Kövess minket!

Marketing

„Az nem működik, hogy csak várjuk az adatot”

Számos tényezőtől függ, hogy az egyes márkatulajdonosok hogyan viszonyulnak a médiaügynökségek kutatási szolgáltatásaihoz és adataihoz, így ez ügyben sem lehet Az Ügyfélről beszélni – derül ki Jobbágy Tamásnak, az MEC kutatási vezetőjének szavaiból, aki még egy izgalmas álomprojektet is felvázolt.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg, a médiaügynökségi kutatókkal foglalkozó melléklet részeként.

Jobbágy Tamás (fotó: MEC/Köő Adrien)

Az ügyfelektől gyakran hallani, hogy a médiaügynökségek – kereskedelmi szerepükön túl – a náluk fellelhető rengeteg információ, adat miatt hasznos partnereik.

Én a piacot több csoportra osztom: vannak olyan ügyfelek, akik szofisztikáltak, és érdekli őket a kutatási terület; vannak olyanok, akik szofisztikáltak, de nem igazán foglalkoztatják őket az adataink, és a munka rutinszerűen megy előre a maga útján; vannak olyanok, akiket csak tenderek idején érdekel, hogy mit adhat a kutatási terület; és vannak azok, akiknek többet nyújtunk, mint amivel kezdeni tudnak valamit. Nem lehet tehát Az Ügyfélről beszélni. Olyan ügyfelekből, akik értik a kutatási adatokat, érdeklődnek is irántuk, és hajlandóak áldozni is rájuk, kevés van.

Ha őszinték vagyunk, akkor világlik ki, hogy mit tud egy médiaügynökség, amikor egy tender megnyerését követően a sok csillogó-villogó ígéretet valósággá is tudja váltani. Miután egy ügynökség és egy ügyfél elkezd a mindennapokban együtt dolgozni, többnyire visszalépés következik be az igények terén. A recesszió egyfelől nem segítette a munkánkat, mert kevesebb az – emberi és anyagi – erőforrás. Másfelől viszont a nagyobb megfontoltság és a digitális fejlődés felértékelte a kutatási részleg szerepét.

Te hogyan épülsz be ebbe a rendszerbe?

Head of A&I vagyok. Néhány éve változott meg nemzetközileg a kutatási részleg neve MediaLabről Analytics & Insightra, ami mutatja a központ szándékát, miszerint ne laboratóriumi, visszavonultságot tükröző munkamódszert sugalljunk, hanem lépjünk előtérbe, az ügyfelek felé. Emellett jelzi az új név azt is, hogy elemzünk, illetve az insightok megalkotásában is szerepet vállalunk, durván megfogalmazva azzal foglalkozunk, hogy mi történik a kampányok előtt és után. Változás az is az életünkben, hogy miközben új feladatok kerültek hozzánk, másokat el kellett engednünk: például a kompetitív vagy TGI-elemzéseket, és a speciális MEC toolok használata is visszakerült a csoportokhoz.

Mire fordítjátok az így felszabadult időt, energiát?

Egyre markánsabban megjelennek a digitális feladatok: ad serving riportok elemzése, saját benchmarkadatbázis létrehozása, big data projektek, performance-mérések, értékelésük és vizuális ábrázolásuk. De ide tartozik a klasszikus tévé + online kérdések elemzése, a kapcsolódó mérések, megoldások. Ezeken a területeken sok szép feladat van, a kész megoldásokkal azonban még adós a piac.

Insightokkal főleg tenderek és éves tervezések alkalmával foglalkozunk mélyebben, amikor jobban meg kell ismerni egy-egy célcsoportot, fogyasztási trendet. Ilyen esetekben sok helyről jön össze az információ: a sztenderd közönségmérési és egyéb iparági adatokon túl házon belül elemzünk primer adatokat, szekunder adatokat vásárolunk, és a szokásos desk research mellett buzz monitoring adatokat is veszünk elemzésre.

Komplex feladat működő, az ügyfél számára hiteles insightokat létrehozni. Mekkora ebben a szereped kutatási vezetőként?

Ez csapatmunka. Önhitt dolog volna kijelentenie bárkinek, hogy ő az insightgenerátor, aki tudja a tutit. Az iparág jelentős mértékben támaszkodik benyomásokra, és ez erre a részre különösen igaz. Egyedül félremehetne a dolog, egy jól bevált csapat képes igazán hasznosat alkotni.

Beszélsz intuícióról, beleérzésről, miközben számos trend, például a big data a számok, az adatok mindenhatóságáról szól.

Ha insightokról van szó, lehet ugyan a big datát segítségül hívni, de a puhább tényezők kapnak nagyobb szerepet. A big data egyébként is olyan dolog, amellyel szeretünk kardozni, de valójában – leszámítva például azt, ahogyan a bankok a saját ügyféladatbázisaikat elemzik – relatíve kevés helyen foglalkoznak vele mélységében. A digitális analitika esetében is szükség van az intuícióra, mert helyén kell kezelni az adatokat. A digitális világban a módszerek még kiforratlanok, ebből óhatatlanul adódnak hibák.

Semmilyen adat nem tud annyira kristálytiszta lenni, hogy ne kellene mögé nézni. Szükség van tehát a tapasztalt, a médiatervezésben és a kutatási adatok értelmezésében jártas kollégákra. Emellett folyamatosan lépést kell tartani a változásokkal.

A munkád mekkora része napi rutin, és mennyi időd van a kísérletezésre?

Egy négyfős csapattal segítjük az MEC-t, ebből három fő főállású, mellettünk egy gyakornok dolgozik. Nálam landol a legkevesebb rutinfeladat, sokkal inkább gondolkodom, gondolkodtatok, ötletelek, persze ha szükséges, involválódom a napi projektek működtetésébe is. Ezenkívül koordinálom a tervezőcsapatokkal való egyeztetést, és gyakran járok ügyfelekhez. Sőt, feladatunk bizonyos szolgáltatások, így például az ökonometriai elemzések értékesítése is. Utóbbira megdöbbentően kicsi az igény az ügyfelek részéről.

Elég drága mulatság, milliós nagyságrend.

Annyira nem drága, nem kerül több millió forintba.

Miért nem látnak az ügyfelek fantáziát az ökonometriában?

Vannak olyan ügyfelek, akiknek az anyacége meghatározza, ki az a nemzetközi partner, akivel ökonometriai projekteken dolgozhatnak. Emellett vannak olyan látszólag nagy ügyfelek, akiknek első látásra könnyen lehetne pénzük rá, ám ha lebontjuk divíziókra, márkákra a tevékenységüket, máris megterhelőnek tűnik egy ilyen befektetés egy egység számára. A harmadik problémát az jelenti, hogy ritkán áll rendelkezésre megfelelő értékesítési adat, amely nem a gyárból kilépő termékekről, hanem a vásárlók tényleges fogyasztásáról mond valamit. Az elérhető adatok egy része pedig ritka, például a Nielsen havi adatai alapján nem lehet jó modellt készíteni. Szerencsére azért vannak ügyfeleink, akik hasznosnak látják az ilyen projekteket, és élnek is velük.

Feltételezem, ők ki is kalkulálják, hogy mennyi hasznot hoz a mérésből eredő pluszinformáció.

Ha egy ügyfél kellően eltökélt, és elárulja, hogy mekkora az egy vásárlóra jutó profit, könnyen számolhatunk ROI-t is.

Van erre példa? Érzékeny kérdés az adatok átadása.

Ha nagyobb időtávra akarunk ROI-t számolni, elég a factory out adat, az ökonometriához viszont szükség van a vevőoldali számokra. Van olyan ügyfél, aki sokévnyi együttműködés után is elzárkózik, míg mások a nagyobb időintervallumra szóló adatokat már rendelkezésre bocsátják. A magyar piacon nem egy ügyfél hajlandó átadni valóban mélységi adatokat, de potenciálisan lehetnének többen is. A nyugati piacokhoz képest zárkózottságot tapasztalunk. Feladat számunkra, hogy konkrét projektekkel kopogtassunk az ügyfeleknél, amelyek megindokolják, miért érdemes információt átadni. Az nem működik, hogy csak várjuk az adatot. Foglalkozunk például adatok több forrásból való összeterelésével és ennek vizualizációjával. Ez olyan szolgáltatás, amellyel oda lehet már menni az ügyfelekhez. Azt is meg lehet nézni, hogy az értékesítési adatoktól eggyel hátrébb lépve milyen olyan adatokat – incoming call, weboldal-látogatottság stb. – találunk, amelyek kevésbé érzékenyek, de hasznosak, és egy ökonometriai elemzés alapját adhatják.

A zártság abból ered, hogy a nyugati központok itthon egyszerűen letiltják az információk átadását, vagy a jó öreg bizalmatlanságról van szó, ami Magyarországot alapvetően is jellemzi?

Érzésem szerint kulturális sajátosságról van inkább szó. Másrészt, ha egy ügyfél nem partnerségre törekszik, hanem olcsó beszállítót akar magának, nem is különösebben érdeke az információk átadása. Az ügynökségeknek is van teendőjük: akkor jutnak hozzá az adatokhoz, ha nem csupán kérik őket, hanem tartalmat, indokot is biztosítanak az ügyfél számára. Ez egy tanulási folyamat, amelyben mindkét félnek meg kell tanulnia jól élni az adatokkal.

Említetted, hogy az értékesítési adatoktól visszalépve is lehet értékes adatokhoz jutni. Előző lapszámunkban a Vodafone marketingvezetője azt mondta, a branding KPI-okat is egészen az üzleti célokig kell visszafejteni. Mennyire jellemző ez a hozzáállás?

A márkaismertségi kutatások piacán is van még mit feszegetni. Kevés ügyfél méri rendszeresen a márkamutatókat. Pedig „tankönyv” szerint például az online kampányok két csoportba oszthatóak: egy performance-kampány esetében egyszerű a képlet, de egy brandingkampánynál nem tudunk mit kezdeni a kattintásokkal, ez esetben akkor tudjuk értékelni a kommunikáció teljesítményét, ha van márkakutatásunk. Nem beszélve arról, hogy a magyar piacon nem igazán léteznek vegytiszta kampányok: legyen egy kicsit branding, de azért kattintsanak sokan, és a kattintás nem brandingmutató.

Egyre több szó esik az attribúciós modellekről.

Ez nálunk is téma, a performance-kampányok esetében jön szóba. Ezeknek a modelleknek az a tétje, hogy ne pusztán az utolsó lépésnek tulajdonítsuk az eredményt – legyen szó a keresőből a márkaoldalra érkezésről vagy egy banner lekattintásáról –, hanem vizsgáljuk meg mélységében, hogy a fogyasztó mennyi és milyen kontaktussal szembesült. Ha ezt nem tesszük meg, és last click vakságba esünk, egyszer csak azt vesszük észre, hogy zuhan a fogyasztásunk.

Mit látsz jelenleg a legizgalmasabbnak a munkádban, és mi lenne számodra az álomprojekt?

Izgalmas kérdés, hogy egy ügynökségi kutatócsoport hogyan tud bizonyos aspektusból meghaladni egy kutatócéget. Utóbbi mögött sokéves tapasztalat, rengeteg módszertan, válaszadói panelek, hatalmas kutatói háttér áll, nincsenek viszont kampányokkal kapcsolatos elemi adatai. Egy ügynökség összes kampányának összes adata például már sok tízmilliós AV-számot jelent. Emögött ráadásul ott van az internetezők döntő többségének az elérése. Ha ebből az adathalmazból ki tudnánk szedni valamilyen viselkedési mintázatot, és következtetéseket tudnánk levonni reklám és ember viszonyáról, az eredményeket érdekes lenne összevetni a klasszikus, reprezentatív mintákon futó kutatásokkal. Vajon egy ezerfős minta visszaigazolja, amit mi kapunk, vagy nem? Ha igen, az nagyon jó, de ha nem, az is érdekes vitát indíthatna.

Van ennek realitása?

Nem sok, de álmodozni lehet. De mondok közelebbit: jó lenne, ha a tévénézési és az online videofogyasztási adatokat valamiképp össze lehetne hangolni. Ha az online videót valamiképp a tévéhez lehetne hasonlatosabbá tenni, és az ára is csökkenne, az FMCG-hirdetők kapnának az alkalmon. A piaci igény megvan, már dolgozunk rajta a magunk részéről.

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom