Kövess minket!

Marketing

A lokális az új globális trend

A Digitália 2016 konferencia keretében a Whitereport mediabrowser szakmai támogatásával szerveztük meg a Hiperlokális Workshopot, amely idén a lokális médiahasználati trendekkel foglalkozott. Cikksorozatunk a rendezvény előadásait foglalja össze.

„Globálisan is van egyfajta lokális boom, nem csak a mi témánkban, az adatok rendszerezői és elemzői, de a retail vagy a design területén is” – összegezte szakmai partnerünk, a Whitereport mediabrowser vezetője a New Orleans-ban rendezett áprilisi startup-konferencián szerzett tapasztalatait. Incze Kinga elmondta: a lokalitásra építő, a környéken élőknek nyújtható szolgáltatások előretörése figyelhető meg több területen is. Amerikai példaként a helyi televíziós híraggregátorokat, vagy azt a finanszírozási megoldást említette, hogy médiatulajdonosok tulajdonrészért adnak médiafelületeket helyi hirdetőknek. A Whitereport mediabrowser 2900 település médiaszereplőinek alapadatait követi, negyedéves frissítésben minden ágazatét, kereskedelmi, tulajdonlási, hirdetési tényadatokkal segítik az ügynökségek és a médiatulajdonosok döntéseit.

Ötödik éve nézzük a médiapiac helyi szegmensét, benne 4500 médiumot. A számok azt mutatják, hogy a helyi médiapiacokat a print termékek dominálják, ezt követi a nagyon nagyszámú, helyi internetes tartalmak köre. A helyi tévékből még mindig több száz van, de csökken a számuk, végül a helyi rádiók, kis számban, de nagyon nagy jelentőséggel vannak jelen a városi, hiperlokális médiapiacokon. A megyei lapkiadók médiaszolgáltatási köre nagyon kiterjedt, nem csak a megyei napilapokat és hozzájuk tartozó site-okat üzemeltetik, de különböző mellékleteket, apróhirdetési újságokat, így összesen 80 százalékos portfóliós elérést mutatnak. Az önkormányzati médiacentrumok kínálata is cross-médiás. A hálózatos szerveződés a rádiók esetében a leggyakoribb, de az online szegmensben is jellemző. A helyi médiás kkv-k és magánszemélyek kishalnak tűnnek, de nagyobb elérésekre is képesek és vannak az egyetemi lapok, egyházközségi fórumok…

– vázolta a struktúrát a szakember, hozzátéve azt is: a vállalati szintű teljes árbevételt tekintve, a megyei lapkiadók benne vannak a top20-ban, egyéb helyimédiás szereplő ide nem tudott bekerülni, de pár százmilliós szereplő jócskán van a piacon.

Kozma Anita, a Buda Gourmet Bistro and Market by Príma marketingvezetője az üzlet bevezetésének módjával szemléltette a helyi média hatékony használatát. Az óbudai szupermarket és bisztró koncepciójának lényege a környéken egyedülálló kivételes kínálat biztosítása volt. Százféle zöldséget és gyümölcsöt, több mint húszféle steaket kínálnak, 900 féle bort; saját szárazmarha-érlelő kamrájuk van. A Varró Zoltán belsőépítész tervei alapján kialakított étteremben svédasztalos és a ’la carte étkezésre egyaránt lehetőség van. 2015 nyarán nyitottak, az indulás után a kommunikációs munka erősítésére törekedve kerültek kapcsolatba a Whitereporttal. „Óbudán sok médiacég működik, őket szerettük volna elérni – a bisztrót a találkozások, a céges rendezvények, üzleti tárgyalások helyszíneként pozícionálva. A szupermarket célközönsége a környékbeli lakosság volt. A nyitópartival a helyi médiát szólítottuk meg, rengeteg cikk született, bloggerek is megfordultak nálunk. Sok pozitív visszajelzést kaptunk. A közeli irodaházakban szórólapokat terjesztettünk. A hirdetésekben a döntéshozókat céloztuk meg. Az Inforádióban, a Jazzy Rádióban, a Klubrádióban és a Trend FM-en hirdettünk. Folyamatosan kérdeztük a vendégeinket és a visszajelzések igazolták a kampány hatékonyságát.”

A Crimtan segítségével az interneten is a hiperlokális célzást tartották szem előtt. „Az induló kampányhoz képest feleannyi pénzből, az idén februártól augusztusig megháromszorozódott az étteremben ebédelők száma. Kevesebb pénzből több vásárló – mindenkinek ez az érdeke” – fogalmazott Kozma Anita.

Rajki Diána, a Build-Communication Kft. ügyvezető igazgatója B2B példát hozott.

„Szakmai közhely, hogy a nagy büdzsével elérsz mindenkit, a kicsivel pedig a kreativitást kell mozgósítani. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy jól kell célozni” – kezdte előadását Rajki Diána. Az építőiparral foglalkozó ügynökség vezetője elmondta: a kétezres évek elején 25-40 ezer lakás épült évente Magyarországon, akkor könnyebb volt a lakásépítésben érdekeltek elérése. A válság azonban az építőipart is elérte és hatása, a CSOK és az áfacsökkentés ellenére ma is érezhető. A reklámvásárlásra, kreatívokra költhető büdzsék a korábbi töredékére csökkentek, a lehetséges, de nehezen elérhető célcsoportok száma viszont megnőtt.

„Sok megbízónk úgy döntött, hogy a döntést befolyásoló célcsoportokra fókuszál. Így kerültek a kommunikációnk központjába a szakemberek, építészek, kivitelezők és olyan marketingmódszerek, mint a pontgyűjtő akciók, pályázatok, szakmai konferenciák és képzések. Miután nem tudtuk, hol van a célcsoportunk, és annyi pénzünk nem volt, hogy céltalanul lőjünk a semmibe, ezért kénytelenek voltunk sokkal pontosabb célzással kommunikálni. Ezért szerveztünk az építőipari cégeknek különböző aktivitásokat. 2012-ben iparági felmérést végeztünk: 629 magánépítkezőt, 202 építészt, 796 kivitelezőt különböző területekről. A megbízóinknak nem volt büdzséjük egy ilyen kutatásra, mi viszont azt gondoltuk, hogy számukra is hasznos lesz megismerni ennek a tanulságait. A közvélekedés szerint az interneten a legolcsóbb elérni az embereket. Az építészek szinte kivétel nélkül elérhetők így, de a kőművesek nem, tehát kénytelenek vagyunk más eszközöket is bedobni. Mint Münchausen báró, saját hajunknál fogva próbáljuk kihúzni magunkat a válságból.”

Az egyik ügyfelük egy belgiumi cég, csarnokelemeket gyárt, elhozza Magyarországra és itt összeszereli. Leginkább a mezőgazdaságra jellemző, kisebb csarnokok építése vonzó a számukra. A másik célcsoport a kisebb műhelyek, gyártócégek KKV-i. Volt olyan partnerük, amelyik jellemzően arról sztorizott, hogy amikor húsz éve feladtak egy hirdetést a HVG-ben, özönlöttek a megrendelések, most mégis nagyon lelkesen ment bele a Whitereporttal közös hiperlokális tervezésbe. „Ez komoly megerősítés volt számunkra. Ez a kampányunk jövőre indul, de egy másik ügyfelünk esetében már túl is vagyunk az első olyan együttműködésen, amikor ezt az új szemléletet képviselve a tanácsunkra helyi rádiókban hirdetett a megbízó.”

Pichovszky Domonkos, a Createam ügyvezetője és stratégiai igazgatója ügyfelük, az Ivanics-csoport kommunikációs megfontolásait és a közös munka kihívásait ismertette. A vállalkozás idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A tulajdonos és családtagjaik is dolgoznak a cégben, amelyben éppen ezért nagyon eredményalapú a megközelítés. „A márkaoldali elkötelezettségek miatt azonban akkor is kell médiára költenie, ha nem szeretne. Nyilván szeretne is, de nem feltétlenül akkor, amikor és úgy, ahogy muszáj” – magyarázta az értékesítéstámogató marketinggel foglalkozó cég vezető munkatársa.

„Mi szeretünk minden célpontot megszámolni, a célcsoport tagjaival beszélgetni, mielőtt lövünk rájuk, és szeretjük sales-kontraktussal zárni az interakciót. Az autóértékesítés, ami eleve nem gyakran történik, konzultatív folyamat. Fontos a pontos célzás. Gyorsan tudnék bannerkampányt foglalni, printhirdetést venni, az elődeim meg is tették ezt. De 1/1-en nehéz autót eladni, és visszamérni bizonyosan lehetetlen” – mondta el Pichovszky Domonkos, a kihívás további részleteit sorolva: „Székesfehérváron nagyjából 100 ezer emberhez, Budapesten az érintett kerületekben még 200 ezerhez, maximum tehát egy bőven vett fél millió emberhez beszélünk a 10 millióból. Ha a Fordot nézzük, a szórásunk Budapest csücskére, a XI. és a XII. kerületre korlátozódik. A Hyundai esetében egész Budapestet érinti a szórás, mert kereskedés alig van és nincs is olyan tiltás, hogy a kereskedések egymás területén ne kommunikálhassanak. Van egy Volvónk, magának az importőrnek van egy kereskedése Budapesten, ott a szórásterületünk a budai régióra korlátozódik. Ivanics úr ezt kevésnek érezte, ezért a Kawasakinak ő az importőre és a kereskedője is egyben Magyarországon.”

Lehetetlen feladatnak tűnt, gondolkodási időt kértek. Ekkor vették fel a kapcsolatot Czövek Hajnalkával a Whitereporttól, olyan megoldást kerestek, amely minden márka esetében képes figyelembe venni a konferencián vázolt egyedi jellegzetességeket. „Van az intenzív kampány: az S90, V90 a Volvónál például, országos súlyú bevezetések. És vannak a fenntartó típusú kampányok, például a téligumi-akciók. A vásárlói célcsoportokat is megpróbáltuk elkülöníteni – olyan mélységig belementünk, hogy például az agglomerációt elérő médiát is végig vettük. Hogy mennyit és mikor foglalunk? Nagy meglepetést okozott, hogy a KKV-k többnyire túlfoglalták magukat, úgy érezték, hogy a helyi média súlya nem elegendő. Nagyjából 25-30 százalékos túlfoglalás volt. Tudunk kevesebből ugyanannyit hozni – ez volt a legfőbb tanulság.” Pichovszky Domonkos szerint a hiperlokális tervezés a visszamérési módszerekkel együtt lesz igazán hatékony. „Ha már azt is tudjuk majd, hogy hány eladást, konverziót hozott ez az abszolút mért alapú, valós interakción alapú, lokális beágyazottságú reklámtervezés és kampányrendszer, az minden szereplő számára nagyon tanulságos lesz.”

A cikksorozat a médiaoldali előadások ismertetésével hamarosan folytatódik.

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom