Kövess minket!

Marketing

All in! – Inspiráció és innováció

Immár hatodik alkalommal rendeztük meg Kutatás konferenciánkat, amely ezúttal – utalva az iparág előtt álló kihívásokra és feladatokra – az „All in!” szlogen jegyében zajlott, és négy „in”-es kifejezés, az inspiráció, az innováció, az intelligencia és az interpretáció köré szerveződött két nap alatt, négy tematikus blokkban. Ezúttal az első két blokkban – inspiráció és innováció – elhangzottakat foglaljuk össze.

Hoffmann Márta (TNS Hoffmann) megnyitójában elmondta: a tavalyi konferencián megtörtént a szembenézés a szakma részéről, így idén a közepébe kellett vágni („all in”). A szakember által vezetett első tematikus szekció az inspiráció köré szerveződött, ennek szellemében beszélgetett dr. Batta András zenetörténésszel (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem).

Inspiráció

Az IQ és EQ Liszt Ferenc szellemében (zenekutatás: inspiráció és innováció) címet viselő beszélgetés nyitánya Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című művének két ismert részlete volt, amely a maga idejében rendkívül újítónak számított. A zenemű Nietzsche azonos című könyvéből inspirálódott, és a komponista a zenei újításokat a filozófus körül akkortájt tetőző kultuszra, tehát egy aktuális divatra fűzte fel. „A zeneszerző élete állandó piackutatás. [A művek] nem a levegőbe születnek. Voltak olyanok, akik úgy lettek nagyok, hogy piacirányítók voltak, és voltak olyanok, akik úgy lettek nagyok, hogy piackiszolgálók voltak” – hangzott el. Haydn az előbbire, Mozart az utóbbira jelent kiemelkedő példát.

A zeneműnek nem pusztán a hangok, hangkapcsolatok képezik részét, hanem a kontextus is (például milyen élethelyzetben volt a szerző, milyen alkalomból született a mű, stb.), amelyet az előadóművésznek jó esetben ismernie kell, hogy a szerző elképzeléseit a lehető leghűbben interpretálja. Nemcsak a zeneszerzők vagy a zenetörténészek kutatnak tehát hivatásszerűen, hanem az előadóművészek is. Ez utóbbi, artistic research elnevezésű terület a zeneművek, a repertoár, a piaci ízlés vagy épp az előadási stílusok történetének kutatását is magában foglalja, és célja a piacképesség.

Szóba került a beszélgetés során a tehetségkutatás, a tehetség „piacosítása”, valamint a klasszikus és a modern viszonya is. Utóbbival kapcsolatban elhangzott: a modernitásnak meg kell találni a helyét, és nagyon is érdemes lehet bizonyos idejét múlt formáktól elszakadni (például muszáj-e komolyzenét „pingvinben”, azaz frakkban játszani, vagy érdemes megszólítóbb megjelenésre törekedni). Batta András hozzátette: soha nem volt még akkora szükség a zene közvetítésére, kontextusba helyezésére, a magyarázatra, a „beszédre”, mint mostanság.

Zsubori Ervin (InfoTandem) az adatvizualizáció témáját járta körül. Az előadó hangsúlyozta: a kutatás folyamatában a prezentáció kiemelt helyet foglal el, leginkább a színházi premierhez hasonlatos a szerepe. Egy kutatást számos módon lehet prezentálni: szövegesen, táblázatosan, grafikonokkal vagy éppen infografikus eszköztárt alkalmazva. Hogy ezeknek melyek az előnyei és a hátrányai, azt a szakember egy fiktív fagylaltkutatás különböző módszerekkel történő prezentációján keresztül mutatta be a közönségnek. A legjobb megoldásnak az infografikus prezentáció mondható, mivel az informatív, áttekinthető, alkalmas a lényegkiemelésre, feszes és színes, játékos. „Hátránya” mindössze annyi, hogy mindenképpen vizuális szakértelmet igényel, és ezzel összefüggésben pluszköltségeket ró a készítőkre.

Ezt követően Hoffmann Márta négy szakember, Ferenczhalmy Bálint (OTP Bank), Sin Aranka (Teva), Szabolcsi Vera (McDonald’s) és Virágh Miklós (Millward Brown) segítségével azt járta körül, milyen a márkatulajdonosi szemmel inspiráló kutatás. Az elhangzottak szerint az inspiráló kutatás emlékezetes, akár „katartikus”, maximálisan alkalmas a döntéstámogatásra, képes kizökkenteni a marketingest a napi rutinból, a megszokott nézőpontból, míg kutatói szempontból az olyan briefek ösztönzőek, amelyek miatt beleszeretnek az ügyfél által hozott témába, de nemcsak a tartalom, hanem a módszertan is lehet inspiráció forrása. Arra a kérdésre, hogy a tartalom vagy a forma lehet-e inkább inspiráló, az a válasz, hogy mindkettő. A szakemberek szerint értelemszerű, hogy jó tartalom nélkül mit sem ér a forma, de utóbbi szerepét sem szabad bagatellizálni. Az inspiráló forma segíti a befogadást a nem piackutatói hátterű, kevésbé az adatokra, inkább a tanulságokra kíváncsi döntéshozóknak, a látványos ábrákban „meg lehet kapaszkodni”, az igazán okos és szép vizualizációk akár mélyebben is beépülhetnek a vállalati kultúrába.

Arról megoszlottak a vélemények, hogy mennyire vannak jelen a gyakorlatban az inspiráló kutatások a magyar piacon. Nem az a kérdés, hogy a kutatócégek itthon képesek lennének-e rájuk, hanem az, hogy mennyire bátran hozzák be őket, valamint hogy a megbízók megértik-e hozzáadott értéküket, és igazoltnak látják-e azokat a pluszerőforrásokat, amelyeket a használatukba kellene fektetni. A beszélgetés azzal a kérdéssel zárult, hogy mennyire fontosak az inspiráló szakemberek, a személyiségek a kutatási együttműködésekben. Abban mindenki egyetértett, hogy a bizalom, a hosszú távú együttműködés, az eredmények képviselhetősége szempontjából maguk a kutatási szakemberek is fontosak, nem csupán a cégek, amelyeket képviselnek.

Az inspiráció szekciót Richard Gehling (TNS Infratest) előadása zárta, melyben a szakember arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet kiaknázni a fogyasztói kreativitásban lévő lehetőségeket, és hogyan lehet belőle inspirációt meríteni. A fogyasztók helyet követelnek maguknak a cégek marketingjében, ráadásul egymással összekapcsolódva (például közösségi média) ötletek tárházával szolgálhatnak a márkák számára. A cégeknek el kell fogadniuk a kontroll elvesztését, és be kell kapcsolódniuk ebbe az új, fogyasztók által vezérelt világba, hangzott el. A fogyasztók bevonása kívánatos, korántsem akadálymentes ugyanakkor, így kérdés, hogy az egyedi ötletek vagy a tömegek közös bölcsessége használhatóbb-e, de az is gondot jelenthet, hogy a vállalatok félnek az innovatív, külső ötletek beépítésétől. A tanulság az, hogy a marketingnek és a kutatási partnereknek a gondolkodásuk és a működésük részévé kell tenniük a kockázattűrést.

Ezt követően a szakember különböző módszereket mutatott be, amelyek révén munkába lehet fogni a fogyasztói kreativitást. Ilyen például a Super Group elnevezésű workshop, ahol az ügyfél és a fogyasztó együtt ötletel; az online co-creation, melynek keretében a digitális platform előnyeit kihasználva ötletelnek közösen a felhasználók; az aktivációs workshop, amely azt célozza meg, hogy a marketingesek a fogyasztók bevonásával a stratégiai célokat összhangba hozzák a kutatási eredményekkel, és konkrét cselekvési programot tudjanak ennek nyomán építeni, de ezek mellett a szerepjátékoktól a projektív feladatokig számos egyéb eszköz áll a marketingesek és a kutatócégek rendelkezésére. Mit jelent ez a piackutató ügynökségek számára? Az egyik tanulság az, hogy olyan helyzetet kell teremteniük az ügyfelek és a fogyasztók számára, amelyben kibontakozhat a kreativitásuk, és az a vállalati célok szolgálatába állítható. A másik tanulság Richard Gehling szerint az, hogy el kell engedni a régi szabályokat és kereteket, és nem szabad félni a hibázástól, sőt.

Innováció

A következő tartalmi blokk házigazdája, Klenovszki János (NRC) bevezetőjében elmondta: e témával már tavaly is foglalkoztak, ám akkor több területről hoztak példákat, ezúttal azonban a vállalatok által épített panelek kerültek a fókuszba. Ez azért különösen érdekes, mert a fogyasztók válaszadási hajlandósága csökken, mégis egyre több vállalat dönt úgy, hogy saját panel építésébe kezd.

Ezt követően a szakember egy iparági kutatás eredményeiből szemezgetett, amelyből kiderült: globálisan nem történt fejlődés az elmúlt évhez képest az innovatív kutatási módszerek használata terén, Magyarország azonban nagyot lépett előre. A piacon tehát mozgolódás érezhető, ám ez nem minden szempontból jó a kutatóügynökségeknek, mivel az innovatívnak tekinthető szolgáltatások egy részét különböző okokból jellemzően nem nyújtják a piackutató cégek. Ilyen terület a socialelemzés, a big data vagy az okostelefonon keresztüli kutatás, ezek közül különösen az utóbbi területen kellene a piaci szereplőknek sürgősen előrelépniük. A kutatás iránti igény nemhogy csökkent, hanem nőtt is, ám az már kérdés, hogy ezt milyen típusú szolgáltatók elégítik ki. E megnövekedett információs igény jegyében dönt egyre több vállalat úgy, hogy saját panelt épít. Klenovszki János kiemelte: az egyáltalán nem rossz dolog, ha az ügyfelek saját paneleket hoznak létre, mivel megerősödik általuk a cégeken belül a kutatási terület szerepe, ami a teljes szakmának jó. A saját panelekben rejlő lehetőségek kiaknázásában is szükség lehet ráadásul a piackutató cégek közreműködésére.

Máth András (Mediaworks) Magyarország egyik legelső ügyféloldali paneljének tizenkét évvel ezelőtti születéséről és működéséről beszélt előadásában. A médiacég óriási tanulási folyamaton ment keresztül, kezdve az olyan – ma már akár triviálisnak tűnő – kérdésektől, mint hogy milyen típusú szoftverekre van szükség, milyen szakembereket kell bevonni, mik a jogi buktatók, vagy épp milyen taktikák segítségével lehet ösztönözni a válaszadókat. A feladat komplexitását növeli az is, hogy a panelnek több belső ügyfelet kell kiszolgálnia, elsősorban a marketinget és a szerkesztőségeket. Fontos döntés volt, hogy harmadik fél nem bérelheti ki a panelt saját piaci kutatások lebonyolítására, mivel a kiadó nem kívánt konkurálni a kutatócégekkel. A saját panel ugyanakkor több szempontból nagyon hasznos, olyan kérdéseket lehet kutatni általa, amelyeket másképp nehéz lenne; vizsgálni lehet olyan lépések hatását, amelyekről nem szeretné a cég, hogy hírük kijusson a piacra; de érv a gyorsaság, a rugalmasság is.

Kenyeres László (E.ON Hungária, felkérésekor még K&H Biztosító) szintén a saját panel építésének lehetőségeit vizsgálta, különös tekintettel az ügyfélélmény-kutatások megvalósítására. Az E.ON-nál a panel fogalmán három dolgot értenek: egy ügyfélpanelt, egy belső panelt és a panelkutatási módszertant, ezeknek az összekapcsolása idén történik meg a cégnél. A panel(ek) építése azért fontos, mert a vállalat egyes osztályai számos szempontból vizsgálják a fogyasztót, így többek közt meg akarják érteni a felhasználói utat, a felhasználói élményt, mérni akarják az ügyfél-elégedettséget vagy éppen az egyes touchpointok működését is.

A customer insight csapat gyakorlatilag házon belüli ügynökségként dolgozik, növelve a gyorsaságot és a rugalmasságot, a panel megléte pedig átlagosan egy hónapról egy hétre csökkenti a projektek időtartamát. A panel lehetőséget jelent a szolgáltatási szektor számára a kísérletezésre, az új típusú információk megszerzésére is, így például a hagyományos kvantitatív felhasználáson túl kvalitatív kutatásokra is igénybe lehet venni. A szakember arra biztatta a kutatócégeket, hogy javasoljanak nem hagyományos módszereket, nézőpontokat akkor is, ha azok adott formájukban működésképtelenek, egy cizellált ügyfél ugyanis ezeket másodlagos innovátorként továbbviheti és használható szolgáltatássá formálhatja.

Az innovációs blokkot, egyben az első nap programját kerekasztal-beszélgetés zárta: Klenovszki János Bacher Jánossal (GfK Hungária) és Falus Tamással (TNS Hoffmann) folytatott eszmecserét. Mint elmondták, üzletileg nyilván nem mindegy, hogy az ügyfelek vagy a piackutatók építik-e fel az online paneleket, ám legalább ennyire fontosak a szakmai kérdések is. Ez utóbbi szempontból Falus Tamás szerint túl sok szó esik a versenyről és túl kevés a kooperációról, és gyakorlatilag mindegy, hogy ki építi fel a panelt, inkább az a lényeges, hogy milyen profillal teszi.

Bacher János – nem kizárólag a panelekre vonatkozóan – arra hívta fel a figyelmet, hogy nem az ügyfelekkel, hanem az azokkal a szolgáltatókkal folytatott versenyfutás a legnehezebb, amelyek az online platform miatt nagyon alacsonyra került belépési küszöböt könnyedén megugorva lépnek be a piackutatók terepére, és szívnak el büdzséket a cégektől. Falus Tamás úgy véli, nem is annyira a kutatócégekre, mint inkább magukra az ügyfelekre leselkedő veszély, hogyha nem gondolják át a rekrutációt, azaz például online panelekbe kizárólag online felületekről toboroznak. Könnyen látható, hogy ez milyen torzításhoz vezethet az olyan, nagyon gyakori kutatási témáknál, mint hogy az ügyfelek mennyire nyitottak arra, ha a cégek digitális felületekre akarják átsúlypontozni a szolgáltatásaikat vagy éppen a kapcsolattartást. Ezen kérdések rendbetételekor jól jön a kutatócég külső szeme és szaktudása, ami kooperációs lehetőséget teremt.

Bacher János szerint önmagukban nem jelentenek veszélyt a vállalati panelek, főleg nem újat, mivel az ügyfelek már tizenöt éve is futtattak saját kutatásokat (csak akkor még nem online, hanem például a saját call centerükből). A veszély – megint csak leginkább az ügyfelek szempontjából – a „gyors, olcsó” fetisizálásában van. A közönség soraiból Máth András közbevetette: a kutatócégek mindig nagyon jó és alapos kutatásokat akarnak csinálni, ám a vállalati kutatók belső ügyfelei (marketing, értékesítés, felső vezetés stb.) „valamilyen” reakcióra kíváncsiak, méghozzá gyorsan, így kutatócéges mélységre nincs lehetőség és igény sem. Utóbbi szakember szerint az jelent veszélyt, ha a vállalatok panelt építenek, de nem vesznek fel ehhez megfelelő szaktudású kutatókat. Bacher János ugyanakkor úgy vélte, a kutatócégek is képesek a gyors kutatásokra, ám jellemzően nem ilyen típusú kérések futnak be hozzájuk, azaz a gyorsasági kérdést az ügyfelek nem igazán tesztelték le eddig. Falus Tamás kiemelte: nem lehet a vállalati paneleket egységesen kezelni, azok nagyon különböző összetételűek, célúak, megalapozottságúak. Ez más és más terepet hagy a kutatócégeknek, többnyire marad tér a kooperációra.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Marketing

Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat

A magyar filmgyártást évtizedekig meghatározó operatőröket elismerő Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat kap Szilágyi Virgil, Lukács Lóránt, Kovács Gyula és Rák József – közölték a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny szervezői az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Virgil többek között az Átok és szerelem (1986) és az Isten malmai (1976) című alkotások fényképezésével a magyar tévéfilmek egyik legmeghatározóbb operatőrévé vált. Lukács Lóránt az Abigél (1978) és a Kisváros (1993) című sorozatokban nyújtott operatőri munkásságával írta bele magát a magyar mozgóképművészet történelmébe. Kovács Gyula kameraman olyan filmekben dolgozott, mint például Makk Károly Szerelem (1971) vagy éppen Szabó István Oscar-díjas Mephisto (1981) című alkotásai.

Rák József kiemelkedő munkái mellett – például A gímszarvas (1971) vagy a Visszafelé (1983) című alkotások -, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyújtott nagy értékű, lassan négy évtizedes munkájáért kap életműdíjat.

A Bojkovszky Béla-díjat idén Stecz István műteremmester, fővilágosító kapja, aki harminc éven át dolgozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Média Intézetének műtermében, ahol kezei alatt számtalan diák vált a szakma mesterévé.

Az idei versenyre március 5-ig hat kategóriában – diákfilm, dokumentumfilm, természetfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm – nevezhetnek a 2020-as magyar filmek alkotói és gyártói. A diákfilm kategória versenyzőinek ismét esélyük van elnyerni a Sparks kamera és lámpakölcsönző cég hatvanezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagját.

A 2021-es Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny zsűritagjai Bordás Róbert, Tóth Zsolt H.S.C. és Vajda Péter H.S.C. operatőrök – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Új digitális piac köti össze a magyar termelőket a vásárlókkal

Egyelőre tesztüzemben működik a kozertplusz.hu felülete, de nyár végére szeretnék az egész országot lefedni a házhoz szállítással.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg.

A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszerlogisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszerkereskedelmi megoldások,

melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet.

Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását.

A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését.

A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik

Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak.

A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál.

„Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter.

Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányval, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgy mint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen.

Tordai Péter hangsúlyozta,

nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással,

és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát.

A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

Tovább olvasom

Marketing

Átadták a Marketing Diamond Awards elismeréseit

A megméretés rekordmennyiségű, összesen 94 gyémántdíjjal zárult.

Közzétéve:

Borítóképünkön az egyik díjazott interjút ad a díjátadón, forrás: Lounge Group

A különös év igazán kreatív ötleteket kívánt meg, ami abból is jól látszik, hogy egészen újszerű projektekkel jelentkeztek a nevezők – így foglalja össze a hatodik Marketing Diamond Awards verseny eredményét a szervezők közleménye. A megméretést a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) azzal a céllal hívta életre, hogy megteremtse a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásainak legnagyobb hazai elismerését. A kiírásra 2020-ban korábban nem látott számú, 125 pályázat érkezett. A verseny történetében először az MMSZ egy ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazta a legkreatívabb kommunikációs kampányokat.

Idén „Az Év Megbízója” a Billingo Technologies Zrt., „Az Év Ügynöksége” a Kreatív Vonalak Kft., az „Az Év Marketing Nagykövete” pedig a Klausz Social Group Kft. lett, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház pedig a Lounge Group különdíjában részesült.

A négy kiemelt nyertesnek a Lounge Group különdíjakat is felajánlott, szakmai előadások közül választhattak a legjobbak. A Kreatív Vonalak Kft. és a Billingo Technologies Zrt. Szabó Zsófia – a Lounge Group kutatási divízióvezetője – által tartott Kutatási projektszemlélet képzést választotta, míg a Klausz Social Group Kft. és a Móricz Zsigmond Színház az ügynökség Head of Digital szakértője, Kelemen Zsolt Socialmedia-tartalom és hirdetésmenedzsment kurzusa mellett döntött.

A díjátadó, a jelenlegi egészségügyi helyzetre való tekintettel vendégek nélkül, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva zajlott, és a Lounge Group videós stábja gondoskodott arról, hogy megörökítse a kétnapos eseményt. A gyémántdíjasoknak Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség operatív igazgatója, a fő- és különdíjasoknak pedig Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke és Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója adták át az elismeréseket.

A díjátadó megörökített pillanatai a Lounge Group weboldalán tekinthetők meg, a videókból többek között az is kiderül, hogy melyik versenyző ünnepelte „munkaszünettel” az örömhírt.

Tovább olvasom