Kövess minket!

Marketing

Adatvédelmi világnap

A DIMSZ Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozata összegyűjtötte, hogy jelenleg milyen gyakorlat van a hazai piacon és milyen típushibákat követnek el a cégek.

Az új rendelettervezetet az Európai Tanácsnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. Az adatvédelmi rendelet jó úton halad afelé, hogy arról 2015-ben konszenzusra jussanak, ezért a cégeknek már most érdemes elkezdeniük megismerkedni a jogszabállyal, és előkészíteni belső eljárásrendjeiket a változásokra. Ez már csak azért is fontos, mert jelentősen emelkedne a rendelet alapján kiszabható adatvédelmi bírságok összege: legsúlyosabb esetekben ez akár elérheti a cég éves világszintű bevételének 5%-át, illetve a 100 millió eurót. Mivel a rendelet közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, felváltaná a jelenlegi nemzeti adatvédelmi törvényeket is.

Az új szabályozás célja, hogy a személyes adatok Európai Unió-szerte egységes, magas szintű védelmének kiépítése mellett lehetővé tegye a digitális gazdaság belső piaci fejlődését és a személyes adatok tagállamok közötti szabad áramlását. Gyakorlatban (pl. határokon átnyúló promócióknál) nagy könnyebbséget fog jelenteni, hogy a rendeleti formának köszönhetően egységes adatvédelmi szabályozás lesz a tagállamokban, így nem kell majd tagállamonként eltérő adatkezelési szabályzatokat készíteni.

A jelenleg hatályos magyar szabályozás nem képes lépést tartani a gyors technológiai fejlődés és a globalizáció új kihívásaival, és a vonatkozó joggyakorlat sem tud minden, a gyakorlatban felmerülő kérdésre választ adni. Erre példa a profilalkotás is, amelyre egyelőre még nincsen jogszabályi háttér, azonban a piacon nagy igény lenne rá, és a rendelettervezetben már lefektetik a jogi alapjait.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség az elmúlt években több projekt indított azért, hogy az adatvédelem a megfelelő prioritások közé kerüljön a cégeknél, a fogyasztók pedig tudatosan bánjanak adataikkal.

Az Adatvédelmi Kommandót eddig az e-kereskedő és a turisztikai szektorra végezte el a szövetség , ezekből pedig jól látható: minél nagyobb piaci szereplő egy cég, annál jobban figyel arra, hogy az adatvédelmi elvei és gyakorlata megfeleljenek a törvényi előírásoknak.

A vizsgálat során több típushiba jött elő a cégek részéről, mint:

  1. Az adatvédelmi tájékoztató nem minden esetben könnyen megtalálható.
  2. Adatkezelési tájékoztató sokszor még a korábbi adatvédelmi törvényre utal.
  3. Kevés esetben tartalmazott az adatkezelési tájékoztató 18 éven aluliak kapcsán rendelkezést.
  4. Sok esetben nem volt hírlevél célú adatvédelmi tájékoztató.
  5. A hozzájárulás jelölésére szolgáló doboz előre kitöltött, „igen” állapotot mutat. Azaz automatikusan védelmezi a hozzájárulást, nem megadni, hanem megvonni lehetséges (opt-out).
  6. A regisztráció kitöltésével automatikusan hírlevélre is feliratkozik a vásárló, ez azonban nem, vagy csak más felületen (pl. Általános Felhasználási Feltételek) derül ki, mert a regisztrációs lapon erre vonatkozóan figyelmeztetés nincs, így kifejezett, egyértelmű hozzájárulásra sincs lehetőség.
  7. Nincs utalás az Adatfeldolgozóra, ami csak abban az esetben megfelelő, ha nincs Adatfeldolgozó.
  8. Nem határozza meg az adatkezelés időtartamát.
  9. Nincs a regisztráció mellett tájékoztató szöveg, csak linkre kattintva (más felületen) érhető el részletes adatvédelmi szöveg.

A szövetség a jövőben külön kiadványt tervez kiadni, melyben az aktuális adatvédelmi szabályozás mellett gyakorlati példákkal szeretné bemutatni, hogy adatbázis keresekedelem során, direkt marketing tevékenyég alkalmával mire érdemes figyelni a cégeknek.

A kisokos mellett pedig adatvédelmi témában kíván egy klubot indítani újságírók számára, így a különböző médiumok képviselői az Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozat ügyvédi irodáitól megismerkedhetnek a várható EU-s szabályozással, a hazai piaci gyakorlattal, a fogyasztók által felmerült gyakori kérdésekkel, problémákkal és a legújabb marketing csatornák adatvédelmi kihívásaival.

A cikk alatt letölthető háttéranyag részletesebben taglalja a rendelettervezet újdonságait. Társoldalunkon, a Márkamonitoron pedig a DIMSZ-szel közös cikksorozatban foglalkoztunk az adatvédelem és a direkt marketing aktuális kérdéseivel.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom