Kövess minket!

Marketing

Biztonságtudatosság a kibertérben is

A biztonságtudatosság nem állapot, hanem egy folyamat, amely rendszeres tájékoztatást és oktatást igényel, hiszen az incidensek száma és fajtái folyamatosan bővülnek, egyre újabb módszerek jelennek meg a bűnözők palettáján.

Egy 18 éves német-iráni kettős állampolgár előbb kilenc emberrel végzett lőfegyverével, majd öngyilkos lett egy müncheni bevásárlóközpontban. Mint utóbb kiderült, az ámokfutó Ali David Sonboly egy lány feltört Facebook profilja mögé bújva igyekezett az interneten “megismert” fiatalokat a közeli McDonald’s éttermébe csalni, ahol lövöldözni kezdett.

Az ESET szakembereinek tapasztalata szerint általában sokkal többet feltételezünk saját biztonságtudatosságunkról, mint amilyen erős az a valóságban. Egy 2013-as, a North Carolina State University által végzett vizsgálat során a megkérdezettek 89 százaléka a teszt előtt biztosan állította, hogy őt egyáltalán nem lehet becsapni adathalász e-mail üzenettel, ám a próba során azok aránya, akik képesek voltak megkülönböztetni a legális leveleket az adathalász üzenetektől, már mindössze 7,5 százalék volt.

A vonzó (akár hamis) fotót tartalmazó profilokra a statisztika szerint sokkal többen kattintanak. Már egy 2008-as kísérletnél bebizonyosodott, hogy egy hamis adatlap, valamilyen szimpatikus kísérőszöveg és impozáns fotó segítségével pár nap alatt száz fölötti “barátot”, “ismerőst” produkált. Valójában azonban sosem tudhatjuk, a magát bemutató személy valóban valós-e, illetve az, akinek mi gondoljuk. Nagyon sok a kíváncsi, hiszékeny felhasználó, aki szinte mindenre kattint, mint ahogy láthattuk ezt korábban a jól ismert “Mi az indián neved?” témájú átverés esetében.

A szülők felelőssége rendkívül nagy, így folyamatosan tanulniuk kell, hogy megértsék az online világ újdonságait, illetve azt, hogy mit csinálnak gyermekeik nap mint nap a számítógép előtt, vagy okostelefon használata közben.

Az online biztonságban is sokat számít, hogy mit veszünk észre, és mit hiszünk el. A hoaxok, spamek, social engineering trükkök sajnos már mindennaposnak számítanak, ezért az óvatosság, az úgynevezett forrás kritika, illetve a józan gondolkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a csalásokat, átveréseket megkülönböztessük a hiteles hírektől, üzenetektől.

A közösségi oldalakon lehetőleg ne jelöljünk vissza ismeretleneket, és soha ne beszélgessünk idegenekkel, és kérjük meg gyermekeinket, hogy ők se tegyék! Hasznos lehet, ha gyermekeink előzetesen megbeszélik velünk az új ismerős felvételét és saját fotóinak megosztását a közösségi oldalakon.

Ismeretlenekkel való esetleges személyes találkozás előtt hasznos, ha minél több platformon felvesszük vele a kapcsolatot, ezért kérjünk privát e-mailcímet, konkrét közösségi oldali linket, és telefonszámot. A valódi személyeknek általában mindig van pár Facebook ismerőse, LinkedIn partnere, vagy Twitter követője, így ezek segítségével a hamis profilok könnyebben kiszűrhetők. Ha valaki vonakodik az alternatív csatornákon történő kapcsolatfelvételre, például mereven elzárkózik a telefonos kapcsolattartástól, az mindenképpen gyanús jel lehet. A személyes találkozásnál mindig tudjon róla valamelyik családtagunk, barátunk, hogy pontosan hova, és kivel mentünk.

Mindenkinek meg kell értenie, hogy az online felületeken elsősorban a jelszavaink védik magánéletünket. A kellően erős, rendszeresen változtatott és minden helyszínen egyedi jelszóra, a lehetőség szerint mindenhol alkalmazott kétfaktoros hitelesítésre úgy kell tekintenünk, hogy az nem csak a mi adataink védelmét szolgálja, hanem családtagjainkét, barátainkét is. A statisztikák rendre azt mutatják, hogy az ismerősök nevében érkező levelekre, üzenetekre, linkekre sokkal könnyebben rákattintunk, így saját óvatlanságunkkal könnyen veszélybe sodorhatunk másokat is.

A Sicontact Kft., az ESET magyarországi disztribútorának számára különösen fontos a fiatalok online életének védelme, ezért a cég igyekszik olyan kezdeményezéseket támogatni, amelyek segítik a kiemelten veszélyeztetettnek számító fiatalok digitális biztonságát. Ennek jegyében jött létre szakmai partnerség a Sicontact Kft. és a KOMA Bázis közösségi színház között. A KOMA cyberbully című előadása során valós történeteket felhasználva kilenc fiatal meséli el saját élményeit a virtuális kommunikációról, a virtuális életről, bemutatva az online zaklatás kegyetlen világát.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom