Kövess minket!

Marketing

A szabadságot viselni kell tudni

Vajon tényleg függőséget okoznak a fiatal generációknál a digitális kütyük, vagy csak az idősebbek nem képesek feldolgozni a változásokat? Hogyan tudjuk kontrollálni a gyerekeink eszközhasználatát, és tanulhatunk-e mi is tőlük? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Vodafone #HashtagFestival első kerekasztala Lilu vezetésével.

Csanda Gergely, a PlayIT ügyvezetője szerint könnyen rámondjuk mindenre, hogy függőség, de a digitális világ inkább az élet velejárója. Pintér Mónika, a 24.hu tech rovatának vezetője azért látja kritikusnak a helyzetet, mert a mai 30-40-es korosztály nem beleszületett a digitális világba, hanem tanulta azt, míg a digitális bennszülöttek esetében a tudatosságban és az adatvédelmi ismeretekben mutatkoznak hiányosságok. Steigervald Krisztián, a 6generacio.com generációkutatója rávilágított:

az ő korosztályát ugyanúgy függőknek bélyegezte a szülők korosztálya, amikor a Commodore 64 vagy a kvarcjátékok előtt töltötték el szabadidejüket. Ráadásul a mai fiatalokat sem lehet kárhoztatni, hiszen a digitális világot az idősebbek teremtették meg számukra.

Baráth Péter, a Vodafone Magyarország márkaigazgatója a fesztivál apropóján is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők felelőssége óriási. Meg kell érteni a gyerekek eszközhasználatát; azt, hogy számukra egy apának készített Minecraft-otthon, vagy az, hogy a játékban talált láda kinyitásával megvárják, amíg anya hazaér, fontos és valódi ajándékok. Nem szabad általánosítani sem: az egyes felhasználók motivációi mások, a használatot a mikroközösségek szintjén tudjuk segíteni. Ráadásul a szülők generációja is tanulhat a gyerekektől, ha hajlandóak elfogadni, hogy a tudás átadásának hagyományos iránya már nem érvényes.

Steigervald Krisztián egyértelműnek tekinti, hogy a digitális eszközök hatására átalakul az idegrendszer működése, abban viszont egyáltalán nem biztos, hogy a logikus, strukturált gondolkodás helyére lépő holisztikus megközelítés nem vezet majd új típusú pozitív eredményekre a jövőben.

De mi a helyzet a veszélyes tartalmakkal, helyzetekkel? Pintér Mónika álláspontja szerint régen az iskolaidő végén a piszkálás, a klikkesedés is véget ért, ma viszont már nem tud ezek elől hazamenekülni a gyerek. Csanda Gergely az iskola és az oktatás szerepét hangsúlyozta.

Amit ezen a területen ma végzünk, az önámítás és hazugság, nem életre nevelés.

A pedagógusok feladata lenne a szülők tájékoztatása is, például a veszélyek kezeléséről vagy a tartalomszűrők használatáról, mert az ezekkel kapcsolatos tudatosság egyelőre csak a szülők 5-10 százalékára jellemző. Viszont, mint arra Baráth Péter emlékeztetett, a szervezeti struktúrák változása a történelemben mindig lassabban zajlott, mint a társadalmi és technikai változások.

A beszélgetők végül arra jutottak, hogy:

  • az új eszközök használatát együtt kell megtanulnunk,
  • miután saját magunkat és korlátainkat megismertük, meg kell tanulnunk a fiatalok nyelvén kérdezni,
  • amit csak lehet, meg kell mutatni számukra az online és az offline világban is,
  • és saját magunknak is egészségesen kell élnünk a digitális világban.

Ha mindezeket megvalósítjuk, segíthetünk felnőni a gyerekeinknek, miközben megtanulnak jól élni a végtelen szabadság kínálta lehetőségekkel.

A rendezvény apropóját az adta, hogy a Vodafone Magyarország korlátlan adatforgalmat tartalmazó csomagot vezetett be, a Red Infinityt. Ennek hátteréről beszélgettünk Baráth Péter márkaigazgatóval.

Elmondta, hogy a távközlés világa a korlátlanság felé halad, legyen szó beszélgetésről vagy roamingól. Csak idő kérdése volt, hogy ez az adatforgalomra is kiterjedjen. Ezt Európában az elsők között Magyarországon lépték meg, amelyhez az ügyféligényeken túl a mobilhálózat nemzetközi összehasonlításban jó minősége is alapot szolgáltatott, de a döntés mögött állt az a szándék is, hogy meg akarták előzni a fogyasztói igények változását.

A Red Infinity csomagot nem a gazdagok választják, hanem azok, akiknek ez a munkájuk vagy az életformájuk miatt fontos, és a megfelelő fizetőképesség mellett a lehetőségek kihasználására alkalmas (nagyméretű, HD videókat lejátszó) mobileszközzel is rendelkeznek.

Az online világ problémáinak kezelésére két éve indították el a digitaliscsalad.hu oldalt, ahol szakértőik segítségével a szülőket igyekeznek felkészíteni a kihívásokra annak érdekében, hogy a gyerekek digitális jelenléte ne konfliktusok forrása legyen. Mára az oldal több százezer felhasználót ért el, és a kommentek, kérdések alapján folyamatosan fejlesztik a tartalmát. Az online biztonság ugyanis nem olyan téma, amit 3-4 fizetett sajtómegjelenéssel tartósan le lehetne fedni. Az oldalt az aktív nethasználó családosokra célzott online és közösségimédia-kampányokkal is támogatják.

Másik kezdeményezésük a Digitális Iskola program, melynek keretében a pedagógusokat támogatják insightokkal és eszközökkel. Baráth Péter elmondta: nagyon optimisták a változás kapcsán, attól pedig senkinek nem szabadna rosszul éreznie magát, ha valamit nem tud, mert ezt a területet mindannyian folyamatosan tanuljuk.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom