Kövess minket!

Marketing

„A mozi közösségi élmény”

Kerek évfordulót ünnepel a mozi és a Cinema City is. Ráadásul mozis szempontból kifejezetten erős évünk van. Ennek kapcsán beszélgettünk Buda Andreával, a Cinema City marketing- és PR-igazgatójával nézőszámokról, konkurenciáról, piaci helyzetről.

Nem igazán van más olyan iparág, ahol minden héten négy-öt új termék kerül a piacra

Két fontos évfordulót is ünnepel a Cinema City: a cég 85, míg a mozi 120 éves. Az évfordulók helyett azonban nézzük inkább a személyes vonalat: mi volt az első moziélményed?

Egy Kemecse nevű kis faluból (ma már város) származom, Nyíregyháza mellől, az első filmet ott láttam, ez az E. T. lehetett. Van egy másik olyan moziélményem, ami jobban megmaradt: Nyíregyházán a Krúdy moziban néztük meg a Vukot családilag. Azért volt emlékezetes, mert a testvérem ordítva sírt, mikor Vuk szülei meghaltak, és ki kellett vinni a teremből. Nem vagyok klasszikus filmtudós, de mindig szerettem a filmeket és a moziélményt.

Annak, hogy ide kerültél, volt-e valamiféle plusztöltete? Vannak olyanok, akik imádják az autókat, és ezért kötnek ki autócégeknél marketingesként.

Az az érdekes, hogy pont az autósüzletből kerültem ide, korábban a francia nyelv miatt majdnem nyolc évig a Michelinnél dolgoztam, utána pedig a Fordnál. Mikor munkát kerestem, azt tapasztaltam, az a fejvadászcégek mániája, hogy ha az ember egyszer az autóbizniszben dolgozott, akkor csak ebből a szektorból kínálnak neki pozíciót. Teljesen véletlenül találtam rá a Cinema City hirdetésére, és vonzott, hogy új terület, a kultúra pedig mindig is különösen érdekelt. Azóta már én is felvételiztettem embereket a magyar és a román piacon, és nagyon tetszik, hogy nálunk egyáltalán nem előfeltétel, hogy valaki a moziszektorból jöjjön, sőt, kifejezetten kritérium, hogy filmforgalmazóktól – akik a mi legfontosabb partnereink – nem veszünk át kollégákat.

Hibásan gondolkodtak tehát a fejvadászok, és nem őrült nagy váltás az autóiparból a moziszakmába átmenni.

Ha nagyon leegyszerűsítjük: marketing ez is és az is. A munka, a miliő, az emberek fontosak számomra. A nagy különbséget az jelenti, hogy nem igazán van más olyan iparág, ahol minden héten négy-öt új termék kerül a piacra. Moziüzemeltetőként nem mi végezzük a filmek marketingjét, hanem a forgalmazók, de minden begyűrűzik hozzánk, és amikor közel a bemutató, már jönnek a közös aktivitások.

Mi a mozi szerepe a filmek marketingjében?

A filmek marketingje, ahogyan mondtam, elsősorban a forgalmazók feladata. Őket illeti a mozijegy árának bizonyos százaléka. Mikor egy új filmet dobnak piacra, a korábbi tapasztalatok alapján meg kell becsülniük, hogy mennyi nézővel számolhatnak. Ebből tudják kalkulálni a jegybevételt és az ahhoz szükséges marketingbüdzsét. A moziba – attól függően, hogy mennyire várt filmről van szó – viszonylag hamar eljutnak a különböző reklámanyagok: trailerek, installációk, poszterek. Most például az egyik teremből az új Star Wars-epizód előzetese szűrődik ki, pedig a filmet fél év múlva fogjuk bemutatni. A legtöbb film marketinganyagai egy hónappal a premier előtt kerülnek hozzánk.

A Cinema City marketingjének a középpontjában mindig a moziélmény áll. Többnyire nem kell óriási kampányokra gondolni, inkább bizonyos alkalmakhoz, időszakokhoz időzítünk egy-egy konkrét üzenetet, ilyen a nyár, a karácsony, a Valentin-nap, az Oscar-díj-átadó, a gyereknap, az anyák napja vagy a Filmünnep. Éppen a moziélmény miatt nem gondolom, hogy a letöltések konkurenciát jelentenének számunkra, hiszen nem ugyanaz a minőség, ma már van 3D, IMAX, 4D.

Milyen évet zárt a Cinema City 2014-ben?

Mivel tőzsdei cég vagyunk, magyar piacra vonatkozó nézőszámokat és bevételeket nem kommunikálhatok. A tavalyi évet meghatározta, hogy januárban összeolvadt a Cinema City és a Cineworld, ezt követően Európa második legnagyobb mozihálózatává váltunk, és együttesen 90 millió nézőt szolgáltunk ki 205 moziban, majdnem 2000 teremmel. Az elmúlt év tehát alapvetően jó volt, és ez igaz Magyarországra is.

Az idei várakozásainkhoz pedig elég megnézni, milyen filmek jöttek vagy jönnek. Már bemutattuk A szürke ötven árnyalatát, a Halálos iramban 7-et, a Bosszúállók 2-t. Az Argo 2 átlépte a 100 ezer nézős bűvös határt, ahonnan sikeresnek mondanak egy filmet a magyar piacon, a Halálos iramban pedig valahol 450 ezer néző táján tarthat. Hamarosan érkezik a Jurassic World (ez azóta meg is történt – a szerk.), az új Terminátor, a Minyonok, az új Mission: Impossible, a Ted 2, a Hangya című Marvel-film és a Pixar új filmje, az Agymanók. Ősszel folytatódik a James Bond-sorozat, Az éhezők viadala és a Star Wars.

Mennyire kényelmes a Cinema City marketingesének lenni? A termékeket nézők milliói imádják, és itthon nem igazán van konkurencia.

A magyar piac speciális, más országokban nem feltétlenül ilyen a versenyhelyzet. Az igaz viszont, hogy ahol jelen vagyunk, ott vagy piacvezető pozíciót töltünk be, vagy második helyen állunk. A magyarországi helyzet 2012-ben állt elő, amikor felvásároltuk a Palace-hálózatot. Ez egy nemzetközi deal volt, amely a magyar mellett a szlovák és a cseh piacot is érintette. Ennek ellenére nem lehet hátradőlni.

Sok pénzt fektetünk a magyarországi mozijainkba, legyen szó akár a kampányainkról, akár a technológiáról. A Palace megvételét követően fél éven belül felújítottuk a WestEnd-mozit, ami kétmillió eurós beruházást jelentett. Minden évben újítunk fel mozikat, Budapest mellett Szegeden, Debrecenben, Győrben, hamarosan a pécsi mozink munkálatai fognak befejeződni a teljes székcserével. Az Aréna-mozi kávézóját tavaly karácsonykor adtuk át mostani formájában. Ez évre tervezzük a Campona-mozi teljes felújítását, de más mozijainkban is lesznek meglepetések. Az a lényeg, hogy az elérhető legjobb moziélményt adjuk, ennek jegyében már 2010-ben digitalizáltuk a hálózatunkat, amivel megelőztük Nyugat-Európát. Ez termenként 100 ezer eurós beruházás volt, és csak a magyar piacon 176 termet érintett.

Magyarországon a romantikus vígjátékok mennek a legjobban. Ha egy film átlépi nálunk a 100 ezer nézős határt, az már sikert jelent, 200 ezer néző felett pedig kifejezetten jó teljesítményről beszélhetünk.

Mennyire kiszámítható, hogy mennyit tud termelni itthon a mozipiac? 2015 például extrém erős évnek számít-e a fentebb felsorolt kínálattal?

Az idei év valóban kiemelkedő, többek között azért, mert nagyrészt vagy sorozatok újabb részei, vagy remake-ek kerülnek a mozikba, azaz a márkaneveket a nézők jól ismerik, és ez mindenkinek könnyebbséget jelent. A nagy filmek kiszámíthatóbbak, de van, hogy nem úgy teljesítenek, mint azt várták, és az is előfordul, hogy az egyes országok között nagyok a különbségek. Magyarországon a romantikus vígjátékok mennek a legjobban. Ha egy film átlépi nálunk a 100 ezer nézős határt, az már sikert jelent – mint már említettem –, 200 ezer néző felett pedig kifejezetten jó teljesítményről beszélhetünk. A Jégkorszak azonban például 750 ezer nézőt vonzott, az Avatar pedig majdnem másfél milliót. Igaz, régebben sokkal nagyobb számokat lehetett elérni, mára megváltoztak a viszonyok.

Milyen pontosan tudja egy mozilánc belőni, hogy mit várhat egy-egy új filmtől? Például a Jurassic World mellé odaírtatok egy egészen konkrét nézőszámot?

Ezt a számot a forgalmazónak kell az egyes filmek mellé odaírnia, mivel ez alapján kalkulál bevételt. Nálunk inkább úgy merül fel ez a kérdés, hogy mekkora munkaerőt kell mozgósítanunk például a Jurassic World-premierhétvégén. Arra már nem is merek gondolni, mi lesz a Star Wars premierhétvégéjén. (Nevet.)

Azt mondtad, hogy a letöltés a mozi számára nem konkurencia. Honnan e magabiztosság? Nem látszik a látogatottságon, hogy a fiatalok egyre többet töltenek le, vagy akár legális alternatívából is mind több áll a rendelkezésükre a digitális térben?

A jövővel foglalkozunk oly módon is, hogy van egy iskolásprogramunk, csinálunk pályázatokat, a tanárok számára pedig segédanyagot biztosítunk, aminek az a célja, hogy a gyerekekkel megszerettessük a moziélményt. Persze ehhez kellenek a pedagógusok, és az is számít, hogy ki mit hoz otthonról.

Szerintem az, akinek lehetősége lett volna IMAX-be menni, de mégis inkább laptopon nézte meg az Avatart vagy mondjuk a Gravitációt, hibás döntést hozott, mert sokkal kisebb élményhez jutott. A mozit már sokszor temették, a tévé, a DVD, a letöltések miatt, de csak a vezérigazgatónkat tudom idézni, aki szerint a mozi közösségi élmény, ami nem a letöltéssel vagy a televízióval, hanem más szabadidős tevékenységekkel versenyez.

Ha már kimozdulás és szabadidős tevékenység: hogyan érintette a Cinema Cityt a vasárnapi plázastop?

Egyelőre nem érzékelünk változást. Korábban is azt láttuk, hogy a nézők nem vásárlás után néznek be hozzánk – szatyrokkal nehézkes lenne mozizni –, hanem célirányosan jönnek be egy-egy filmre, és esetleg utána beülnek még valahova, vagy vásárolgatnak. A mozi minden bevásárlóközpontban forgalmat generál. Egyébként mindig is szombat jelentette a csúcsnapot, vasárnap korábban is inkább csak délelőtt volt erős a forgalom a gyerekfilmek miatt. Annyit vettünk észre, hogy arányaiban a péntek kicsit erősebb lett.

2005-től a mozinak volt egy lefelé ívelő időszaka itthon, aztán bejött a 3D, és sokan visszataláltak a mozihoz, mert ezt az élményt otthon nem lehetett előállítani.

Ki ma a tipikus moziba járó?

A mozi összességében mindenkihez szól, csak épp nem ugyanazokkal a filmekkel szólít meg mindenkit. Nagy átlagban a fő célközönségünket a gyerekes családok, illetve a tinik jelentik.

Térjünk vissza a technológiai újításokra: a 3D és társai több nézőt vonzanak-e a moziba, vagy inkább arra elegendőek, hogy ne jelentkezzen csökkenés a mind több tartalmi alternatíva miatt?

2005-től a mozinak volt egy lefelé ívelő időszaka itthon, aztán bejött a 3D, és sokan visszataláltak a mozihoz, mert ezt az élményt otthon nem lehetett előállítani. Lehet, hogy egy nagymamának a 4DX kínszenvedés, de az unokájának, akit elkísért, ez a „vidámparki élmény” nagy pluszt jelent. Sokak számára az Aréna egyenlő az IMAX-szel, egyszerűen így épült be a köztudatba.

Az elején azt kérdeztem, mi volt az első moziélményed. Zárjunk azzal, hogy melyik filmet várod idén a legjobban?

Mielőtt idejöttem volna dolgozni, sosem néztem animációs filmeket, de azóta megszerettem őket, így az új Pixar-filmet és a Minyonokat nagyon várom. Egyébként az igaz történeten alapuló és a francia filmeket szeretem, utóbbiakat eredeti nyelven.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom