket a fogyasztók (40 százalék), ám eközben 63 százaléknyian az adataikkal való visszaélésként élik meg őket, 62 százaléknyian tolakodónak, 56 százaléknyian pedig agresszívnek tartják az ilyen kampányokat.

A legszívesebben azt vesszük, ha az általunk látogatott e-kereskedelmi oldalakon megvalósított aktivitásaink (keresés, vásárlás) alapján kapunk újabb ajánlatokat, ettől messze lemaradnak a Google- és Facebook-aktivitásokra ilyen-olyan módon építő ajánlatok. Persze közhely, de (szinte) mindenki megvásárolható. Így míg a netezők 63 százaléka aggódik amiatt, hogy a márkatulajdonosok túl sokat tudnak róluk, 46 százalékuk kész megadni az adatait, ha ezért cserébe valamilyen előnyre tesz szert. A válaszadók 22 százaléka számára motiváló, hogy ily módon valóban neki szóló hirdetéseket és ajánlatokat kaphat, 26 százalékának jelentenek jó üzletet a személyre szabott szolgáltatások, 36 százaléka számára pedig meggyőző érv, ha így olcsóbban juthat az adott cég termékeihez, szolgáltatásaihoz.

Alább kapcsolt dokumentumként elérhető a teljes kutatási prezentáció.

A kutatásról

Az NRC felmérése a 18–75 éves magyar internetezők körében zajlott 2015 augusztusában, ezer fő megkérdezésével. A kutatás mintája nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és internetezési gyakoriság változókra reprezentatív.

 

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom