Kövess minket!

Marketing

A kutatás alapfunkciója nem változik

Géczi Tamás eredetileg agrármérnök, de karrierje elmúlt huszonöt évét kutatással töltötte, nagyrészt nemzetközi cégek regionális vezetőjeként Európában és a Közel-Keleten. 2010-ben vette át a hazai Ipsos irányítását, majd 2015-ben néhány kollégájával megalapította az Inspira Research kutatócéget. A szakemberrel a hazai és a nemzetközi piacról, az innovációról és az új vállalkozás első másfél évéről beszélgettünk.

Pályafutásod nagy részét külföldön töltötted, de ma már bőven van hazai tapasztalatod. Milyen állapotban van a magyar kutatási piac a nemzetközihez képest?

A kutatás hosszú ideje igyekszik újradefiniálni szerepét a világban, és ez szerintem igaz a magyar piacra is. Azok a fogyasztási és médiafogyasztási ciklusok, amelyek korábban akár évtizedesek is lehettek, ma sokkal rövidebb ideig tartanak. Már unásig hivatkoztunk a digitalizációra és az új generációkra, az „új fogyasztóra”, de ettől függetlenül mindez igaz. A kutatás alapfunkciója, a fogyasztási szokások és a társadalom megértése nem változott, de az eszköztár gyorsan átalakul, mert másképp nem képes kielégíteni az ügyféligényeket.

A változás tényét senki sem vitatja, a kutatócégek válaszreakciójának módjában lehet különbség, ami függ az üzleti és kulturális környezettől, illetve magától a vállalati kultúráról. A multinacionális cégekben jelentősek az erőforrások, de valamivel lassabban alkalmazkodnak, paradox módon gyakran éppen a kisebb piacokon, mert itt a headquarterből nézve számos fejlesztés megtérülési ideje hosszabb, sikeressége üzleti értelemben kétségesebb, mint a nagy országokban. A helyi cégekben az erőforrások szűkösebbek, a rugalmasság azonban nagyobb. Az Inspira a kezdetektől tudatosan törekszik arra, hogy a kettő közötti niche-pozíció betöltését célozza meg. Ehhez minimum közepes méretű céget kell építeni, ahol van tere és forrása a kísérletezésnek, annak, hogy egy jónak tűnő ötletet gyorsan megvalósítsunk, de megvan a kellő rugalmasság ahhoz, hogy a kevesebb sikerrel kecsegtetőt gyorsan elengedjük. Mindkettőre volt már példa az Inspira másfél éves működése során.

Évtizedeket töltöttél nemzetközi vállalatoknál, aztán magyar kkv-tulajdonos lettél. Mai tapasztalatoddal nézve mi volt nagyobb kaland, kimenni Észak-Afrikába vagy céget alapítani Magyarországon?

Mindkettőben akadt elég kaland. Volt egy időszak az életemben, amikor országról országra utaztam, és kerestem a kollégákat a munkaadóm következő leányvállalatának megalapításához. Kíváncsi típus vagyok, ezért gyorsan gyűlt a helyismeretem, de például a Közel-Keleten azért több izgalmas helyzettel találkoztam, mint mondjuk Csehországban. Az Inspira más típusú kaland. Itt megvan a helyismeret, bár folyamatosan követni kell piacot, másrészt itt tudatosan dolgozni kell azon, hogy miként különböztethessük meg magunkat a versenytársainktól, és ezt nekünk kell kitalálnunk, nem építhetünk az anyavállalat imázsára, specializációjára. A megkülönböztetés ugyanakkor nem lehet pusztán imázsalapú, tartalomra is szükség van, mert különben hamar kilóg a lóláb.

Szerencsém volt abban is, hogy mindig jó kollégákat találtam az együttműködésre, akár Magyarországon, akár másutt. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt húsz évben valamennyi általam alapított és menedzselt külföldi iroda ma is létezik, sok helyen még az ügyvezető személye is azonos. Megmaradt a sok jó kapcsolat is, ha valahol összefutunk, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

Másfél évvel ezelőtt azt mondtad, felépíted a legnagyobb magyar tulajdonú kutatócéget. Hol tartasz ezen az úton?

Nagyon jó startot vettünk. A megalakulásunk óta több mint 600 millió forintnyi megrendelést kaptunk, ezek nagy részét már teljesítettük, más részük még folyamatban lévő projekt. A 2017-es évet háromszor akkora megrendelésállománnyal kezdtük, mint az azt megelőzőt. Több mint ötven ügyfélnek dolgoztunk, több mint 80 százalékuk egynél több kutatást rendelt tőlünk, tehát döntő többségük állandó partnerünk, és ez a lista is szépen bővül. Healthcare-üzletágunk tizenegy országban koordinált kutatási projekteket, a világ legnagyobb gyógyszercégei szinte valamennyien az ügyfeleink. A médiában és a telekommunikációban a legnagyobb piaci szereplőknek dolgozunk, vannak robosztus projektjeink is, mint például a rádiós közönségmérés. A cég nyereséges, folyamatosan keressük az új kollégákat.

Értek nagyobb meglepetések a cég építése során?

Tulajdonképpen nem. Ennek talán két oka lehet. Az egyik, hogy meglehetősen tudatosan, alapos tervezés után láttunk hozzá a cég építéséhez, a másik, hogy a korábbi „kalandok” magasra tették az ingerküszöbömet a meglepetésekkel kapcsolatban. Hogy vannak-e váratlan szituációk? Minden napra jut néhány, de ez a szakmánk természetéből fakad. A kellemes helyzeteknek örülünk, a kellemetleneket többnyire megoldjuk.

A kutatókat, kutatócégeket napjainkban rengeteg kihívás éri, átalakul a piac, új versenytársak érkeznek a social media, az adatbányászat felől. Milyen esélyei vannak a hagyományos értelemben vett piackutatásnak, ha egyáltalán beszélhetünk még ilyenről?

A beszélgetés elején részben már említettem, hogy a kutatás alapfunkciója szerintem nem változik, az eszköztár azonban komplexebbé vált, mert már nemcsak kérdezni lehet, de a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű adatot elemezni vagy újraelemezni is, passzívan megfigyelni a fogyasztót, akár digitális technológiával is. Ami lényeges, hogy mindezt a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva rövidebb idő alatt, az ügyfél menedzsmentje számára azonnal döntéssé konvertálhatóan kell megtenni, egy olyan környezetben, amikor az emberek másként viszonyulnak az információgyűjtéshez, mint korábban.

Egyrészt már-már felelőtlenül nyitottak, lásd a közösségi médiát, másrészt sokkal zárkózottabbak a hagyományos adatfelvételi technikákkal szemben.

Ez az ellentmondás kettős választ igényel a kutatóktól: egyrészt új lehetőségek kellenek a fogyasztók elérésére, akár a passzív, akár az aktív válaszadásra, másrészt azoktól, akiket végül elérünk, olyan módszerekkel kell adatot gyűjtenünk, amelyek érvényes és értékes eredményeket produkálnak. Szerintem ezt a problémát a kutatási szakma felismerte, a reagálás sebessége azonban nagyon eltérő cégről cégre, országról országra. Ebben a folyamatban biztosan lesznek győztesek és vesztesek is.

Minden iparágban kulcsszó az innováció. Mit sikerült elérnetek ezen a téren? A megbízók mennyire fogékonyak az innovatív megoldásokra?

Sokszor mondtuk az elején, hogy ez ügyben az Inspira sokat szeretne tenni. Szerintem bátran nézhetünk a tükörbe. Számos korszerű, interaktív dashboardot fejlesztettünk az ügyfeleink számára, amelyet nagy örömmel használnak. Hamarosan elindul az első éles projektünk az általunk fejlesztett online chatfelületen, ami megjelenésében és tartalmában is igazodik ahhoz, ahogy manapság az emberek, és a különösen a fiatalok, az efféle felületeket használják. Április végén fog debütálni a Brand Profile Monitor szolgáltatásunk, amely alapvető márkamutatókat kapcsol össze médiafogyasztási adatokkal, több mint negyven termékkategóriában. Ez egy klasszikus multiclient projekt, de az adatvizualizációhoz itt is dashboard technikát használunk. A felület finomhangolását és az adatfelvételt végezzük éppen. Felhasználóbarát, szép, korszerű felületet kaptunk, amit mi magunk nagy örömmel nyitunk meg, remélem, az ügyfeleink sem gondolják majd másként.

Heteken belül bejegyzünk egy vegyesvállalatot Londonban, amiben az Inspira meghatározó tulajdonrésszel fog rendelkezni, és ami egy forradalmian új adatfelvételi technika fejlesztését és piaci megjelenését lesz hivatott megvalósítani. A projekt magyar pilotokkal indul majd, amit terveink szerint hamarosan a brit piacon folytatunk.

Úgy látjuk, az ügyfelek nyitottak arra az innovációra, ami az adott piaci kontextusban értéket jelent számukra.

A legfrissebb hír rólatok, hogy csatlakozott az Inspirához a Scale Research. Mit jelent pontosan ez az együttműködés?

Ez is újdonság a magyar piacon, és fontos lépésnek tartjuk az Inspira-csoport fejlődésében. A Scale kiváló referenciákkal rendelkezik a pénzügyi és a telekommunikációs szektorban. Amikor összehasonlítottuk a két cég ügyfélportfólióját, mindössze két közös ügyfelet találtunk, az ügyfélkörök tehát tökéletes komplementerei egymásnak. Vannak területek, módszertanok, ahol az Inspirában van sok tudás, másutt a Scale-től tanulhatunk. Integráljuk az erőforrásainkat, megosztjuk a tudást, közösen fejlesztünk, egységes, harmonizált stratégiával haladunk előre.

A tulajdonszerzés, tulajdonmegosztás most nem elsődleges szempont. A Scale munkatársai közül sokakkal már közel huszonöt éve ismerjük egymást, korábban több mint tíz évet dolgoztunk együtt, feltétlenül megbízunk egymásban. Az Inspira speciális pozíciót igyekszik elérni a piacon, és minél gyorsabban halad, annál közelebb kerül ahhoz, hogy mind méretben, mind a szolgáltatások tartalmában elérjen oda, ahová törekszik. És aztán majd jöhetnek a következő lépések…

Hol látod a növekedés tartalékait az Inspira számára? Fúziók, felvásárlás, organikus növekedés, netán külföldi piacok meghódítása?

Mindegyiknek megvan a maga relevanciája, és mindegyik irányba tettünk és folyamatosan teszünk lépéseket. Mindig az adott helyzet dönti el, hogy mi tekinthető realitásnak, kivéve az organikus növekedést, amely még sokáig permanens cél marad.

(Az interjú elsőként a Médiapiac 2017/1-2. számában jelent meg.)

Marketing

Már várják a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatait

A pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók.

Közzétéve:

Idén immár tizedik alkalommal hirdették meg a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatát, amely most egy hosszabb pályázati időszakot ölel fel, mert ez a díj is csatlakozik a Magyar Marketing Szövetség februári díjátadó gálaestjéhez, így

a pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet versenyére. 

A hazai és határon túli települési, városi és vármegyei önkormányzatok, térségek, társulások, szakmai és civil szervezetek, vállalkozások egyaránt elnyerhetik az elismerést a városuk, településük, illetve térségük érdekében 2023. augusztus 1. és 2024. december 31. között megvalósított marketingtevékenységükkel. Ezúttal a négy klasszikus kategóriában lehet nevezni, úgymint

  • marketingkommunikációs megoldások, programok, projektek,
  • márka- és identitásépítés marketingje,
  • rendezvény-esemény szervezése és marketingtámogatása,
  • konkrét fejlesztési projektek marketingprogramjai, kampányai.

A hosszú pályázati időszakra tekintettel a zsűri öthetente értesíti a pályázókat, hogy projektükkel elnyerték-e a „szakmai minősítést”, s melyik pályázattal mennyivel nőtt a gyémántjaik száma.

Az ünnepélyes díjátadó – ahol A városmarketing fővárosa, A városmarketing nagykövete, A kisvárosi első, A marketingaktív megye nagydíjak is átadásra kerülnek – 2025. február 6-án Budapesten, a Marketing TRENDFÓRUM rendezvényen, a Városfejlesztő marketing című konferenciaszekció kíséretében, az Év honlapja és a Marketing Diamond díjakkal együtt lesz.

A legjobb városfejlesztést, városépítést támogató marketingprojektek, s mellette a vármegyei identitást, a vármegyék fejlesztését, népszerűsítését célul tűző legjobb marketingaktivitások különdíjban részesülnek.

Piskóti István, a Marketing és Turizmus Intézet igazgatója, a díj egyik alapítója, egyben a zsűri elnöke hangsúlyozza, hogy az egyre népszerűbb, az egyre több kiváló marketingmegoldást felmutató verseny jól mutatja a marketingtevékenység szerepének felértékelődését, annak sokszínűségét, erősödő szakmaiságát a területek, települések fejlesztésében, ismertsége, elismertsége építésében.

További részletek és pályázatbenyújtás a www.varosmarketingdij.hu oldalon.

Tovább olvasom

Marketing

Hat magyar véleményvezérrel szemben indított eljárásokat a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal tavaly novemberben online ellenőrzést tartott a magyar influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintésére.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden az MTI-vel.

Kiemelték,

a GVH 2023 novemberében online ellenőrzést (sweepet) tartott a magyar influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintésére, amelyben 28 magyar véleményvezért vizsgált különböző közösségi platformokon (Instagram, YouTube, Facebook, TikTok).

A GVH feltárta, hogy mindössze az influenszerek 20 százaléka tartja be minden esetben a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat, 54 százaléka általában jelzi a promóciós tartalom tényét, de nem mindig, míg a véleményvezérek mintegy negyede soha, vagy csak nagyon ritkán tesz közzé bárminemű tájékoztatást. A vizsgált tartalmak fizetett jellegének feltüntetési módjában is tapasztalt hiányosságokat a GVH.

A tájékoztatás szerint a gyorselemzés tapasztalatai, az észlelt valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatok miatt

a versenyfelügyeleti eljárások Dancsó Pétert („Videómánia”), Forstner Csengét, Fördős Zoltánt („Fördős Zé”), Halmi Bencét, Kása Rolandot („Rolix”), Strenner Antalt („Whisper Ton”) érinti.

A GVH közölte, az influenszerek mellett a valószínűsíthető közreműködői szerep miatt több reklámügynökséget, megrendelőt, hirdető vállalkozást is eljárás alá vontak.

A hatóság hangsúlyozta, a versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az eljárásokban érintett személyek, vállalkozások jogsértést követtek el. Az eljárás a tények és a felelősség tisztázására, a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

A GVH közleményében – egyebek közt – a véleményvezérek figyelmébe ajánlja a 2022 végén frissített influenszer marketing tájékoztatót, amely gyakorlat-központúan, pozitív és negatív példák szemléltetésével mutatja be, miként lehet jogszerűen eleget tenni a fogyasztók tájékoztatását biztosító elvárásoknak. A GVH podcast csatornáján elérhető beszélgetésben is hasznos tanácsokat kapnak a vállalkozások, véleményvezérek arról, hogyan tudnak jogszerűen reklámozni a közösségi média felületeken.

Tovább olvasom

Marketing

Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség

A szakma meghatározó szervezete május 15-én, a budapesti Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú elnökséget választottak.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség új elnöksége, fotó: MMSZ

A vezető testület tagjai elkötelezettek a szövetség eddigi sikeres programjainak kivitelezésén túl, a jövőben tervezett edukációs és szakmai utánpótlással kapcsolatos, valamint a marketing üzlettámogató funkcióján túlmutató, a szakma társadalmi hasznosságát hirdető projektek megvalósítása mellett is. 

A Magyar Marketing Szövetség ma az egyik legaktívabb szakmai szervezet, hiszen évi közel 20 projektjén keresztül, többezer szakembert, üzleti szereplőt szólít meg. „Szövetségünk első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezzük, ennek érdekében kiemelten fontos a szakmai identitásunk erősítése is, mert csak erre alapozva tudjuk a marketinget a legmagasabb szinten képviselni az adott szervezeteken, illetve vállalkozásokon belül” – vallja az MMSZ-t immár 11 éve irányító elnök, Hinora Ferenc (Positive Adamsky). „Hisszük, hogy a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon.”

Célkitűzései mentén a szövetség széleskörű szakmai, edukációs, orientációs, közösségi, társadalmi, valamint technológiai célokra és kihívásokra reflektáló projektek mentén fogja össze és képviseli a szakma teljes közösségén túl, egyre inkább az üzleti szereplőket is.

„A MMSZ a jövőben két markáns területen tervezi tovább erősíteni jelenlétét. Az egyik terület az edukáció, amelyen átfogó és specifikus tudást nyújtó képzésekkel kíván egész évben jelen lenni. A másik terület pedig a szakmai utánpótlás nevelése, amely érdekében a szervezet utánpótlásprogramot hirdet MMSZ Youth Program néven”

– emeli ki a szövetség elnöke. A szervezet fontos céljának tekinti továbbá azt is, hogy olyan értékteremtő ügyekhez kapcsolódó, motiváló programokat is megvalósítson, amelyben testet tud ölteni a marketing üzlettámogató funkciókon túlmutató társadalmi hasznossága is. 

A fenti célok megvalósításához támogató tagság és a projekteket irányítani képes elnökség szükséges. Az MMSZ május 15-én a Haris Parkban szervezte éves közgyűlését, amely keretében megújult Elnökséget választott a szövetség tagsága. A tisztújítás eredményeként a korábbinál bővebb, immár 18 tagot számláló elnökség irányítja majd a szervezet munkáját, amelynek valamennyi tagja vállalásokat fogalmazott meg, amelyek konkrét projekteket, illetve programokat támogatnak. 

A tisztújítást követően az MMSZ elnökségi tagjai a következők: Balogh Barbara (Velux), Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Bonyhádi Gábor (BP Digital), Bódi Krisztina (Marketing Art), Fülöp Gábor (Provident), Harcsa Beáta (Bonafarm), Kovács András Péter (Yettel), Ludvig Orsolya (Libri-Bookline), Metykó Tibor (Euronics), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Pantl Péter (MOL Group), Dr. Papp-Váry Árpád (BGE),Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem), Sütő Ágnes (Magyar Bankszövetség), Szalkai Réka (Mastercard), Dr. Totth Gedeon (BGE), valamint Varga István (Az Év Honlapja). 

A szövetség irányító szervének tevékenységét továbbra is Hinora Ferenc vezeti, akinek az elnöki megbízatása jövőre jár majd le. Alelnököket az alapszabály értelmében, az elnök előterjesztésére az új elnökség első, júniusi ülésén választja a szervezet. 

A tagság egyöntetű támogatásával, a legalább 20 éves elnökségi munkájuk elismeréseként örökös tiszteletbeli elnökségi tag megtisztelő cím viselésére jogosult Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem), Dr. Totth Gedeon (BGE), valamint Varga István (Az Év Honlapja).  

A szavazás eredményeként az etikai bizottság tagjai Balázs Ildikó (Auchan), Dr. Fazekas Ildikó (ÖRT) és Jákó Eszter (MOL Group), a felügyelő bizottság tagjai pedig Dr. Neuberger Ákos (Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda), Turgonyi Szabolcs (MBH), valamint Vas Zoltán (A4C Marketing) lettek.

Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke úgy látja, hogy az új elnökség rendelkezik azzal a szaktudással, elkötelezettséggel, tenni akarással, valamint kapcsolati tőkével, amely hozzájárul a szervezet céljaihoz illeszkedő projektek és programok magas szintű megvalósításához. A szövetség elnöke büszke arra, hogy az MMSZ egyre bővülő szakmai közössége, valamint az elnökség tagjai között olyan meghatározó szereplők találhatóak, akik egy-egy kiemelt kezdeményezést, ügyet védnökként is aktívan felkarolnak, támogatnak.

Tovább olvasom