Kövess minket!

Marketing

Ami eddig volt, az még semmi

Sokszínű, számos különböző (szub)kultúrából érkező közönség előtt rendezték meg az Uniqa Biztosító első Money Lounge rendezvényét, melynek célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen és kérdéseket vessen fel a digitális átalakulásról és annak a pénzügyi-biztosítási szektorra gyakorolt hatásáról.

A digitális átalakulás megítélése legalábbis vitatott: Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus – szakmájából fakadóan is – inkább a „valódi”, személyes emberi kapcsolatok híve, és ennek megfelelően elsősorban a veszélyeket hangoztatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy óriási egyéni különbségek vannak abban, hogy valaki használni tudja a technológiát, vagy a technológia használja őt. Dr. Karafiáth Balázs, a ma már mindshift coach-ként dolgozó egykori technológiai vállalkozó is azt emelte ki, hogy

a Szilícium-völgyi szakemberek legfőképp azt keresik, a különböző kognitív torzításokat kihasználva hogyan lehet függőséget okozni.

Állítása szerint ez mutatkozik meg olyan apró változtatásokban is, mint az Instagram bejegyzésmegjelenítési sorrendje, ami az időegység alatt beérkező várható kedvelések számát manipulálja.

Az optimizmus (realizmus?) hangját Bálint Viktor, a BnL Growth Partners ügyvezető partnere képviselte, aki az exponenciális gyorsulást jellemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy

ami eddig volt, az semmi ahhoz képest, ami előttünk van.

A robotok ma már nem csupán összeszerelő üzemekben dolgoznak vagy épp pizzát sütnek, de a szellemi munka területén is diszrupciót okoznak. Ugyanakkor szerinte ez a vállalkozás új aranykorát is elhozza, hiszen ha van egy jó fogyasztói ajánlatunk, akkor minden más beszerezhető hozzá:

  • az online közösség négymilliárd fős globális piacteret jelent
  • minden iparágban minimális, vagy legalábbis egyre alacsonyabb a belépési küszöb
  • a technológia exponenciális fejlődése segíti a vállalkozásokat

Viszont a hagyományos iparágak kihívások előtt állnak: egy általa idézett kutatás szerint például az amerikai fiatalok 71 százaléka szívesebben beszél a fogorvosával, mint a bankjával.

Részben erre is reflektált Kurtisz Krisztián, az Uniqa vezérigazgatója, aki arról beszélt, hogy digitális átalakulás helyett új üzleti modellekre van szükség, amelyek átrajzolják az iparágakat. Nem termékeket, hanem digitálisan is elérhető szolgáltatásokat kell fejleszteni, amelyek a végfelhasználó igényeit sokkal inkább szem előtt tartják, mint a viszonteladó partnerekét. Erre példának hozta a külföldön tesztjelleggel működő, teljesen automatizált járattörlés-biztosítást, amelynél nem csupán a kötés történik emberi közreműködés nélkül, de kárigényt sem kell bejelenteni: ha a rendszer a FlightRadar adatai alapján érzékeli a járattörlést, a biztosítást megkötőknek automatikusan kiutalja a kárösszeget.

Amikor már minden fogyasztó zsebében ott lapul egy komplett filmstúdió, a márkámról kialakított képet pedig a marketingosztály üzeneteinél sokkal nagyobb mértékben határozzák meg a közösségi oldalakon kapott hozzászólások, akkor a transzparencia megkerülhetetlenné válik.

Ebbe az etikus működésen felül még a költségek átlátható kommunikálása is beletartozik. Ha nyitunk a visszajelzések felé, azzal sebezhetővé válunk, és ez nyit utat a valódisághoz, az igazi kapcsolatokhoz, egy új minőséghez – erősítette meg Karafiáth Balázs is. Az Uniqa esetében az ügyfelek és a munkatársak is pozitív példaként élték meg, hogy a biztosító az első órákban csatlakozott a Green Holiday utazási iroda csődje miatt kárt szenvedettek zárt Facebook-csoportjához, ahol óránként tájékoztatták az embereket a megoldás folyamatáról. Breuer Péter – egyetemista, a SquAD ügynökség vezetője a fiatal generációk nevében is megerősítette, hogy számukra fontos a bizalom, és ahogy ezt egymásnak – pl. a couchsurfing keretében – meg tudják előlegezni, és a közösségi médiában is valósi, értékes kapcsolatokat tudnak ápolni, úgy ez az irány a vállalatok számára is nyitott lehet. Bálint Viktor szerint a személyesség skálázhatósága kulcskérdés:

hogyan érhetem el, hogy ezrek vagy milliók érezzék azt, ismerjük őket – viszont mindezt átlátható módon, hogy ne idegenítsük el a fogyasztókat.

Ugyanez a kérdés áll a munkaerő vonatkozásában is: az Uniqa vezérigazgatójának nagy dilemmát jelent, hogyan lehetne házon belülre hozni az innováció kultúráját, hiszen míg nemzetközi szinten 1000 insuretech (biztosítási technológiai) startupnál és vállalkozásnál mintegy 40.000 felkészült szakember tevékenykedik, a nagy cégeknél mindössze 3000 K+F munkatársat foglalkoztatnak.

Az eseményt lezáró kerekasztal-beszélgetésen konkrét kérdésként felmerült a blockchain-megoldások ügye is: elvileg előfordulhat, hogy az elosztott információtároláson alapuló rendszerekre felépül majd egy olyan világ, amely visszájára fordítja az intézményesedés évszázados folyamatát, és újra a természetes személyek kockázatközösségévé teszi a biztosítást, ehhez azonban a szabályozói oldal változására is szükség van. Mindenesetre az a biztosító jár majd jól, aki a legjobb facilitátorrá válik a kockázatporlasztásban – mondja Kurtisz Krisztián.

(Az Uniqa vezérigazgatója a nyitóképen egy kalóz társaságában látható. Utóbbi azt a veszélyt szimbolizálja, melynek hatására 1807-ben megalakult az első hazai biztosító, a Rév-komáromi Hajózást Bátorságosító Társulat.)

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom