Kövess minket!

Marketing

Arculatot vált a teljes közmédia

Bár a látványos show-val tarkított arculatváltó eseményen nem volt mód újságírói kérdésekre, végül csak elcsíptük Böröcz Istvánt, az MTVA vezérigazgatóját, hogy megkérdezzük, mennyibe került a másfél éven át előkészített, eredetileg márciusban bemutatni kívánt új megjelenés, ami július végétől felváltja az MTI, a Duna TV, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió vizuális világát.

Böröcz István a nagy titokzatoskodás jegyében előzetesen meg nem jelölt témájú sajtóeseményre hívta ma reggelre az újságírókat, és néhány VIP-t, például Szalai Annamáriát, a médiahatóság elnökét, valamint az NMHH alelnökét, Mátrai Gábort. Továbbá Ákost, a nemrégiben állami elismerést kapott zenészt, akivel kapcsolatban egy-két zsurnaliszta azt találgatta, hogy ha már a Balaton Soundon úgyis elmosta a fellépését az eső, vajon része lesz-e a show-nak ő is. Nem lett. Illetve pont annyira lett, mint például Szalai Annamária, vagy bárki más a fotelokon ülő publikumból. Ugyanis az eleinte csak a halovány UV-lámpák által megvilágított, a Kunigunda útján lévő 1-es számú tévéstúdióban a szétszórtan elhelyezkedő kanapékon ülő résztvevők is szerepet kaptak: a fehér ruhát viselő hostessektől egy-egy, üvegben úszkáló halat kaptak, melyet a megfelelő jelre egy nagy akváriumba kellett önteni, illetve a nézők dolga volt az is, hogy a falról hirtelen lejövő kötéllel – szimbolikusan – felhúzzanak egy faládát. Ami alatt felsejlett egy kör.

Merthogy a közmédia új arculata a kör koncepciója köré épül. Például az MTV 1-es csatornájának logója mindössze egy fekete körre húzott függőleges piros vonalból tevődik össze.

E mögé részletes magyarázatot is alkottak: „Az arculatot egy letisztult képi világ jellemzi, mely a természetből indul és a mindennapjainkból is merít. A négy őselem, a tűz, a víz, a föld, a levegő, vagyis az élet jelenik meg a szimbólumokban. A kör az ősi, szakrális jel a végtelen egység, a folyamatosság, a teljesség szimbólumaként évezredek óta jelen van az egyetemes emberi kultúrában, és megjelenik a LandArt koncepcióban is. A textúrába art deco elemek kerültek, melyek jól kiegészítik, ellenpontozzák a logó körgyűrű formáját és dinamikussá teszik az arculati elemeket”. Az eseményen kiosztott sajtóanyag egyébként külön is kihangsúlyozza, hogy a logók mintájára nagy méretben legyártott LandArt elemeket manipuláció nélkül örökítették meg. Azt is írták, hogy a közmédia új arculata „a rend, a kiszámíthatóság és az együttműködés korszakának kezdete, amely tiszteletben tartja a csatornák önállóságát”, de kiaknázza az együttlét előnyeit is, sőt egy meg nem nevezett „innovatív megoldással valamennyi néző szereplőjévé is válhat a műsoroknak”.

a stúdióban felállított LandArt elemek (fotó: a szerző felvétele
A stúdióban felállított LandArt elemek

Böröcz István a rendezvényen arról beszélt, hogy az arculat egyben a közszolgálatiság megújulásának szimbóluma, mert a körben benne van a múlt, a jelen, és a jövő. Megígérte, hogy a jövőben jobban odafigyelnek majd az embereke, a nézőkre. Azt mondta, hogy a közszolgálat vezetőinek nem elsődleges szempont a nézettség, a reach, és a share, hanem az érdekli őket, hogy értéket közvetítsenek. A vezérigazgató azt hangoztatta, hogy az új arculat kialakításával, az értékek összehangolásával és a filozófiai alap megfogalmazásával új korszak, új fejezet indul a magyar közmédiában. Az öt nagy szervezet, az MTV Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Duna TV Zrt., az MTI Zrt. és a tartalomszolgáltató MTVA együtt, integrált formában hozta létre „Magyarország legnagyobb média portfólióját”.

A vezérigazgató azt mondta, hogy sikerült az arculatváltást másfél éven át teljesen titokban előkészíteni, ugyanúgy, ahogy például egy új telefont dob a piacra a gyártó. (Az MTI már tavaly októberben kiadta, hogy megújul a közmédia arculata idén március 15-re, majd a nemzeti ünnep tájékán is olvashattunk a közmédia arculatváltásáról, pontosabban arról, hogy a munka csúszik, és legkorábban júniusban jelenhetnek meg az új imázselemek. Az új logók egyébként a mai sajtótájékoztatót megelőzően kiszivárogtak a “médiafika” elnevezésű blogon.)

Bár a sajtóeseményen valamiért elfelejtettek szót adni a meghívott újságíróknak, hogy feltehessék kérdéseiket, sőt az arculat elkészítését lebonyolító Vida Zoltán is hiába ment fel a színpadra, végül nem mondhatott semmit, a Médiapiac mégis kíváncsi volt, mennyi közpénzbe került az új arculat elkészítése. Így némiképp ünneprontóként megkerestük a szendvicsasztalok mellett Böröcz Istvánt, aki ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az új arculat házon belül készült, és a már említett Vida Zoltán és csapatának munkájáról van szó, így alapvetően az ő bérükön és ennek járulékain kívül más költség az arculati elemek elkészítésével nem volt. Hogy ezek után a mai nagyszabású show, illetve az épület, a közvetítőkocsik, a csatornaazonosítók, a kamerák átmatricázása, a levélpapírok és a többi touch point lecserélése mennyibe kerül, azzal kapcsolatban Böröcz azt mondta, hogy elhanyagolható nagyságrendről van szó a költségvetési intézmény büdzséjéhez képest. További információval ezzel kapcsolatban nem tudott szolgálni.

Új arculati elemek között zajlik tovább az éhségsztrájk
Új arculati elemek között zajlik tovább az éhségsztrájk

Az arculatváltás ténye egyébként nem hatotta meg a tavaly óta demonstráló Nagy Navarro Balázsék csapatát. A benti rendezvény idején is csendesen folytatták a már 226 napja zajló, úgynevezett „gördülővé” átalakított éhségsztrájkjukat a tévé bejáratától alig pár lépésnyire. Arról, hogy a székházba érkező Szalai Annamáriával esetleg volt-e alkalmuk a sajtóesemény alkalmával elbeszélgetni, nincs információnk. Viszont mint a képünkön is látszik, mostantól új arculati elemek között folytathatják tovább az akciójukat.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom