Kövess minket!

Marketing

Az internet átvette a vezető szerepet

Az Új Nemzedék Központ megbízásából 2016-ban ötödik alkalommal készítették el a négyévente lefolytatott Magyar Ifjúság Kutatást a Társadalomkutató Kft. és a Kutatópont. A 8000 magyarországi és 4000 határon túli 15-29 éves magyar fiatalból képzett reprezentatív minta megkérdezésével készült felmérés gyorsjelentéséből most elsősorban a média számára fontos eredményeket ismertetjük.

A 15-29 éves korosztály létszáma mintegy 1,7 millió fő; 29 százalékuk esik a 15-19, 35 százalékuk a 20-24, 36 százalékuk pedig a 25-29 éves korcsoportba. 68 százalékuk városokban él (Budapesten 15%). 48 százalékuk dolgozik, 34 százalékuk tanul, további 6 százalék pedig munka mellett folytatja tanulmányait. A korcsoport 10 százaléka házas, további 16 százalékuk élettársi kapcsolatban él. Mindössze 24 százalékuk költözött el otthonról, ezen belül 17 százalék saját lakásba. Egyre többen beszélnek valamilyen idegen nyelvet, jelenleg már 73 százalékuk, nyelvvizsgával azonban csupán 31 százalékuk rendelkezik, ez utóbbi érték stagnálást mutat 2012-höz képest.

A fiatalok szabadidős terei és tevékenységei alapvetően nem változtak a korábbi megkérdezéshez képest, továbbra is a képernyős elfoglaltságok dominálnak, a kulturális terek látogatottsága alacsony. A fiatalok 87 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel (85% pedig okostelefonnal, melyek 70 százalékához tartozik internet-előfizetés); az „always on” netezők a sokaság 24 százalékát teszik ki, további 43% naponta többször, 21% pedig naponta csatlakozik a hálózatra. Az internet-ellátottság terén szociodemográfiai jellemzők mentén jelentős különbségek vannak az országban. A regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság is. A nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, de az Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad az országos átlagtól. A településméret növekedésével növekszik a számítógép- és internet-hozzáférés a fiatalok otthonaiban. Míg életkori csoportokban a különbségek nem jelentősek, addig az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a számítógép és internet-hozzáférést. A választóvonal az alap és középfokú végzettségűek között helyezkedik el. Az alapfokú végzettségűek otthonaiban lényegesen kisebb arányban van jelen a számítógép és az internet.

A 15-19 éves korcsoportban az internetezés-számítógépezés már fontosabb programmá vált, mint a televíziózás (hétvégén 76, hétköznap 75 százalék netezik, míg a tévézők aránya 68, illetve 69 százalék), míg 20 éves kor felett a televízió kezd dominálni. A napi szintű televíziónézés és internetezés közül viszont már egyértelműen az utóbbi vált fontosabbá, aránya 88% a 66 százalékkal szemben.

A megkérdezettek ötöde gyakran néz televízióadást a televíziókészülék mellőzésével, harmaduk a videotartalmakat zömmel nem lineáris televízióadás formájában fogyasztja. Leginkább a 15–19 évesek használják ki a korszerű technika nyújtotta lehetőségeket. Esetükben 37 százalék azok aránya, akik számítógépen vagy laptopon, esetleg notebookon néznek videotartalmakat, okostelefonon pedig 10 százalékuk. Internetes csatlakozásra alkalmas televíziókészülék minden negyedik 15–29 éves fiatal otthonában van jelen.

A csetelés, Facebookozás a legfiatalabbak körében a legintenzívebb (69 százalék teszi ezt hétvégén, 65 hétköznap), míg a 20-24 évesek körében 60 és 59%, a 25-29 éveseknél pedig 45 és 44% ez az arány. A korosztály 79 százaléka tagja valamely közösségi oldalnak, és érdekesség, hogy 5% azok aránya, akik már leiratkoztak ezekről. Magyarországon magasan a Facebook vezet az oldalak között, a napi használat aránya 78%. Jelentős lemaradással követi az Instagram (28%) és a Twitter (12%), a LinkedIn és a Snapchat napi használata 6% körüli, a Tumblr-é 4%. Utóbbi három hálózatot a fiatalok 10-10 százaléka használja valamilyen gyakorisággal.

A „telefonozás” (telefonon folytatott játék) elterjedtsége a legfiatalabbaknál 30, a középső korcsoportnál 20 százalék körüli, míg a 25-29 éveseknél 17%. A játékkonzolok és számítógépes játékok a 15-19 évesek 16 százalékát mozgatják meg, míg az idősebb korosztályoknak csak feleekkora részét.

2016-ban a fiatalok 8 százaléka (a fővárosban élők 11 százaléka, a községben élők 6 százaléka) járt havi rendszerességgel moziba, a megkérdezettek 40 százaléka viszont még sosem járt multiplex moziban. A múzeumok és színházak rendszeres látogatóinak aránya ennél is alacsonyabb, míg a fiatalok közül koncertekre rendszeresen 5, legalább 2-3 havonta 15 százalék jár. Megállapítható trend a fizikai helyszínek látogatottságának folyamatos szűkülése, fiatalok otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelezettségeik teljesítése után fennmaradt idejüket.

A magyarországi fiatalok számára rendkívül fontosak – főként a nyári időszakban –a fesztiválok, ezeket a fiatalok 25 százaléka látogatja. A leggyakrabban látogatott fesztiválok a helyi rendezvények, ezeken a megkérdezett fiatalok 13 százaléka fordult meg. Az országos fesztiválokat elsősorban a városokban lakók látogatják, a fővárosiak túlsúlya jelentős. A Szigeten részt vevők (összesen 6%) között a budapestiek aránya mintegy 33 százalék. A VOLT-ra (4%-os látogatóarány) a fővárosból 30 százalék érkezik, míg a községekből érkezők aránya mintegy 33 százalék. A Balaton Soundra (5%) a községekben élők közül érkeznek a legkevesebben. A kisebb városokban élők alapvetően helyi rendezvényeken vesznek részt.

A kutatási gyorsjelentés itt olvasható.

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom