Kövess minket!

Marketing

A magyar e-kereskedelem szabadon értelmezi a Black Friday-t

2019-ben a magyar webáruházak nem várták meg a Black Friday hivatalos, november 29-i dátumát, és a vásárlók is korábban elkezdték a beszerzéseket – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös jelentéséből.

Bár idén is volt már Black Friday – nem is egyszer, és nem is csak egy napig – valójában alig 5 évvel az akció-típus hazai megjelenését követően a szezon dinamikája visszatért a Fekete Péntek bevezetése előtt megszokott, kiegyensúlyozottan erős hónaphoz. A Fekete Péntek egy 24 órás rohamból 2019-re az egész novembert meghatározó akciós idénnyé vált, mely a korábbiaknál fenntarthatóbb, átgondoltabb, kiszámíthatóbb módon alapozza meg a karácsonyi szezont.

Fekete Péntek helyett Fekete November

2019-ben a Black Friday az USA-ban a hónap legvégére, november 29-re esik, ám a hazai kereskedők többsége idén nem várta meg ezt a hónap végi dátumot. Míg az amerikai piacon szinte elképzelhetetlen, hogy a „CyberFive” ünnepek – köztük a legfontosabb Black Friday és Cyber Monday – áthelyezésre kerüljenek, addig a magyar online kereskedők már november elején elkezdték hirdetni a Fekete Péntek akciókat, nem ragaszkodva se az eredeti dátumhoz, se a névben szereplő pénteki naphoz.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása szerint, a magyar piacon működő webáruházak 65%-a november 29-i dátumot tekinti az „igazi” Black Friday-nek. Ennek ellenére – követve a hazai piac dinamikáját és a nagy e-kereskedők gyakorlatát – az ezzel a névvel meghirdetett akciókat az e-kereskedők 73%-a már megtartotta valamelyik korábbi novemberi napon (vagy napokon).

A tavalyi szezonhoz hasonlóan a legtöbb magyar webáruház ráadásul nem csak egy napra sűrítette a 2019-es Black Friday ajánlatokat, hanem több kiemelt napot, esetleg akciós hetet / heteket hirdetett: 62% a választott péntekhez kapcsolódó teljes hétvégére is meghirdette az akciót, a webáruházak 4%-a, pedig legalább egy hétig elnyújtotta a kedvezményes ajánlatokat, akár folyamatosan más és más termékkínálatot akciózva – így gyakorlatilag november bármely napján vásárolva találkozhattunk Black Friday ajánlatokkal.

17,5% az átlagos kedvezmény

A webáruházak 71%-a jellemzően 20% vagy az alatti kedvezménnyel készült, szűk azon termékek köre, ahol ennél magasabb árkedvezménnyel lehet számolni. Az e-kereskedők szerint az átlagos Fekete Péntek-kedvezmény pedig idén 17,5% körül alakul.

75-80 milliárdos novemberi forgalom

A Black Friday promóciók átalakulása miatt a teljes online kereskedelemre vetítve, a kifejezetten ezen alkalomhoz kapcsolódó forgalmat már nem lehet egzakt módon mérni. Amíg a korábbi években a novemberi forgalom nagy része ténylegesen egy-két – Black Friday-nek hívott – kiemelt napon generálódott, addig idén egy jóval kiegyensúlyozottabb, a hónap egészére eloszló kereslet-kínálat jellemzia “Black Friday köntösbe” öltözött novembert.

A GKI Digital előrejelzése szerint 2019-ben is november lesz az e-kereskedelem legerősebb hónapja. Az összesített online forgalom nettó 75-80 milliárd forint körül várható, ami duplája az egy hónapra jutó átlagos online forgalomnak, 17-18%-kal meghaladva a 2018-as november eredményeit.

Az ajánlatok sűrűjében nehezebb a döntés

A magyar Fekete Péntek akciókat övező kereskedői gyakorlat alaposan megnehezítette a vásárlók helyzetét: egyre nehezebb mérlegelni, hogy valójában mikor is érdemes vásárolni. A folyamatos akciók révén a vásárlókban egyre kevésbé jelentkezik a „kihagyhatatlanság” érzése, elvesztette a Black Friday azt a különlegességét, hogy egyetlen napra sűrítve kapjuk meg az év legjobb ajánlatait.

Kiegyensúlyozottabban indult a szezon

Az e-kereskedelmet kiszolgáló csomaglogisztika már november eleje óta folyamatosan magasabb csomagszámot kezel, ám a hónap összességében a korábbi évekhez képest sokkal kiegyensúlyozottabb, így mind a kereskedőknek, mind pedig a futárszolgálatoknak könnyebb gazdálkodni az erőforrással.

A vásárlók is gyakorlottabbak, jobban tolerálják az ilyenkor előforduló hosszabb szállítási határidőket, de csak akkor, ha a webáruház ezt előzetesen, pontosan kommunikálja.

A többcsatornás értékesítési modellben működő kereskedőnél pedig az év ezen időszakában az átlagosnál gyakoribb a „click and collect” (személyes bolti) átvétel, mert ezzel némileg gyorsítható az átvétel folyamata. Az online vásárlók 15%-a kifejezetten ezt preferálja.

Az ingyenes szállítás a meghatározó webáruházak palettájáról egyre inkább eltűnik, ezt a lehetőséget jellemzően csak a frissen piacra lépett, még bázist építő webáruházak kínálják. A szállítás beárazása mellett egyre gyakoribb az utánvét fizetőssé tétele is.

Bár idén is volt már Black Friday – nem is egyszer, és nem is csak egy napig – valójában alig 5 évvel az akció-típus hazai megjelenését követően a szezon dinamikája visszatért a Fekete Péntek bevezetése előtt megszokott, kiegyensúlyozottan erős hónaphoz. A Fekete Péntek egy 24 órás rohamból 2019-re az egész novembert meghatározó akciós idénnyé vált, mely a korábbiaknál fenntarthatóbb, átgondoltabb, kiszámíthatóbb módon alapozza meg a karácsonyi szezont.

A belföldi online kiskereskedelem forgalma idén megközelíti a nettó 500 milliárd forintot

A hazai online kiskereskedelem 2019 harmadik negyedévében 113 milliárd forint forgalmat ért el, ami 16%-os növekedés 2018 hasonló időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában már több mint 320 milliárd forint bevételt realizált az online szektor, ami – tekintettel az utolsó negyedév hagyományosan erős szerepére – idén is közel 17%-os bővülést vetít előre.

Fekete Péntek helyett Fekete November

2019-ben a Black Friday az USA-ban a hónap legvégére, november 29-re esik, ám a hazai kereskedők többsége idén nem várta meg ezt a hónap végi dátumot. Míg az amerikai piacon szinte elképzelhetetlen, hogy a „CyberFive” ünnepek – köztük a legfontosabb Black Friday és CyberMonday – áthelyezésre kerüljenek, addig a magyar online kereskedők már november elején elkezdték hirdetni a Fekete Péntekakciókat, nem ragaszkodva se az eredeti dátumhoz, se a névben szereplő pénteki naphoz.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása szerint, a magyar piacon működő webáruházak 65%-a november 29-i dátumot tekinti az „igazi” Black Friday-nek. Ennek ellenére – követve a hazai piac dinamikáját és a nagy e-kereskedők gyakorlatát – az ezzel a névvel meghirdetett akciókat az e-kereskedők 73%-a már megtartotta valamelyik korábbi novemberi napon (vagy napokon).

A tavalyi szezonhoz hasonlóan a legtöbb magyar webáruház ráadásul nem csak egy napra sűrítette a 2019-es Black Friday ajánlatokat, hanem több kiemelt napot, esetleg akciós hetet / heteket hirdetett: 62% a választott péntekhez kapcsolódó teljes hétvégére is meghirdette az akciót, a webáruházak 4%-a, pedig legalább egy hétig elnyújtotta a kedvezményes ajánlatokat, akár folyamatosan más és más termékkínálatot akciózva – így gyakorlatilag november bármely napján vásárolva találkozhattunk Black Friday ajánlatokkal.

17,5% az átlagos kedvezmény

A webáruházak 71%-a jellemzően 20% vagy az alatti kedvezménnyel készül(t), szűk azon termékek köre, ahol ennél magasabb árkedvezménnyel lehet számolni. Az e-kereskedők szerint az átlagos Fekete Péntek-kedvezmény pedig idén 17,5% körül alakul.

75-80 milliárdos novemberi forgalom

A Black Friday promóciók átalakulása miatt a teljes online kereskedelemre vetítve, a kifejezetten ezen alkalomhoz kapcsolódó forgalmat már nem lehet egzakt módon mérni. Amíg a korábbi években a novemberi forgalom nagy része ténylegesen egy-két – Black Friday-nek hívott – kiemelt napon generálódott, addig idén egy jóval kiegyensúlyozottabb, a hónap egészére eloszló kereslet-kínálat jellemzia “Black Friday köntösbe” öltözött novembert.

A GKI Digital előrejelzése szerint 2019-ben is november lesz az e-kereskedelem legerősebb hónapja. Az összesített online forgalom nettó 75-80 milliárd forint körül várható, ami duplája az egy hónapra jutó átlagos online forgalomnak, 17-18%-kal meghaladva a 2018-as november eredményeit.

Az ajánlatok sűrűjében nehezebb a döntés

A magyar Fekete Péntekakciókat övező kereskedői gyakorlat alaposan megnehezítette a vásárlók helyzetét: egyre nehezebb mérlegelni, hogy valójában mikor is érdemes vásárolni. A folyamatos akciók révén a vásárlókban egyre kevésbé jelentkezik a „kihagyhatatlanság” érzése, elvesztette a Black Friday azt a különlegességét, hogy egyetlen napra sűrítve kapjuk meg az év legjobb ajánlatait.

Kiegyensúlyozottabban indult a szezon

Az e-kereskedelmet kiszolgáló csomaglogisztika már november eleje óta folyamatosan magasabb csomagszámot kezel, ám a hónap összességében a korábbi évekhez képest sokkal kiegyensúlyozottabb, így mind a kereskedőknek, mind pedig a futárszolgálatoknak könnyebb gazdálkodni az erőforrással.

A vásárlók is gyakorlottabbak, jobban tolerálják az ilyenkor előforduló hosszabb szállítási határidőket, de csak akkor, ha a webáruház ezt előzetesen, pontosan kommunikálja.

A többcsatornás értékesítési modellben működő kereskedőnél pedig az év ezen időszakában az átlagosnál gyakoribb a „click and collect” (személyes bolti) átvétel, mert ezzel némileg gyorsítható az átvétel folyamata. Az online vásárlók 15%-a kifejezetten ezt preferálja.

Az ingyenes szállítás a meghatározó webáruházak palettájáról egyre inkább eltűnik, ezt a lehetőséget jellemzően csak a frissen piacra lépett, még bázist építő webáruházak kínálják. A szállítás beárazása mellett egyre gyakoribb az utánvét fizetőssé tétele is.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom