Kövess minket!

Marketing

ATL? BTL? CTL

Az ATL/BTL szétválasztás értelmetlenségéről mostanra nagyjából konszenzus alakult ki. De tudták, hogy az egész vonalhúzás a könyvelők műve volt?

Hídvégi Zoltán

Néhány éve már hallgatjuk a konferenciákon azokat az előadásokat, amelyek az ATL és a BTL területek mesterséges szétválasztását ostorozzák, s egy ideje valóban elmosódni látszik a vonal. Ezt a folyamatot árnyalta tovább Hídvégi Zoltán, az MPG ügyfélkapcsolati vezetője, aki az ATL/BTL kettősség több értelmezését mutatta be A hatékony kommunikáció napján, mindegyikről igazolva, hogy fenntartásokkal kezelendő. Ez azért is érdekes, mert a médiaügynökségeket, jelen üzleti modelljüket tekintve legalábbis, inkább a klasszikus ATL-világ részének szokás tekinteni – ám ez is változóban van.

Az előadásból kiderült például, hogy az ’50-es, ’60-as években az ATL/BTL megkülönböztetés még releváns volt – a könyvelők szempontjából. A két kategóriát ugyanis nem a marketingesek vagy a kereskedők találták ki, hanem a könyvelők. Így különböztették meg azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek pusztán költséget jelentenek (“vonal alattiak”), s amelyek a költségeken túl bevételt (jutalékot) is hoznak (“vonal felettiek”). Mára azonban a “van jutalék”/”nincs jutalék” megkülönböztetés idejét múlttá vált, a piac működése átalakult.

Kapott később olyan értelmezést is a “vonal”, hogya afölött a tömegmédia van, alatta pedig a rétegmédia. Ez sok szempontból megint csak leegyszerűsítő, mivel egy sor médiacég átnyúlik azon a bizonyos vonalon (pl. a Sanoma Media foglalkozik események szervezésével is), s akadnak kevéssé besorolható médiatípusok is (pl. kábeltévé). A vonalhúzás egy további kiindulópontja volt a média szempontú mérhetőség megléte vagy hiánya, amit szintén árnyalnak a legújabb módszerek, vagy éppen az elviekben mérhető médiumok körüli kutatási problémák.

Mint a médiaügynökségi szakember kiemelte: igazából csak a fogyasztó és az ő megfelelő elérése számít, a fogyasztót pedig a legkisebb mértékben sem foglalkoztatja, hogy őt ATL vagy BTL kategóriába sorolható kommunikáció szólítja meg. Szakmai szempontból tehát nem indokolt a  vonalhúzás, s ha már valamit kell kezdeni azzal a bizonyos vonallal, az leginkább a vonal átlépése lehet. Hídvégi Zoltán éppen ezen az alapon definiálta az MPG-t is CTL, azaz cross-the-line ügynökségként. Hozzátette: ez kb. ugyanazt jelenti, amit a szintén használt TTL (through-the-line) címke.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom