Kövess minket!

Marketing

Appra magyar!

Appra magyar! néven, hagyományteremtő szándékkal indít alkalmazásfejlesztő versenyt az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A Microsoft által kezdeményezett, az Apcom, az eNET, a Telekom, T-Systems Magyarország és a Telenor által egyaránt támogatott Appra magyar! keretében a szervezők az elmúlt bő egy év legjobb magyar mobilalkalmazásait keresik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fővédnökségével rendezett verseny célja a legkiválóbb magyar alkalmazásfejlesztői teljesítmények elismerése és a tudatos mobileszköz-használat terjesztése.

Tavaly év végén a magyar felnőttek 29 százalékának volt okostelefonja. A 2,4 millió készüléket főleg a fiatalok, a férfiak, az iskolázottabbak és a budapestiek birtokolják. A használók 60 százaléka szokott internetezni telefonján, ennél valamivel kevesebben e-maileznek és látogatják a közösségi oldalakat – derül ki az eNET-Telekom által készített „Jelentés az internetgazdaságról” felméréséből. A Google Our Mobile Planet kutatásából pedig tudható, hogy a magyar okostelefon tulajdonosok készülékein átlagosan 20,7 alkalmazás fut, amelyből 8,6-ot használnak aktívan, és csak 1,6 a fizetett alkalmazások száma. Az idei számok a tavalyihoz hasonlítva pedig alig emelkedtek. Az Appra magyar! kezdeményezés a tudatosabb készülékhasználat és a magyarul már ma is elérhető alkalmazás-kínálat megismertetésével és bővítésével szeretne ezeken a statisztikákon javítani.

Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár az Appra magyar! fővédnökeként a projektben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet: „Az alkalmazásfejlesztés egy olyan speciális terület, amelyhez a magyar szakemberek nemzetközileg is elismert magas szintű tudására, kreativitásra és elhivatottságára egyaránt szükség van. Az Appra magyar! révén azt is bebizonyíthatjuk, hogy a hazai fejlesztői iparág a világ élmezőnyébe tartozik.”

„Az informatikai piacot jelentősen átalakította az okostelefonok megjelenése. Míg egy évtizede mindenki arról beszélt mennyi számítógép felhasználó van, ma már ezen túlmenően legalább ilyen fontos, hogy 3,5 millió magyar felhasználó kezében van olyan okoskészülék, amelynek tudása meghaladja egy régebbi átlagos számítógép képességeit. Ezek körülbelül kétharmada csatlakozik mobilinternet hálózatra. Óriási tehát az ebben rejlő potenciál, amelyet tudatosan kell gondozni. Az IVSZ ezért indítja útjára az Appra magyar! kezdeményezést, amellyel közvetetten a Magyarországról irányuló szoftver export növekedését is szeretnénk elérni” – mondta Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

A lehetőség adott

Az évente ismétlődő versenyen a szervezők élet/mód, közhasznú, játék, üzleti és oktatás kategóriában keresik az ország legjobb alkalmazásait. A jelentkezők idén november 8-ig nevezhetnek a 2012. július 1. után valamely alkalmazásboltban publikált fejlesztésükkel. A beérkezett pályamunkákat ötfős szakmai zsűri bírálja el, és a közönség is szavazhat a legjobb fejlesztésre. A kategóriagyőztesek és a Sanoma Media Budapest Zrt. közönségdíjat elnyerő applikáció fejlesztői 200 ezer forint értékű ösztöndíjprogramban részesülnek, míg az Év Alkalmazása díj nyertese többek között Európa egyik legrangosabb ICT eseményeként számon tartott barcelonai Mobile World Congressre nyer kétfős kiutazási lehetőséget.

„A magyar tudásgazdaságnak, a magyar IKT-szektornak egy speciális területe: az alkalmazásfejlesztés, amelyben Magyarország a legnagyobbak egyike lehet. Minden hozzávaló a rendelkezésünkre áll. Megvan hozzá a képzettségünk, megvan hozzá a kreativitásunk, illetve – a nagy brandek stratégiájának és együttműködésének köszönhetően: megvan hozzá a kapacitásunk, a hátországunk is. Mi, akik abban a megtiszteltetésben részesülünk, hogy az Appra Magyar! alapítóiként beszélhetünk, ezt a hátországot képviseljük” – mondta el Papp István, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

„Az Apcom, az Apple magyarországi hivatalos disztribútor partnercégeként áll az Appra magyar! szakmai támogatóinak sorába. Az Apcom küldetése, hogy a legkülönbözőbb szegmensekben hozzájáruljon a legjobb applikációk sikerességének növeléséhez, és a fejlesztői közösség lehetőséget kapjon tehetsége bizonyítására a nagy nyilvánosság előtt” – fűzte hozzá Szeidl Tibor, az Apcom ügyvezetője.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója hozzátette: „Az okoskészülékek terjedésével Magyarországon az egyik legdinamikusabban fejlődő terület a fejlesztői iparágban tapasztalható. A Telekom termékfejlesztési stratégiája is kiemelt figyelmet fordít ezekre a trendekre, így nagy örömmel csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez a T-Systems vállalatával karöltve.”

A verseny pontos feltételei itt olvashatók, a felmerülő kérdésekre pedig az Appra magyar! hivatalos Facebook oldalán kaphatnak választ az érdeklődők.

A kezdeményezés támogatói: Apcom, Microsoft Magyarország, Magyar Telekom, T-Systems Magyarország, Telenor, eNET, Játéknet.hu

Médiatámogatók: Sanoma Media Budapest Zrt., index, Inforádió, hwsw.hu, Metropol

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom