Kövess minket!

Marketing

„A történetek erejében hiszek”

A kríziskommunikáció nem(csak) tűzoltás, hanem stratégiaalkotás, prevenció, a belső kommunikáció, esetenként az employer branding része – véli a Spindoc Kommunikációs Hálózat alapítója, Bőhm Kornél, aki évtizedes tapasztalatait foglalta most könyvbe. Többek között arról is megkérdeztük, rossz-e a PR-esek PR-je, mert úgy fest, hogy a szakma az utóbbi időben valamiért mostohagyerek lett.

Nem érzi úgy, hogy a PR az utóbbi időben a kommunikációs szakma mostohagyereke?

Ezt mindnyájan érezzük, akik ezzel foglalkozunk.

Valóban mostohagyerek?

Átalakulóban a piac, bizonyos feladatköröket elszipkázott a PR-tól a kontentmarketing vagy az újonnan megtalált storytelling. Copywriterek, coachok, retorikai guruk végzik azt a munkát, ami a PR-eseké volt eredetileg. De a párbeszéd ereje a PR-nél marad, erre hosszú távon lehet számítani.

Rossz a PR-esek PR-je?

Pontosan. Manapság, ha valamire azt mondják, hogy PR-cikk, azt alapvetően negatívnak tartják. Nem túl jó minőségű fizetett anyag – sajnos ez lett ennek a kifejezésnek a konnotációja.

Mert ezeket a cikkeket is elcsaklizta a kontentmarketing. Mostanság nem PR-cikknek, hanem natív-tartalomnak hívják.

Csakhogy PR-esek ökölszabálya, hogy nem fizetünk megjelenésért, a natívról meg közismert, hogy szöveges hirdetés, amit a hirdető rendelt meg és fizetett érte. A PR-esnek az a dolga, hogy meggyőzze az újságírót, hogy az általa ajánlott téma közérdeklődésre számot tartó, érdemes írni róla.

Tizenhat éve vagyok újságíró, de kevés olyan PR-essel találkoztam, aki meggyőzni akart vagy tudott.

Hadd kérdezzek vissza: miért állt ellent?

Mert többnyire csak nyomultak, hogy hozzunk le egy kész, rendszerint elég rosszul megírt szöveget. Ez pedig sérti a szerkesztőségi autonómiát.

Hát akkor tényleg rossz PR-esekkel találkozott. Úgy gondolom, hogy csak olyan sztorival érdemes megkeresni az újságírót, aminek van hozzáadott értéke, ami kellően izgalmas, ami tényleg kívánatossá válhat a szerző, szerkesztőség számára. A szerkesztő fejével kell gondolkodni: vajon mi az a téma, amit majd az újságíró bedob az értekezleten, és valóban felkelti a kollégák érdeklődését.

Ugyanakkor segíteni kell az újságíró munkáját: ha tudjuk, milyen nagyobb sztorin dolgozik éppen, akkor segítsük javaslatokkal, hogy kiket érdemes az adott ügyben még felhívni, mert sokat tudnak majd hozzátenni. Ugyanakkor van olyan ügyfelem, aki ritkán nyilatkozik, és bizony versenyt futnak az újságírók azért, hogy nekik nyilatkozzon először. Ilyenkor felértékelődik a PR-es szerepe.

A kreativitás hiányzik a szakmából?

Ezt nem gondolnám. Inkább arról van szó, hogy nem tud mindenki az újságírók fejével gondolkodni. De a nemzetközi szakma is küzd azzal, hogy a másfél évtizeddel ezelőtti módszertannal dolgozik, miközben például a marketing vagy a PPC sokkal lendületesebben fejlődik.

Ön már átképezte magát seo-szakemberré?

Most alakult meg a Magyar Public Relations Szövetség digitális tagozata, ahol remek programmatic és natív-tartalom szakemberek tevékenykednek. Magam is alapító vagyok, bár nem tekintem magam az adott terület szakértőjének. A történetek erejében hiszek.

Bőhm Kornél

 

Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozat, elnök

Szakmai publikációk: HVG Extra Business, HVG Extra Pszichológia, Üzlet és Pszichológia, Forbes, Kreatív, Piac és Profit, Üzletrész.hu,

Előadások: Budapest Műszaki Egyetem, Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar, Üzlet és Pszichológia Akadémia, HVG Üzleti reggelik

 

Nézze meg Bőhm Kornél teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Miközben a PR sokszor elhanyagolt a cégeknél, krízis esetén nem lehet megúszni a szaktudás igénybevételét. Mennyire értik ezt a cégvezetők?

Ebből a szempontból jó helyzetben vagyunk. Persze olyankor kerül ez előtérbe, amikor szükség van rá, amikor már ég a ház. Ilyenkor büdzsé tekintetében is nagyvonalúbbak. A sajtóközleményeket fogalmazó céges PR-es és az ügyvezetővel krízis esetén napi szintű kapcsolatban álló stratégiai tanácsadó más megítélés alá esik. Nagyobb az érdeklődés a munkánk iránt, hiszen olyan ügyeket kell kezelni, amik címlapos sztorik. Ez sem maximálisan körültekintő hozzáállás természetesen, a könyvben is leírtam, hogy a megelőzés, a felkészülés legalább ilyen fontos. Ahogy az egészségünk megőrzése legalább olyan fontos – és ezért sokat kell tennünk –, mint hogy jó orvost találjunk, ha megbetegszünk.

Az újságírók többnyire azt tapasztalják, hogy semmilyen választ nem kapnak, még azt sem, hogy „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem akarják a cégek az értesülést.

Valahol megértem, ha valakinek csábító opció, hogy „kiülje” a vihart, és abban bízik, hogy hamarabb elmúlik, ha csendben maradni. Ezt a politikában egyre gyakrabban tapasztalni. Csakhogy a politikusok a pillanatot uralják, és reménykedhetnek benne, hogy 3-4 nap múlva jön egy másik botrány, ami elmossa az előzőt. A cégeknek is uralniuk kell a pillanatot, de az esetükben az nem megoldás, hogy nem mondanak semmit, és várják, hogy valaki más is bajba kerüljön, hátha lekerül róluk a reflektorfény. Az internet ugyanis nem felejt, a terméküket pedig holnap is el kell adni. Sokan keresnek meg azzal, hogy a kereső negatív dolgokat dob ki a cégük nevére, s ezzel kezdjünk valamit.

Majd elköltenek jó sok pénzt arra, hogy pozitív, keresőoptimalizált cikkek szülessenek róluk, amik lenyomják a negatív tartalmakat. Ez kiválthatja a kríziskommunikációt?

Nem tudja. Nemcsak a fogyasztók, a stakeholderek, a befektetők, partnerek, a cég munkatársai sem felejtenek. Az utóbbi egy olyan időszakban különösen problémás, amikor munkaerőhiány van, és a vállalatok egyre többet költenek employer brandingre. Tehát minimum a belső kommunikációra figyelni kell, ha meg akarjuk tartani a munkaerőt.

Fotó: Fazekas István/HVG

Nem arról van szó, hogy ma már a hazai piaci szereplők is kezdik beárazni, hogy ez egy következmények nélküli ország?

Számos kkv esetében is azt látom, napra pontosan emlékeznek, hogy évekkel ezelőtt „volt az az ügy”, ami miatt nem tudnak aludni, a kríziseket sebként viszik magukkal. Persze most nem olyan cégekről beszélek, amelyek politikai hátszéllel hasítanak, és akkor is elnyerik a közbeszerzéseket, ha botrány van körülöttük. Ez nem az a fajta üzleti működés, amiről a könyvben is írtam. A piaci körülmények közepette a cégek nem ülheti ki a botrányokat.

A cégek tényleg komolyan veszik a prevenciót, a felkészülést?

Azt szoktuk mondani: feltehetően nem az és nem úgy történik majd, amire felkészültek, de ez nem jelenti azt, hogy ne alakítsunk ki kríziselhárítási protokollt. Egy vadaspark igazgatója nyilván nem úgy fekszik le, hogy a következő napokban egy földhöz vágott vemhes szurikátával foglalkozik a teljes média, de ahol állatokat lehet simogatni, ott számításba kell venni, hogy a vadállatok másképp viselkednek, mint a háziállatok. A multiknál a külföldi anyavállalatok egyébként megkövetelik, hogy fél évente-évente legyen krízistréning, újítsák fel a forgatókönyveket.

És a kkv-szektor?

Általában elmondható, hogy protokoll nincs. Remélem, hogy ezen talán valamennyit változtat ez a könyv. Az már előremutató, ha olyankor tesznek bizonyos lépéseket – például kommunikációs szakemberhez fordulnak –, amikor látják, érzik, hogy baj lesz. Ez olyan, mint amikor ügyvédhez fordulnak, mert előre látják, hogy egy vita jogi szintre fog kerülni. De az is motiválja a cégvezetőket, ha a riválissal történik valami, és szeretnék elejét venni a bajnak, vagy legalább is felkészülni arra, hogy ez náluk is bekövetkezhet.

Míg a médiahatósághoz bejelentett médiumoknál, a tartalomért felelősséget vállaló szerkesztőségeknél lehet kérni hibaigazítást, azt, hogy az érintett cég is elmondhassa a maga verzióját, a user generated contentekkel (UGC) mit lehet kezdeni?

Az biztos, hogy többfejű lett az az oldal, amivel tartani kell a kapcsolatot. Most már azokra is figyelni kell, akik felteszik a történetüket egy fogyasztóvédelmi blogra, mert úgy érzik, hogy sérültek a jogaik. PR-esként úgy gondolom, hogy a jogi eszközök igénybevétele csak akkor ajánlott, ha már minden más lehetőséget kimerített az érintett cég vagy márka. Meg kell vizsgálni, hogy igaz-e, amit a fogasztó-felhasználó írt, el kell mondani a saját történetünk, indokolt esetben bocsánatot lehet kérni. A belátásra és az empátiára kell alapozni, párbeszédre van szükség függetlenül attól, hogy a szerző újságíró vagy „egyszerű” fogyasztó.

Mi van, ha szándékos lejárató kampány indul egy cég ellen felhasználva az UGC adta lehetőségeket? Mégiscsak a fake news korában élünk.

A lejáratás egy régebbi műfaj. Egy PR-es ilyenkor visszaköveti, hogy honnan indult, ki terjeszti, kinek állhat érdekében a lejáratás. Ami a fake newst illeti: a kérdés az, meg tudjuk-e értetni a fogyasztóval, hogy figyelni kell a hír forrására, nézzenek utána, hogy hol tűnik fel az adott cikk. Mert nem mindegy, hogy egy nagy hírportálon vagy egy ismeretlen, frissen indult blogon. De ezzel nemcsak a PR-szakma küzd, hanem mindenki a világon a politikusoktól a cégeken keresztül a közösségi médiáig, jó megoldás sajnos egyelőre nincs. A hamis híreket persze meggyőzően cáfolni kell, ugyanakkor ezzel óvatosan kell bánni, mert sokszor egy cáfolat nagyobb nyilvánosságot kap, mint az eredeti, esetenként szűk körben terjedő fake news. Az emberek meg hajlamosak azt gondolni, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

 

“Ajánlott jegyzet”

Hogy fogy a könyv?

Még nem tudom, eddig nem kérdeztem meg a kiadótól. Ma kezdőik a könyvhét (az interjú június 7-én készült – a szerk.), utána lesz érdemes gyors összegzést tartani. Persze nem volnék kommunikációs szakember, ha nem tettem volna meg mindent lelkiismeretesen azért, hogy felhívjam rá a média, az olvasók figyelmét. A házifeladatot elvégeztem (nevet). Azt tapasztalom, hogy a szakma érdeklődik iránta, sokan megkérdezik, miért született meg.

Akkor mi is megkérdezzük: miért írta meg?

Úgy érzem, hogy a szakmai karrieremben mérföldkő. Az elmúlt évtizedekben rengeteg tapasztalatot szereztem, elég nagy tudás halmozódott fel bennem a kríziskommunikációról. Ez nem azt jelenti, hogy mindent tudok, minden szakkönyvet elolvastam, pusztán csak úgy vélem, elég sok minden leülepedett bennem, van egy könyvnyi mondanivalóm.

A könyv recenziójában a Médiapiac is megjegyezte, hogy ez sem nem tankönyv – mert annál több –, sem nem tudományos értekezés – mert annál kevesebb. Mi „elhárítási manuálnak” tituláltuk, ön szerint milyen kategória illene rá?

Azzal egyetértünk, hogy semmiképpen nem tudományos értekezés, nem is annak szántam. Tankönyvnek is túlzás volna nevezni. Önkritikus leszek: felmértem a kapacitásaimat, és úgy éreztem, egy tankönyvet nem tudnék összeállítani. Ehhez vissza kéne nézni az évtizedes evolúcióját a kríziskommunikációnak, össze kéne vetni a legfőbb definíciókat, modelleket kellett volna bemutatni. Egyetemi hallgatók ajánlott jegyzetként ugyanakkor mindenképp használhatják. Amikor írtam, inkább a vájtfülű hírfogyasztókra gondoltam, akik követik, mi történik az üzleti életben, mi zajlik az egyes brandek, márkák körül. Bízom benne, hogy a könyv révén betekintést nyerhetnek abba, hogyan éli meg ezeket a kríziseket az üzleti élet.

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom