Kövess minket!

Marketing

Az okostelefonok bekebelezhetik a fényképezőgépek piacát

Nem országspecifikus a jelenség, sokkal inkább egy világméretű trend része: manapság már szinte mindenki a telefonjával fotóz. A fényképezőgép-készülékeknek pedig maradt mindössze 3 százaléknyi piacrész, igaz, a magas árkategóriában.

A különböző életesemények fényképen való megörökítése jellegzetes fogyasztói szokás, viszont az eszközhasználat ezen a téren az elmúlt években jelentősen átalakult. Egy a fotószektorban érdekelt vállalat nemrégiben publikált kutatási eredményei szerint Magyarországon évente több mint 4 milliárd digitális fotó készül. Ezzel egyidejűleg azonban az újonnan eladott digitális fényképezőgépek piaca évek óta leszálló ágban van. A jelenség egy világszintű trend következménye:

a lakosság egyre növekvő része manapság már mobiltelefonjával fényképez, így a telefonok kezdik kiszorítani a klasszikus fényképezőgépeket a digitális fényképkészítés piacáról.

Az elmúlt évekre visszatekintve kijelenthető, hogy az újonnan értékesített kompakt fényképezőgépek piaca lényegében eltűnt, helyüket egyre inkább az okostelefonok vették át. Gyártói oldalról is megfigyelhető az átalakulás: egyre kevesebb fényképezőgép-gyártó van jelen az olcsó, belépő szintű kompakt fényképezőgép osztályban. Pár évvel ezelőtt még csak belépő szinten történt meg ez a váltás, viszont az elmúlt egy-két évben képrögzítés-technológiailag már annyit fejlődtek az okostelefonok, hogy a középső tudástartományban (bridge kompaktok) is beleharaptak a digitális fényképezési piacba.

Nehéz a váltás a kategóriák között

Sokáig úgy tűnt, hogy a cserélhető lencsés kompaktok (MILC) leválthatják a digitális tükörreflexes (DLSR) fényképezőgépeket, ám az idő bizonyította, hogy jól megférnek egymás mellett. Ugyanis nem könnyű a váltás egyik kategóriáról a másikra, mert jelentős beruházást igényel, másrészt a MILC fényképezőgép-kategóriának is vannak korlátai. Mivel a MILC- és DSLR-kategóriás gépeknek az eladási átlagára jelentősen magasabb (95.000 Ft) mint a fix kompaktoké (51.000 Ft), darabszámban e két kategória nem összemérhető a 2016-ban még mindig több eladást produkáló klasszikus kompakttal. A MILC a többi szegmenssel való összevetésben mindössze 1 százalék alatti piacrészt szerez.

2017 első negyedévében a trend folytatódni látszik: az okostelefonok már az értékesítési összforgalom 97 százalékát adják, a fényképezőgépeknek mindössze 3 százaléknyi tér maradt.

Tovább csökken a fotópiac

A fényképezés végeredményét nagyban befolyásolja a használt készülékek tudása. Az okostelefonok 2016-ban valamennyi megapixel-tartományt egyértelműen uralták. A cserélhető lencsés készülékek használata 12 megapixelen és afölött jellemző. A belépő szintű kompaktok a 12-14 megapixeles szenzortartományban fel tudják venni a versenyt az okostelefonokkal, ezen a téren tehát még az okostelefonoknak kell fejlődniük.

„Mi a GfK-nál úgy gondoljuk, hogy a fotópiac a jövőben tovább fog csökkenni, bár a visszaesés üteme éves szinten 25-30 százalékra fog mérséklődni” – állítja Sztupár Andrea, Product Head POS. “Ugyanakkor az okostelefonok piaca – köszönhetően a középső és felső ártartományban kínált telefonoknak – még mindig az enyhe növekedési fázisban van, ami szintén azt vetíti előre, hogy a fényképezők súlya a digitális képek piacán tovább fog csökkeni” – véli a szakember.

 

 

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom