Kövess minket!

Marketing

Csökkent a magyar fogyasztói bizalmi index

Az első negyedévben tapasztalt jelentős javulás után a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe kis mértékben csökkent, 43 pontról 41-re a második negyedévben, Magyarországon. Az index három összetevője közül személyes pénzügyi helyzetét a válaszadók 14 százaléka látja kedvezőnek a következő tizenkét hónap során. Ugyanebben az időtávlatban a munkahelyi kilátásokat 6 százalék ítéli meg jónak vagy kiválónak. A jelenlegi időszakot pedig 7 százalék tartja megfelelőnek arra, hogy megvásárolja, amit szeretne vagy amire szüksége van. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen ötvennyolc országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.

Ha az idei második negyedév mutatóit összehasonlítjuk a tavalyi hasonló időszakéval, akkor jelentős javulást látunk. Egy évvel korábban személyes pénzügyeinek alakulását csak a magyar megkérdezettek 9 százaléka látta pozitívan, míg a munkahelyi kilátásokat 3 százalék. Itt az emelkedés 5, illetve 3 százalékpont. A fogyasztói bizalmi index harmadik alkotó része: „Tekintettel az árakra és az ön személyes pénzügyi helyzetére, a mostani időszak megfelel arra, hogy megvásárolja, amit szeretne, és amire szüksége van?” Erre a kérdésre a felmérés résztvevőinek 4 százaléka adott igenlő választ, a múlt év második negyedévében lebonyolított felmérés során. Ennél 3 százalékponttal magasabb az idei második negyedévi mutató.

Nyakig eladósodva

Megélhetési költségeinek fedezése után szabadon elkölthető pénzéből vagy egy részéből a magyar megkérdezettek legnagyobb hányada hiteleket vagy kölcsönöket törleszt (28 százalék), az idei második negyedévben. Félretesz 18, lakását újítja fel vagy berendezi 16, új ruházati cikket vesz 13 százalék. Utána következik a nyaralás, üdülés 12, otthonon kívüli szórakozás 11, új műszaki cikk vásárlása 8 százalékos említéssel. Befektetési vagy részvényalapra a válaszadók 3 százaléka fordít pénzéből, és hasonló aránya nyugdíjalapra. Ugyanakkor a megkérdezett magyarok 40 százaléka azt mondja, hogy nem marad szabadon elkölthető pénze.

Globális kitekintés

Európa huszonkilenc vizsgált országában a megkérdezett fogyasztók átlag 21 százalékának nem marad szabadon elkölthető pénze, miután gondoskodott megélhetéséről, szintén az idei második negyedévben. Átlagosan Európában a szabadon elkölthető pénz felhasználási céljai között legtöbben a megtakarítást említik (33 százalék). Új ruházati cikket vásárol 30, üdül, nyaral 28, hiteleket vagy kölcsönöket törleszt 26 százalék. További sorrend: otthonon kívüli szórakozás 23, lakás felújítása vagy berendezése 20, új műszaki cikk 16, nyugdíjalap 8, befektetési vagy részvényalap 5 százalék.

Negyedévenként méri fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat ötvennyolc országban, köztük Magyarországon a fogyasztói bizalmi indexet. A régiók közül világszerte Európában legalacsonyabb az átlag, 71 ponttal, ahogyan az előző két negyedévben is. A mutató 100 pont alatt pesszimizmust jelez, fölötte pedig optimizmust.

A legalacsonyabb indexet elért tíz ország közül kilenc európai: Sereghajtó Portugália (33 pont), ahogyan az első negyedévben is. Előtte Olaszország és Magyarország (41-41) áll. Őket követi Horvátország (45), Görögország (47), Spanyolország (48), Dél-Korea (51), Franciaország (53), Bulgária (61) majd Szlovákia (62).

– Amíg Európában a fogyasztói bizalom kezd egyenletesen alakulni, mivel a pénzügyi feltételek stabilizálódtak, addig a munkahelyekkel kapcsolatos várakozás, személyes pénzügyi kilátás és a vásárlási hajlandóság javult a világ három legnagyobb gazdaságában, az USA-ban, Kínában és Japánban. S ez előnyösen hat a világ többi részére – állapítja meg Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezető gazdasági szakértője. – Ennek ellenére maradhatnak aggodalmak. Makrogazdasági fejlemények lassíthatják, hogy a fogyasztás visszatérjen a korábbi szintre, és csökkenthetik a keresletet lakásra vagy más nagyértékű dolgokra. Ilyen makrogazdasági fejlemény lehet például, hogy a kamatok jelentősen emelkednek.

Ázsia optimista

Egyetlen régióban, Ázsiában a Csendes-óceáni térséggel együtt optimisták a fogyasztók, ahol a bizalmi index átlaga a közelmúltban negyedévről negyedévre növekszik, és legutóbb 105 pontot ért el. A többi Nielsen-régió mutatója: Észak-Amerika 96, Latin-Amerika 93, Közép-Kelet, Afrika, Pakisztán 91 pont.

A globális fogyasztói bizalmi index idei második negyedévi átlaga 94, szemben az első negyedévi 93 ponttal.

A világranglistát négy ázsiai ország vezeti: Indonéziában a legmagasabb, 124 pont az idei második negyedévi fogyasztói bizalmi index. Utána a Fülöp-szigetek következnek 121, India 118, majd Thaiföld 114 ponttal. A rangsorban következő Brazília és Kína mutatója egyaránt 110 pont. Rajtuk kívül még szintén a 100 ponton felüli, optimista tartományba esnek az Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong, valamint Malájzia.

Európában a legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet Svájc és Norvégia érte el, de mindkettő pesszimistának számít a maga egyformán 98 pontjával. Utánuk az élboly földrészünkön így alakul: Dánia 97, Németország 90, Ausztria 87, majd Törökörszág és Svédország 81-81 pont.

Fogyasztói bizalmi index a felmérés kezdete óta globálisan átlagosan és Magyarországon. Q1, Q2, Q3, Q4 az adott év negyedévének sorszámát jelenti.

Felmérés ideje

Globális átlag

Magyarország

2005-Q3

98

90

2006-Q1

96

83

2006-Q3

99

74

2007-Q1

97

66

2007-Q3

94

69

2008-Q1

88

67

2008-Q3

84

71

2009-Q1

77

52

2009-Q3

86

58

2010-Q1

92

61

2010-Q2

93

65

2010-Q3

90

54

2010-Q4

90

59

2011-Q1

92

41

2011-Q2

89

43

2011-Q3

88

37

2011-Q4

89

30

2012-01

94

32

2012-02

91

30

2012-03

92

37

2012-04

91

37

2013-01

93

43

2013-02

94

41

Forrás: Nielsen

Így készül az index

A Nielsen globális felmérését a fogyasztói bizalomról 2013. május 13-31. között végezték. Több mint 29 ezer fogyasztót kérdeztek meg ötvennyolc országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában. A minta mindegyik országban reprezentatív az Internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az internettel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. Az internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik internet-hozzáféréssel. Kínában a fogyasztói bizalmi index felmérését speciális módszerrel végezte a Nielsen, 3 500 személy megkérdezésével. A Nielsen Globális Omnibusz Kutatása 2005-ben indult. Ahol az index 100 pontnál kevesebb, ott a fogyasztók pesszimizmusát jelzi, míg 100 pont felett optimizmusukat tükrözi a közeljövő gazdasági kilátásairól. Az indexet a fogyasztók személyes pénzügyi helyzetének alakulására, országukban a munkahelyi kilátásokra vonatkozó véleménye, valamint a jelen időszak vásárlás szempontjából való megítélése alapján számítják.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom