Kövess minket!

Marketing

A reklám fenegyerekei

Nem várható el egy bátortalan társadalomtól, hogy tagjai bátor reklámokat alkossanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne akadnának olyan kivételek, akik feltéve egy másfajta szemüveget bizonyos értelemben irányt mutatnak, beírva ezáltal magukat a magyar reklám történelemkönyvébe. Erdélyi Zsolt és Geszti Péter a klasszikus reklám haláláról, a digitalizáció kihívásairól, a kreatív ember szerepéről.

Péter szerint a klasszikus reklám halott. Zsolt szerint a Google az új Róma, amely egyértelműen megmondja valamiről, hogy az micsoda, az emberek pedig elfogadják. Ilyen körülmények között hogyan lehet a reklámüzeneteket eljuttatni a célcsoportokhoz?

Geszti Péter (GP): A megváltozott játékszabályok elsősorban a digitalizmus számlájára írhatók. Ezzel nincs is semmi probléma, a kommunikáció soha nem volt annyira érdekes, mint most. Önmagában reklámot készíteni ma már sokkal kevésbé hatékony, mint azt általában várják tőle. Akkor tudsz sikeres kampányt futtatni, ha a témádat képes vagy belopni a közbeszédbe, ami sokkal tágabb értelmű dolog annál, mint hogy csak a reklámra gondoljunk. A konkurensek nemcsak egymással, de a hírekkel is állandó versenyt futnak.

Erdélyi Zsolt (EZS): Tökéletesen egyetértek. Ráadásul egy teljes generáció dimenzionálja túl az online-t. PPC-kampányokkal nem lehet márkát építeni. Az online térben minden márka bizsuvá válik. Agyrém, hogy a magyar internetes hirdetések statisztikáit az angol, az amerikai és a nyugat-európai adatokra alapozzák. Mintha az angol focit hasonlítanánk össze a magyarral.

Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)
Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)

Hozzáteszem azt is, hogy az online eszközök nem csereszabatosak azokkal, amelyeknek bizonyos értelemben a halálát okozták, a printtel vagy a rádióval. Ezen csatornák hiánya teljesen más kulturális doktrínát hoz létre. Ha az online eszközök igazán hatékonyak lennének Magyarországon, a miniszterelnököt sem Orbán Viktornak hívnák.

GP: Magyarország húsz-harminc éves lemaradásban van mind kulturális, mind sok egyéb téren. Ez jellemző a közgondolkodásra és a médiafogyasztásra is. Vidéken a hagyományos média még jelen van. Az más kérdés, hogy mennyi benne az állami és a piaci hirdetések aránya. Budapesten viszont a legújabb trendek és technológiák irányába haladunk, mégis egyfajta digitális feudalizmus vert gyökeret. Van egy kifejezetten óvatos, a túlélésre játszó mentalitás bennünk, ami a hirdetésekben is megjelenik. Kevés tisztességesen összerakott és intellektuálisan érdekes reklámmal találkozom. Fura módon azt érzem, visszakanyarodtunk a nyolcvanas évek elejének reklámkultúrájához.

A magyar reklámszakma egyre inkább a megvalósításban hisz, ami elfedheti a szellemi hiányosságokat. Mi a fontosabb egy kampányban, a megfelelő reklámeszközök kiválasztása vagy a gondolatiság?

EZS: Egy kicsi piacról beszélünk, ahol a reklámok mögött nincs gondolatiság. A hirdetésekről nem tudjuk, mi célból születtek, kinek szólnak, és mit üzennek.

GP: Elég csak a nagy telekommunikációs cégek megjelenéseit megnézni. Ha kicseréljük a színeket a hirdetéseikben, azt sem tudjuk, melyik márkát látjuk, annyira sablonosak. Adott egy teljesen hagyományos ízléssel rendelkező réteg, amely kvízműsorokat néz, regionális médiát fogyaszt, és megelégszik az átlagos szpotokkal. És adott a fiatal generáció, amelynek tagjai szinte csak a közösségi médián keresztül érhetők el. Az előbbi teljesen leszakadt az utóbbitól.

A technológia tehát nem erősíti, hanem mellékessé teszi a kreativitást.

EZS: Átmeneti korszakban élünk. Honnan olyan ismerősek például a CBA-reklámok? A manapság készülő kicsit pikírt, népalázó és kulturálisan távolságtartó reklámfilmecskéket már a kilencvenes években is láthattuk.

Geszti Péter, Erdélyi Zsolt és az interjú szerzője, Tóth Olivér (Fotó: Pozsonyi Roland)
Geszti Péter, Erdélyi Zsolt és az interjú szerzője, Tóth Olivér (Fotó: Pozsonyi Roland)

A reklámipar semmi másról nem szól, mint az eladott accountórákról és a legyártott reklámfilmekről. Amit az ügynökségek a legvégsőkig állítottak, tudniillik hogy ők egy megújulásra képes konglomerátum, amely abszolút korszerűen tudja kiszolgálni az ügyfeleket, óriási hazugság.

Tőkehiányos országban élünk, ahol a kormány manapság is jobban támogatja a húsfeldolgozást vagy a futballmezek tervezését, mint a könyvkiadók alapítását. A reklámszakmát itthon fel kellett találni.

Milyen hatással van a reklámpiacra az emberi gondolkodás folyamatos változása?

EZS: 1969-ben hatszázmillió ember követte a televízióban, ahogy Neil Armstrong egy zavaros képen, recsegő hangok közepette azt mondja: „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Ma ugyanez az esemény úgy nézne ki az Instagramon, hogy látjuk Armstrongot, a Holdat, az amerikai zászlót háttérben a Földdel, alatta pedig azt, hogy #amcsik, #hold, #leszálltak, #szerintemkamu és #lol.

Geszti Péter és Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)
Geszti Péter és Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)

GP: Aztán jönnének az álhírek. Putyinék azonnal photoshoppolnának a képre egy orosz zászlót. (Nevetnek.) A reklámkészítés alapjai nem változtak, de a tempó és a technológia igen. Ma egy hír 15 perc alatt avul el, egy reklám egy nap alatt. Ettől még az emberi pszichét ugyanazok a motivációk hajtják. Az más kérdés, hogy bizonyos generációk a technológián keresztül közelítenek az élményekhez. Amikor mi belecsöppentünk a szakmába, az amerikai és a nyugat-európai piac már rég túl volt az első nagy kiégési szakaszán, próbálta megújítani magát. A globalizmus hatásainak köszönhetően most azt az időszakot éljük, amikor a reklámok igyekeznek elszakadni a verbalitástól, mindenre vevők, ami a vizualitás irányába mutat. Ugyanezt erősíti a technológia, gondoljunk csak a videók vagy a GIF-ek terjedésére. Ennek ellenére hiszem, hogy ha egy egyszerű történetet jól mesélünk el, az megérinti az embereket.

EZS: Hajlamos vagyok strukturálisan szemlélni a világot. Van egy nagyon fontos dolog, amivel senki sem foglalkozik. Ma a nagyvállalatok ugyanúgy egy tízmilliós piacban gondolkoztak, mint amikor mi voltunk fiatalok, de arról senki nem beszél, hogy a magyar gazdaság képtelen kiszolgálni egy országos hálózatot, képtelen ekkora dimenzióban és léptékben gondolkodni. Ehhez jön hozzá egy reklámügynökség, amelynek az emberei nincsenek tisztában a szabályokkal, nincsenek tradícióik, szakmai emlékeik. A reklám újrafeltalálásának korszakát éljük, amiben az egyetlen ökölszabály az, hogy minden szabály szemét, ami volt. Az online-on kívül mindent elutasítanak, az viszont nem teljesít.

Mi jellemzi az ügyféloldalt?

GP: A nagy-, a közép- és a kisvállalati gondolkodás merőben eltérő, főleg a stratégiai gondolkodás és a költségvetések terén. A legtöbben túl óvatosak a fogyasztók képmutatása, hagyományos gondolkodása miatt.

EZS: Azok a felnőtt emberek, akik a szocializmusban hozzászoktak a látszatbiztonsághoz, az állandó képmutatáshoz, naponta tapasztalják, hogy fenn kell tartaniuk a látszatot. Ebben a social media is megerősíti őket. Amikor meglátják a hírfolyamukban, hogy egy ismerősük posztolta a szokásos nyaralós képeit, rajtuk egy lábujj, egy pálmafa, a tenger, alatta pedig a „Holiday On” felirat, nem azt kommentelik oda, hogy „ne kérkedj, te…”, hanem bőszen lájkolják, és ezt nap mint nap megteszik.

GP: Így van. De azt is látom, hogy annyira jól fésült fiatal generáció, mint a mai, ritkán jelent meg a társadalomban. A totális konformizmusban próbálnak lázadni.

Mennyire van jelen a korrupció a reklámszakmában?

EZS: Irgalmatlanul.

Egy kezdő ügynökség egy idő után mindennel megpróbálkozik, hogy ügyfeleket szerezzen, mert rajtuk keresztül épít portfóliót, ami elengedhetetlen a fennmaradásához. Számukra nem a pénz az elődleges, hanem annak bizonyítása, hogy letettek valamit az asztalra. Idővel persze rájönnek, hogy a megvesztegetett ügyfél rossz ügyfél. Kívülről ez rohadtul látszik. Van olyan ember, aki szerint véletlen, ha egy ügynökség sorozatosan nyer tendereken, amiket ugyanaz a vándormadár marketinges ír ki?

GP: A korrupció átka, hogy gyenge minőséget szül. Ezért is vannak gyenge hirdetések Magyarországon. Az első ügynökségem idején a nyomdák voltak hihetetlenül megvesztegethetőek. Személyesen mindössze egyszer találkoztam olyannal, hogy valaki előnyhöz kívánt jutni, és ezért hajlandó lett volna megtenni dolgokat.

Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)
Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)

Ma az egész gazdaság átállt egy személyes networkrendszerre, ahol nem a performance számít, hanem a számla kitöltése, a javak egymás közötti elosztása. A megbízások is személyes találkozókon, partikon, vadászatokon vagy focimeccseken dőlnek el. Gondoljunk bele, hogyan lett az állam a legnagyobb hirdető, bizonyos értelemben pedig a legnagyobb médiatulajdonos is.

EZS: Magyarországon Leni Riefenstahl szelleme uralkodik.

GP: „Leni élt, Leni él, Leni élni fog.” (Nevetnek.)

Mikor éreztétek először, hogy egy reklám elementáris hatással lehet az emberekre?

EZS: 1999-ben jött ki a Johnnie Walker Harvey Keitel’s Walk imázskampánya. Azt gondoltam, milyen menő egy whiskymárkától, hogy „bedobta” Keitelt az oroszlánok közé a Colosseumba, és üzenetként nem azt fogalmazzák meg a néző számára, hogy mennyire finom az ital. Régóta benne voltam már a szakmában, de nagyon emlékszem erre. Aztán megláttam a The Times magazinban egy sötétzöld oldalt, aminek az alsó három centije fehér volt, előtte egy icipici Rolls-Royce, és egy felirat, amellyel elég direkt módon utaltak arra, hogy az autó nem kispályásoknak való. (Erdélyi Zsolt felidézi a szlogent, mire Geszti Péter felnevet.) Arra gondoltam, pont a fricska miatt minden londoni bróker csak azért is vásárolt magának egy Rollst. (Nevet.) Ekkor döntöttem el, hogy egyszer veszek egy Rolls-Royce-t. Vettem is.

Geszti Péter és Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)
Geszti Péter és Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)

GP: Édesapám (Geszty Péter dramaturg, szerkesztő, a cannes-i nemzetközi reklámfilmfesztivál díjazottja – a szerk.) szintén a reklámszakmában, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kereskedelmi és propagandaigazgatóságán dolgozott. Elsőként a Hamlet szivar remek humorral bíró kampánysorozata hívta fel a figyelmem arra, hogy milyen érdekes játék lehet a reklámfilmkészítés, egyben szórakoztató is volt, pedig nem is dohányoztam. Ezzel párhuzamosan láttam meg az Absolut vodka egyik szellemes hirdetését valamikor a nyolcvanas évek elején.

EZS: Milyen érdekes, mindketten egy-egy print hirdetést is mondtunk, ami ma már alig létezik.

A szakmai életetekre az eklektika jellemző, a személyes márkátok nem egyértelmű.

EZS: Ez tett minket sikeressé. Egyébként mindig nagyon fontos volt, hogy mérhetetlenül nagy energiát fordítsak arra, ne kelljen semmire mérhetetlenül nagy energiát fordítanom.

GP: Mi ketten egy bolygónak vagyunk a két féltekéje. Zsolt az underground, én a mainstream irányából érkeztem a szakmába.

EZS: Emiatt sok ember számára volt zavaró, hogy jóban vagyunk egymással.

GP: Furcsán alakult az életem, egyszerre kezdtem dalszövegeket írni és reklámokat készíteni, és egyikhez sem értettem igazán, de mivel olyan korszakot írtunk, amikor a hályogkovácsok is kipróbálhatták magukat, sikerült túlélnem az első baklövéseim.

Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)
Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)

Ha nyugat-európai mércével mérjük, egyáltalán nem vagyunk tipikus reklámguruk. Alapvetően az önkifejezés különböző formáit kerestük, a forma majdhogynem mindegy volt.

EZS: Mindkettőnk fejében van egy rendkívül tiszta, organikusan kialakult társadalom- és valóságismeret az országról, de ettől még hajlandóak vagyunk beengedni az új dolgokat. Geszti különösen. Ő arra is hajlandó, hogy PR-preacher legyen az Arénában.

GP: PR-preacher? PR the World? (Nevet.)

Mennyire tudatosan alakítottátok ki a márkátokat mint reklámszakemberek?

GP: Márkaépítéssel foglalkozom, miért pont magamat hagytam volna ki? Az elején csak a formát érzékeltem, igyekeztem jó érzékkel, tehetséggel bánni vele. Utána elmélyedtem a szakmában, és rájöttem, hogy ez nem egy gitárpengetés egy színpadon, ahol körülöttem mindenki részeg. Az ezredfordulóra mindketten túlestünk a tudatossá váláson. Fura módon ez nem feltétlenül jelent nagyobb reklámsikereket, mint amilyeneket azt megelőzően arattunk.

EZS: Egy megbízónak viszont nagyobb biztonságot ad. Nem váltunk ugyan zsenikké, de szarvashibát nem követünk el. Pedig ebben az országban az elmúlt öt év hemzseg a szarvashibáktól.

GP: Egy idő után szándékosan vágtam bele olyan ügyekbe, mint az ARC vagy a Médiaunió. Rájöttem ugyanis, hogy a kommunikáció olyan harci ágyú, amelyet olyan irányba is lehet fordítani, ami számomra fontos.

Erdélyi Zsolt és Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)
Erdélyi Zsolt és Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)

EZS: A személyes márkaépítés számomra akkor vált tudatossá, amikor rájöttem, mennyi mindent nem tudok. Kérdés volt, vajon meg akarom-e tanulni. Úgy döntöttem, igen, és elismerést szerzek vele. Amikor Szirmai Árpád vagy Sándor Pál valódi beszélgetést folytat velem egy témában, úgy érzem, érdemes volt, de mindezt undercover teszem, mert éppen én vagyok a reklám fenegyereke, Péterrel együtt. Ő dalszövegeket írt, én meg csináltam a Tilos Rádiót, majd megalapítottam az Est FM-et.

GP: Mindig arra próbáltam figyelni, hogy az önazonosságom ne kelljen feladni. Még akkor is, ha egyébként a személyiségem sokakat irritál.

Ugyanazt képviselem most, mint akkor, amikor az első sikereimet arattam, ezért sem kellett soha felköpnöm és aláállnom. Minden költő, kreatív, reklámos popsztár akar lenni.

EZS: Az is vagyok. (Nevetnek.) Régóta sportot űzök abból, hogy őszinte kijelentéseket teszek. Így nem kell azon gondolkodnom, mit hazudtam előzőleg. Megjegyzem, reklámosnak lenni a kilencvenes években volt menő, utána jött az „ujpéterizmus”, az indexes újságírás, majd a DJ, aztán a szakács, most meg a Pamkutya a menő.

GP: Valami neked áll jobban, valami másnak. Erre is rájöttünk idővel. A reklámüzletben dolgozók nagy része megélhetési bűnözőként tolja a munkáját, mellette próbál zenélni, filmet forgatni, festeni stb.

EZS: A magyar kreatív jellemzően a Madách téren, egy IPA sörön keresztül szemléli a világot, ami olykor torzít. Nemes Juli mondta egyszer, hogy nehéz dolog kreatívigazgatónak lenni ebben az országban. Nem is vagyunk tíznél többen.

GP: A maiakkal ellentétben mi fordítva kezdtünk el működni, mert mi eleve rocksztárként akartunk létezni, amire a kilencvenes években volt is lehetőségünk. És ha már rocksztárság, egy dolog érdekel minket igazán, hatással lenni az emberekre, és ehhez van egy rohadt erős hangszerünk.

(A címlapinterjú eredetileg a Médiapiac 2019/4. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom