Kövess minket!

Marketing

Aki többet költ, többet is ér

A társadalmunkat alkotó hat nemzedék közül az Y és a Z generációt érintő kérdésekkel foglalkozott elsősorban a hazai média az elmúlt 14 hónapban. Az Y és a Z generáció kimagasló médiajelenléte mellett a legidősebb nemzedék marginális napirendformáló szerepe, a generációk médiaképének szakportálok általi meghatározottsága és a klasszikus nemzedékkategóriák mellett új fogalmi megkülönböztetések térnyerése jellemzi a magyarországi médiatematikát az Observer kutatása szerint.

A Médiapiac kiadója, az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. kutatása szerint a hazai médiát is kifejezetten foglalkoztatja az egyes generációk tevékenysége, szokásai, jellemzői. Különösen a fő fogyasztói csoport, illetve az ő gyerekeik állnak a sajtó érdeklődésének középpontjában – nem véletlenül.

Az elmúlt több mint egy évben 2523 híranyag foglalkozott az 1980 és 1999 között születettekkel (vagyis az Y generációval) és még ennél is több, 2527 híranyag a Z generációval (a 2000-es években születettekkel). Ennek mindössze töredéke volt a magyarországi társadalmat alkotó további négy nemzedék hírértéke.

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

A 30-asoké a médiafigyelem

Különösen szembetűnő, hogy a legidősebb korosztályt generációs kontextusban mindössze nyolc híranyag említette a tavalyi év kezdete óta.

Magyarország nemzedékképe elsősorban a média- és a munkaerőpiaci szakportálokat foglalkoztatta: száznál több tartalmat e témában a piacesprofit.hu (139), a hrportal.hu (116) és a digitalhungary.hu (112) tett közzé, ezenkívül lapunk szakportálja, a mediapiac.com (75), a szakszervezetek.hu (65) és a profession.hu (55) is jelentős mennyiségű cikket közölt.

A témáról legalább 30 anyagot megjelentető médiumok közül egyedül a miferfiak.hu tematikus portál napirendjének nem képezte domináns részét az Y vagy a Z generáció, az oldal a 2000-ben vagy azután születettekkel egyáltalán nem foglalkozott, míg a baby boomerek nemzedékével kapcsolatban 17, az X generációt érintően pedig 13 alkalommal tájékoztatott.

A Z nemzedék kiugró megjelenésszámot ért el 2017 októberében – amikor megjelent egy, a témával foglalkozó kutatás, amelyet részletesen ismertett a sajtó. A források marketingszakmai jellegű érdeklődését mutatja, hogy ekkor a szokásosnál nagyobb médiavisszhangot az váltotta ki, hogy több kutatás is megjelent a Z generáció közösségimédia-fogyasztási, karrierválasztási és digitálistechnológia-használati szokásairól.

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

Kik a “digitális bevándorlók”?

Az Observer azt is megvizsgálta, hogy a klasszikusnak tekinthető terminus technikusok mellett milyen más fogalmakkal illette a média a nemzedékeket. Az Y generáció például az „ezredfordulós” vagy „millenniumi” címkével 110 alkalommal fordult elő. A hazai szociológiában használatos Ratkó-gyerekek és Ratkó-unokák megkülönböztetés (99, illetve 147 megjelenés) mellett az X generáció „digitális bevándorlóként” (92 megjelenés) és a Z generáció „digitális bennszülöttként” (499 megjelenés) való értelmezése is szervesen képezte részét a média generációmegjelenítésének.

Korábban kevésbé bevett fogalmi kategóriák is teret hódítottak: az X generáció jellemző problémájának tartott „kapuzárási pánik” (295 megjelenés) mellett az elsősorban az Y generáció fiatalabb tagjaira vonatkozó újabb pszichológiai definíció, a „kapunyitási pánik” (147 megjelenés) is számottevően felkeltette a média érdeklődését.

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

Társadalomtörténeti és -pszichológiai meghatározásokat egyébként is szívesen használt a hazai sajtó: az 1960 és 1979 között születetteket 46 alkalommal titulálták „elveszett generációnak”, az őket követő nemzedéket pedig 25 esetben jellemezték a „Pán Péter-szindrómával”, vagyis az önálló élet megkezdésére való alkalmatlansággal.

Viszonylag gyakori volt a digitális marketingkampányok kedvelt célcsoportjának, a C – mint digitálisan összekötött, „connected” – generációnak (43 megjelenés) az elhatárolása, erre azonban egyelőre főként médiaszakmai hírportálok (a mediapiac.com öt, az mmonline.hu három alkalommal) vállalkoztak.

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom