Kövess minket!

Marketing

Aranyérmes egy magyar sör a World Beer Idol versenyen

Arany- és ezüstérmet nyert a 2020-as csehországi World Beer Idol nemzetközi sörversenyen a Szent András Sörfőzde.

Az idén ötödik alkalommal Prágában megrendezett World Beer Idol sörverseny 30 fős nemzetközi zsűrije aranyéremmel jutalmazta a Szent András Sörfőzde russian imperial stout típusú Rettegett Iván, és ezüstéremmel a Bandibá’ IPA típusú sörét. Ez azért is kiemelkedő magyar teljesítmény, hiszen olyan neves cseh és német sörfőzdéket utasítottak maguk mögé, mint a Svijany vagy a Schwarzbräu.

„Nagyon büszkék vagyunk, hogy éppen a sörkészítés egyik fellegvárában, Csehországban sikerült ilyen szép eredményt elérni. Ez a díj is azt mutatja, hogy jó úton járunk. Továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy izgalmas és kiváló söröket kínáljunk a sörbarátoknak” – értékelte teljesítményüket Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde ügyvezetője. A kisüzemként indult, már több mint 25 éve működő békés megyei vállalkozás a magyar minőségi kézműves sörgyártás zászlóvivőjeként több mint 30 elismerő díjat gyűjtött már be az évek alatt különböző hazai és nemzetközi megmérettetéseken.

A russian imperial stout több évszázados kísérletezés, tudás és játékosság eredménye, melyet először a 18. századi brit sörfőzők készítettek az orosz cári udvar részére. A Rettegett Iván, egy gazdagon fűszerezett, zamatos fekete sör, mely négyféle malátából készült, füstös, csokoládés és krémesen karamellás ízekkel. A Bandibá’ egy amerikai IPA típusú sör, melyben háromféle komló alkot harmonikus egészet a mentás, fenyős, sárgadinnyés és epres karakterjegyekkel. A sör különlegessége, hogy a sörfőzde két társfőző, Marosvári “Ogre” László és Kővári ’Csakajósör’ Gergő segítségével frissítette fel a receptet – írják.

A World Beer Idol fődíjat a német Hell főzde Brauerei Greif söre kapta. A Szent András Sörfőzde mellett még egy magyar résztvevő, a Körös-Maros Biofarm is díjjal érkezhetett haza, Alakor Bio sörük bronz minősítést kapott.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom