Kövess minket!

Marketing

″A legtöbb vita arról folyt, hogy hol kezdődik és végződik a kutató feladata″

Babocsay Ádámmal, a Kutatás Konferencia idei moderátorával beszélgettünk arról, hogy mi foglalkoztatja a piackutatókat, merre tart a szakma?

Babocsay Ádám

Milyen újdonságokról hallhattak a Kutatás 2014 konferencia résztvevői?

Nem is feltétlenül az újdonság volt a két nap legfontosabb gondolata, hanem az új nézőpont. Hallhattunk előadást például a társadalomkutatásokban régóta ismert módszerről (szemiotika), a marketing kontextusába illesztve, de volt olyan is, amely ugyan új trend, de napjainkban már komolyabb múlttal rendelkezik (bulleting board, online kvalitatív blogos kutatás). Ez az előadás arra kereste a választ, vajon hol van a módszer helye a hagyományos, régebbi kvalitatív módszerek között. Olyan téma is előkerült a két nap során, ami meglevő módszer finomításának tekinthető, és alapvetően jól illeszkedik az ismertebb módszerek sorába (tematikus, attitűd alapú panelépítés és -használat).

Mi volt az idei esemény legfőbb tanulsága?

Azt hiszem, a legtöbb vita, eszmecsere arról folyt, hogy hol kezdődik és végződik a kutató feladata. A vita nem új keletű, a szakma régóta arról beszél, hogy vajon a kutatói munka értéke a precíz, kontrollált adatfelvétel, vagy a mély, az adatokon túlnyúló elemzés és márka-, marketing- vagy üzleti tanácsadás?

Az előadók és a közönség is amellett érvelt, hogy a túlélés hosszú távú záloga a kutató számára az, ha nem csupán adatelőállító, elemző és szűken vett adatértelmező szerepe lesz a jövőben, hanem képes lesz valódi üzleti tanácsadói szerepet betölteni. Az egyik fő veszélynek ma az látszik, hogy digitalizált világunkban nemcsak a piackutató képes adatokat gyűjteni, hanem bárki, aki jártas a digitális világ követésében, rögzítésében, és úgy érzi, hogy kutatni szeretne.

Az előadások témáiból kiindulva napjainkban mik a legégetőbb kérdések, amelyek a hazai piackutatói szakmát foglalkoztatják?

Hasonló a válasz az előző kérdésben leírtakhoz. Szerintem fel kell találnia magát a szakmánknak újból, hiszen egyre több direkt és indirekt kihívója lesz a jövőben. Az adat és az adatgyűjtés lehetősége manapság nem csupán a kutató kezében van.

Elégedett voltál-e az idei konferencia színvonalával?

Sok dimenzióban, széles módszertani palettán mozogtak az idei előadások. Alapvetően azt éreztem, hogy tartalmilag és formailag is izgalmas előadásokat hallhattunk. Ez utóbbin talán néhányan mosolyognak, de szerintem kiemelkedően fontos, mert a kutatószakma a kívülálló szemével finoman szólva nem túl szexi. Egy-egy jó előadás önmagában is sokat tehet a szakma presztízséért, hiszen kimondatlanul is demonstrálja, hogy tudunk olyan nyelven beszélni, hogy mások is megértsék, sőt izgalmasnak találják.

Hogyan látod a kutatás helyzetét ügyféloldalon, és mit tehet az ügyféloldali kutató, marketinges e pozíció erősítéséért?

Hálátlan szerep kutatónak lenni ma ügyféloldalon, főleg, ha csupán „átkapcsoló tábla” szerepet tölt be a marketing és a kutató ügynökség között az ügyféloldali kutató. De ha az ügyféloldalon fajsúlyos kutatók vannak, akik a szervezeten belül centrális pozíciót töltenek be, ők sokat tehetnek azért, hogy a marketingszervezetek valóban tanácsadóként tekintsenek a kutatókra, üljön a kutató akár bent egy vállalatnál, vagy az ügynökségi oldalon.

De ha a problémát szigorúan kívülről nézzük, akkor a kutatószakma előtt álló egyik nagy kihívás, hogy hogyan tudja a kutatások eredményeit a szervezetben magasabb szinten, a valódi (üzleti) döntéshozók irányába tálalni és értelmezhetővé tenni. A kör tehát bezárul, újból a tanácsadói szerep fontosságát érdemes kiemelni ebben a kontextusban.

 

A Médiapiac 2014 Konferencia kísérőrendezvényeként harmadik alkalommal megrendezett Kutatás 2014 Konferencia előadásai elérhetőek ezen a linken.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom