Kövess minket!

Marketing

Bőven van mit tanulnunk a fiataloktól

Az X és az Y generáció a leginkább leterhelt, míg a hétvége legnagyobb nyertesei a szabadidőt illetően a Z generáció felnőtt korú tagjai, akik a többi nemzedékkel szemben rendkívül széles palettáját sorakoztatják fel a szabadidős aktivitásoknak. A filmnézés a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a felnőtt magyarok körében – derül ki a Kutatópont 2000 fős kutatásából.

A nagymintás kutatás során a kutatócég feltérképezte, hogy mekkora a generációk vélt szabadideje, és mivel töltik a pihenőidőt. Egy átlagos hétköznapon a hazai felnőtt lakosságnak 231 perce jut a rekreációra. Az Y és az X generáció tagjaira nagyobb teher tevődik, ennek következtében a szabad perceik száma is radikálisan kevesebb (átlagosan 177, illetve 166 perc).

A legtöbb szabadidővel hétköznap a veteránok nemzedéke rendelkezik (343 perc). Hétvégén szintén az X és az Y generáció tagjai a legleterheltebbek (297, illetve 295 percük jut pihenésre), míg a Z generációba tartozó felnőtt korúak egy hétvégi napon átlagosan 7 óra 17 percet szentelnek kikapcsolódásra. A felnőtt magyar lakosság legkedveltebb szabadidős tevékenysége a filmnézés, melyet a 18 évnél idősebb lakosság 90 százaléka végez legalább alkalmanként.

Film, film, film és shoppingolás

A Z generáció körében az átlagnál népszerűbb pihentető időtöltés a filmezés, az 1994–1995 után született felnőttek 96 százaléka foglalatoskodik ezen tevékenységgel ráérő idejében. Filmet egész évben néznek az emberek – derül ki a felmérésből –, más vizsgált szabadidős aktivitásokkal szemben azonban az átlagnál tágabb azok köre, akik kizárólag télen választják maguknak ezt az elfoglaltságot.

A Kutatópont 2000 fős felmérése rávilágított arra, hogy a magyar lakosság 86 százaléka szeret vendégségbe menni vagy vendégeket fogadni ráérő idejében, ami inkább hétvégi tevékenységnek számít. A baráti látogatás a Z, az Y és az X generáció körében gyakoribb, mint a baby boomerek vagy a veterán generáció körében.

További kedvelt és nagy arányban végzett szabadidős elfoglaltság a vásárlás (75 százalék), a párunkkal való időtöltés (74 százalék), a sorozatnézés (69 százalék), a kertészkedés (63 százalék), a rádió- vagy zenehallgatás (63 százalék), valamint a séta/kirándulás, amelyet a felnőtt magyar lakosság 55 százaléka űz szívesen eltérő időközönként.

A legaktívabbak

Megvizsgáltuk azt is, hogy a szabadidős tevékenységek kedveltsége szempontjából milyen különbségek figyelhetők meg a generációk között.

A kutatásból kiderült, hogy a Z generáció felnőtt korú tagjai a hétvégén rendelkezésre álló sok szabadidőből adódóan is szinte az összes vizsgált szabadidős tevékenység tekintetében a legaktívabb csoportot alkotják. Jelentős eltérés mutatkozik Z generációba tartozó 18 év felettiek és a többi nemzedék között az alábbi tevékenységeknél: tanul, tanfolyamra jár (46 százalék), étterembe/kávéházba/kocsmába jár (79 százalék), moziba jár (68 százalék), sportol (56 százalék) és szórakozni/diszkóba megy (70 százalék).

A Z generáció ugyanakkor az átlagnál kisebb mértékben szenteli idejét vallási tevékenységnek, barkácsolásnak, kertészkedésnek és sorozatnézésnek. A kevés szabadidővel rendelkező X és Y generáció az átlagnál gyakrabban tart vendégséget, illetve jár vendégségbe, sétál/kirándul, valamint vesz igénybe wellness-szolgáltatásokat. A baby boomer és a veterán nemzedék jelentősen elmarad a fiatalabb generációktól az étterem/kávéház/kocsma látogatás terén, a mozilátogatásban, a kulturális programon való részvételben, a külföldi utazásban, valamint a sportban. Diadalmaskodnak ellenben a sorozatnézésben, a keresztrejtvényfejtésben és a kertészkedésben.

Összevetve a két idősebb generációt azt tapasztaljuk, hogy a míg a baby boomer generáció aktívabb a vásárlásban/kirakatnézegetésben (70, illetve 52 százalék), az étterembe/kávéházba/ kocsmába járásban (38, illetve 20 százalék), a belföldi utazásban (42, illetve 26 százalék) és a sétában/kirándulásban (50, illetve 33 százalék), addig a veterán nemzedék nagyobb arányban szenteli idejét a vallási tevékenységeknek (39, illetve 28 százalék).

A budapestiek szívesen játszanak

További érdekessége a kutatásnak, hogy felmértük, a lakóhely miként befolyásolja a pihenőidő eltöltését. Budapest-specifikus tevékenység a számítógépes játék (56 százalék) és a sportolás (34 százalék). A fővárosban és a megyeszékhelyeken az országos átlagot meghaladja azok aránya, akiknek rekreációs portfóliójában megtalálható a könyvolvasás, a vásárolgatás, a wellnessezés, a mozilátogatás, a kulturális programon való részvétel, valamint a séta/kirándulás.

Mindeközben a vidéki kisebb városokban és a községekben a felnőtt lakosság nagyobb kedvet érez a keresztrejtvényfejtéshez, illetve a falvakban inkább megtalálhatók a barkácsolás szerelmesei.

Az átfogó vizsgálat rávilágított arra is, hogy az iskolai végzettség jelentősen differenciálja a szabadidős tevékenységek körét. Míg az alacsonyabb végzettségű lakosság körében kicsi hajlandóság mutatkozik a belföldi és a külföldi utazások iránt, valamint a wellnessezés, a könyvolvasás és a mozilátogatás is elmarad az országos átlagtól, addig a felsőfokú végzettségűek kisebb arányban néznek filmeket és sorozatokat, derül ki a Kutatópont felméréséből.

A középfokú végzettségűek körében a vásárolgatás a legnagyobb arányú aktivitás (81 százalék), és a számítógépes játékok iránt is nagyobb az érdeklődés e csoport esetében (59 százalék). A közép- és a felsőfokú végzettségűek, szemben az alacsonyabb végzettségűekkel, szabadidejükben szívesen látogatnak étterembe/kávézóba/ kocsmába és végeznek sporttevékenységet. A végzettség növekedésével dinamikus nő a mozilátogatás, a könyvolvasás, a kulturális programon való részvétel, a séta/kirándulás, valamint a wellnesstevékenység népszerűsége.

Rabcsánszki Laura

 

Nézze meg szerző teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom