Kövess minket!

Marketing

Aczél László: „Nyitva tartjuk a szemünket”

A közelmúltban kirobbant listaháború egyik főszereplőjeként az M+ Listát megjelentető MAKSZ elnöke, Aczél László maga is a támadások kereszttűzébe került. Az interjúban hitelességről, összeférhetetlenségről és versenyek súlyozásáról beszél, de a megbuktatására tett kísérletet sem hagyja szó nélkül.

Az M+ Lista jelenlegi formájában megfelel-e a szakma által elvárt kritériumoknak?

Ez egy hiteles rangsor, amely azon hazai és nemzetközi fesztiválok elért eredményeken alapul, amelyeket iparági szinten jónak gondolunk, vagy elfogadunk, mint szövetség. Ezek listáját az évek során a tagokkal, illetve tanácsnokunkkal, Megyer Örssel karöltve alakítottuk ki. A versenyek és súlyozásuk nem sokat változott a kezdetek óta. Az évek során kikerültek fesztiválok, amelyek veszítettek a fényükből, beemeltünk új versenyeket, de masszív változások nincsenek. Nyitva tartjuk a szemünket, folyamatos párbeszédet folytatunk tagjainkkal, a kreatívigazgatókkal, illetve a Kreatívval. Egyébként az M+ Lista elődje, Macher Szabolcs listája kizárólag hazai versenyek alapján állt össze, amit a MAKSZ az összes rangos nemzetközi megmérettetéssel kibővített, hogy ne legyen belterjes.

Macher Szabolcs 2013-ban szerepelt utoljára a készítők között, mert ügynökségi vezető lett, amit összeférhetetlennek érzett a pártatlan lista kezelésével. Nem tartod összeférhetetlennek, hogy a Y&R ügyvezetőjeként és a MAKSZ elnökeként részt veszel a lista összeállításában?

Nem. Én a legnagyobb ügynökségek működését segítő érdekképviseleti szervezet, a MAKSZ elnöke vagyok, ebben a minőségemben járok el, és nem mint a Y&R ügyvezetője. Ez gyakorlatilag karitatív tisztség, amiért nem kapok ellenszolgáltatást nyolc éve. Macher Szabolcs ügynökségi vezetőként nem látott el hivatalos MAKSZ-tisztséget. Ha úgy hoznék létre egy listát, hogy közben egy ügynökséget képviselnék, összeférhetetlennek érezném, mint ahogy az is.

A szakma egy része a MAKSZ által szervezett Arany Penge és Effie verseny kapcsán minőségi és átláthatósági problémákat fogalmaz meg. Mit gondolsz az összeférhetetlenség kérdéséről a versenyek kapcsán?

A MAKSZ egy 52 fős szervezet, amelynek kétévente van tisztújítása, és amelyben folyamatosan a szakmáért dolgozunk. Ha ezt a kérdést a tagok másképpen látnák, már leváltottak volna, vagy folyamatosan csökkenne a versenyek iránti érdeklődés. Nem hallottam ilyen kritikákat. Az M+ Lista alapját képező versenyeket egyébként zömmel nem a MAKSZ szervezi. Mindössze két versenyünk tartozik közéjük, valamint tizenkét másik, amely semmilyen módon nem kötődik hozzánk. Az Arany Penge húszéves múltra tekint vissza, tíz éve benne vagyok a szervezőbizottságában is, amelynek vannak ügynökségi tagjai, akik szintén önként, sok energiát beletéve segítik a munkánkat.

Szerintem nem összeférhetetlen egy ügynökségi vezetőnek az ügynökségében betöltött pozíciója a mi bizottságunkban ellátott tisztségével, ha a tevékenységével elősegíti a verseny szabályrendszerének és zsűrizésének pontosítását, vagy javaslatot tesz a zsűritagok jelölésére.

Az Effie-t együtt rendezzük az IAA-val (Reklám Világszövetség – a szerk.), így itt még több stakeholder van, például Megyer Örs, Takács Ildikó vagy Pócsik Ilona. Ráadásul egy nemzetközi sztenderdnek is meg kell felelnünk, hiszen az Effie Worldwide górcsővel figyeli a tevékenységünket. Hozzáteszem, az általunk alkotott online zsűrizési rendszer lassan nemzetközi sztenderddé válik, külföldről is érdeklődnek iránta.

Aczél László
Aczél László

Ha minden ennyire átlátható, akkor miért fogalmaznak meg kritikát még az M+ Lista helyezettjei közül is? Miért mondja azt egy ügynökségi vezető, hogy a MAKSZ manipulálja a listát és az említett versenyeket?

Nem akarok találgatni, ki lehetett ez, különösebben nem is érdekel. Álljon ki, mondja el, jelentkezzen! Vagy írja meg egy cikkben, mire alapozza. Az M+ Lista kapcsán minden évben egyeztetünk a Kreatívval, majd a tagsággal – tehát a változások minden esetben konszenzuson alapulnak. Nem azt mondom, hogy a versenyeinkkel kapcsolatban nincsenek kritikai észrevételek, de éppen ezért küldünk ki a megmérettetéseink után különböző kérdőíveket, leveleket, hogy feltérképezzük, mit gondolnak a résztvevők. Mindig van visszacsatolási folyamat, ami vonatkozik például a zsűrizésre, a helyszínre, a szervezésre.

Nekem nagyon fontos, hogy az emberek értsék, miért egy adott ügynökség nyert egy bizonyos díjat, mert szerintem sokszor nem értik, hiszen idő hiányában nem tudjuk levetíteni az összes munkát.

Ha a versenyek nem lennének életképesek, vagy összeférhetetlenek lennének, nem neveznének, nem nőne exponenciálisan a nevezési szám. Mindez azt bizonyítja, hogy mindkettő sikeres.

Az előző listaháborút követően, 2014-ben a Kreatív is csatlakozott a listához, és a Y&R lett az első helyezett, noha a lista történetében addig csak egyszer sikerült a legjobb 15 közé kerülnie egy nyolcadik hellyel. Az ügynökségek a legtöbb pontot az Arany Pengén szerezték, utána az Effie és a Lollipop következett. Az első kettőt a MAKSZ, a harmadikat a Kreatív szervezi.

Abban az évben volt olyan kampányunk, amely szinte minden nemzetközi versenyt megnyert. Ez volt a GIF-színház. A következő évben meg a Visszaadott szobrok LEGO- és a Mozibusz-kampányunk tarolt. Ezekben az években az utánunk következő ügynökségeket ezer, de volt, amikor négyezer ponttal vertük meg. Ennyi történt.

Mi alapján súlyozzátok a versenyeket? Miért került ki például a One Show, a NewYork Festivals és a PIAF?

Három szintje van a fesztiváloknak: a hazaiak, a nemzetközi középmezőnybe tartozók és a szuperprémiumok. A Kreatívval együtt úgy éreztük, nem kell annyi szuperprémium verseny. Megbeszéltük, hogy nem bővítjük a végtelenségig a listát, inkább szűkítjük annak érdekében, hogy az ügynökségeknek ne kelljen sokat költeniük nevezési díjakra. Megkérdeztük a kreatívokat is, hogy melyiket favorizálják: egy biztos pont volt, hogy ők jellemzően a cannes-i megmérettetésre neveznek. A NewYork Festivalson és a One Show-n nagyon kevés magyar ügynökség vett részt korábban. Mi biztosan nem nyertünk One Showt, de szerintem más se nagyon. A középmezőnybe tartozó versenyeknél a PIAF jó kezdeményezés volt, de a visszajelzések alapján végül arra jutottunk, hosszú távon nem érdemes benne gondolkodni, maradjon a Drum és a Golden Hammer ebben a kategóriában.

Aczél László
Aczél László

Milyen szerepet tölt be a Y&R üzletpolitikájában a versenyeken való indulás?

Egy nevezés belső motivációs hajtóereje lehet a kreatívoknak, emellett a tehetségeket is jobban vonzza egy díjnyertes ügynökség. Olyan szempontból is fontos, hogy gyakran nem a legláthatóbb kampányok kapnak díjat, hanem olyan előremutató ötletek, amelyeket később példaként lehet felmutatni. Ezek előreviszik mind a szakmát, mind a piacot. Az ügyfelek szempontjából is van jelentősége, hisz azáltal, hogy bevételt generálunk egy győztes kampánnyal, még jobban szem előtt vagyunk. Nagyon fontos a hálózatunknak is, hogy sok díjat nyerjünk.

A WPP az elsőszámú holding company Cannes-ban, ami abból adódik, hogy sok díjat nyernek az ügynökségei, így értelemszerűen fontos a Grey-nek, az Ogilvy-nek és nekünk is. Ez egyfajta kritérium. Az én bónuszelvárásaim között is szerepel a díjnyerés.

Nem torzítja a piac kreatívteljesítményének megítélését, hogy ügynökségek – köztük a Y&R – szisztematikusan készülnek fesztiválokra, a díjak maximalizálására, hogy minél több pontot szerezzenek az M+ Listán, és ez esetenként azt eredményezi, hogy megkérdőjelezhető minőségű kreatívanyagok születnek?

A globális kreatívteljesítmény legjobb barométere Cannes. E versenyre nevezik a legtöbb anyagot, aki itt díjat nyer, az elért valamit. A magyar szakma évtizedekig nem részesült elismerésben Cannes-ban, egy ideje viszont egyre több díjat kapunk. Nem azt mondom, hogy az átlagteljesítmény nem ingadozó, de az biztos, hogy mind több olyan munka van, amely megüti a világszínvonalat.

Az a tendencia, hogy bizonyos ügynökségek szándékosan távol maradnak hazai versenyektől, illetve hogy a versenyekre korábban dömpingszerűen nevező, az M+ Listát vezető ACG harmadára vágja vissza a versenyköltéseit, hogyan hat a lista jövőjére?

Egy ügynökségnek több tíz milliós költségmegtakarítást jelent, ha nem indul versenyeken. Minden szervezetnek magának kell eldöntenie, milyen politikát folytat. Ha valaki úgy érzi, díjak nélkül is megy a szekér, az az ő dolga. Az már rosszabbul érintené a szövetséget, ha kevesebben neveznének az Arany Pengére vagy az Effie-re, hiszen ezek nevezési díjaiból is gazdálkodunk. Idén például kevesebben neveztek, mint tavaly. Egyes kreatívigazgatók szerint gyengébb volt a termés.

Miért nem szerepelnek az M+ Listán olyan milliárdos állami megbízásokat elnyerő ügynökségek, mint a Young and Partners, a Trinity, a Lounge vagy a HG-csoport?

Ahhoz, hogy szerepeljenek nemcsak itthon, de külföldön is meg kell mérettetniük magukat. Ha nem neveznek, nem versenyeznek, nem adnak be kreatívokat, nem szerepelhetnek a listán.

Korábban a HG és a Trinity csak minimális mértékben vett részt versenyeken, a Lounge viszont elindult ebbe az irányba, és nagyon sok versenyre nevezett idén.

Mennyire bír el a magyar piac több ügynökségi rangsort?

Ha kellően különböző szempontokból állnának, elbírhat ezret is. Jó akkor, ha az M+ Listáétól eltérő szempontrendszert alkalmaz, de ha annak egy fura tükre vagy kikasztrált verziója, akkor nem tesz jót a versenynek. Egy ilyen lista nagyon megtévesztő lenne a piac számára. Ha el is bírná, nem lenne semmi értelme.

Mit gondolsz arról a feltételezésről, amely szerint egy, a közelmúltban bejelentett ügynökségi rangsort azért hoztak létre politikai nyomásra, hogy megbuktassák a MAKSZ elnökségét?

Ez nem lehetett cél, maximum hozadék.

Az interjút elolvashatja a Médiapiac július-augusztusi számában is, a friss lapszám a jövő héten már a standokon. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom